Május 15-én, szerdán délután két órakor összeült a Baranya megyei Magyarbóly képviselő-testülete, egy kerek asztal körül a polgármester irodája melletti kis tárgyalóteremben. A helyválasztás arról árulkodott, hogy általában nem sok érdeklődő vesz részt a nyilvános testületi üléseken. Az meg, hogy sajtó is jelen legyen közben, végképp teljesen szokatlan egy ilyen kistelepülésen.
A magyarbólyi képviselő-testületi ülésen azért vett részt az Abcúg riportere, mert az egyébként rutin-ügyeket tárgyaló ülés negyedik napirendi pontja egy helyi férfi ügye volt, aki nem fogadta el, hogy a polgármester többszöri kérésére sem vette fel közmunkára. Az 51 éves Kiss István azért hozta a testület elé az ügyet, mert szerinte a polgármester nem adott tiszta, érdemi választ arra a kérdésre, hogy miért nem alkalmazza közfoglalkoztatásban – annak ellenére, hogy többször konkrét ígéretet tett rá, hogy fogja. Amellett, hogy rendes indoklást kap a polgármestertől, Kiss azt is szerette volna, ha a képviselő-testület is állást foglal a kérdésben.
Amikor az őt érintő napirendi ponthoz ért a testület, az ülést kezdettől a partvonalról figyelő Kiss István a napirendi pont tárgyalása előtt 5 percben felszólalhatott. Ekkor mesélte el a történteket, amit az ülés utáni beszélgetésünkkor elhangzottakkal kiegészítve mutat be az Abcúg.
Egy egészségkárosodott ex-bányász közmunkára jelentkezik
Az egész 2018 augusztusában kezdődött, amikor Kiss István először beadta a jelentkezését közmunkára. Legkisebb lányukat feleségével nem sokkal korábban sikerült beíratniuk bölcsődébe, így elhárult az akadály az elől, hogy a már egy éve szintén közmunkában dolgozó felesége, Mónika mellett István is visszamenjen dolgozni.
István és Mónika négy éve költöztek Magyarbólyra a szomszédos Lapáncsáról. Ez alatt a négy év alatt két lánygyerekkel bővült a család, István pedig az egészen egy évvel ezelőttig gyesen lévő Mónika mellett szintén otthon maradt segíteni a gyermekgondozásban. Mindezt azért tehette meg anélkül, hogy a család éhen haljon, mert jogosult havi 93 ezer forint bányászokat megillető egészségkárosodási járadékra. István ugyanis 1993-ig tíz éven keresztül dolgozott mélyművelésű bányában vájárként, ezalatt gerinc- és ízületi bántalmakat szedett össze a föld alatt. 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, emiatt ítélték meg neki ezt az ellátást.
A bánya bezárása és a leszázalékolása után István átképezte magát személy- és vagyonőrnek, és éveken keresztül ebben a munkakörben dolgozott, de azt mondja, egyszerűen nem bírta tovább, hogy a hektikus munkarendje, és a sokszor otthonától távoli munkavégzés – például focimeccsek biztosítása a fővárosban – elszakítja a családjától. Ekkor úgy döntött, kompromisszumot köt, és inkább kevesebb pénzért, de olyan munkát végez, ami mellett több ideje marad a családjával lenni. Így került a Villány és Térsége Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-hoz, ahol közmunkában dolgozott egészen 2015-ig. István emlékei szerint leggyakrabban kaszálás volt a feladata. Napi nyolc órában dolgozott, és a munkáltatójának semmi problémája nem volt azzal, hogy a férfi leszázalékolt, amíg István is bírta a munkát. Ezt a munkát a költözésük miatt hagyta ott.
És itt ugrunk vissza oda a történetben, hogy – a már három éve munkanélküli – férfi 2018-ban újra közmunkára jelentkezett, már új lakhelyén, Magyarbólyon. A falu polgármestere, Balázsovics Attila Kiss szerint elsőre semmi jelét nem adta, hogy ne akarná felvenni, amikor azonban szeptemberben lezajlottak a szerződéskötések az önkormányzat és a közmunkások között, István kimaradt az újonnan felvettek köréből.
Mikor érdeklődött, miért nem vették fel, a polgármester azt mondta neki, azért nem tudta felvenni, mert előbb “meg kell keresni a forrást” arra, hogy István az önkormányzatnál dolgozhasson.
Ezzel arra utalt a polgármester, hogy Istvánt, aki 40 százalékos egészségkárosodásával és bányász járadékával megváltozott munkaképességűnek számít, nem lehet úgy foglalkoztatni, mint a többi közmunkást, 6-8 óra helyett 4-8 órában dolgozhatna, ehhez pedig helyet kell igényelniük neki a közfoglalkoztatást finanszírozó Belügyminisztériumtól.
István ezt el is fogadta, de amikor már egy ideje nem kapott hírt semmilyen új fejleményről az ügyében, újra kereste a polgármestert. Négyszer próbált beszélni vele sikertelenül, majd ötödszörre, már idén február 11-én, a polgármester azt mondta neki: március 1-jével felveszi. István el is ment intézni a munkaügyi papírjait a siklósi kormányhivatalba, amiket négy nap múlva vitt is az önkormányzathoz. Ekkor azonban Balázsovics Attila azt mondta neki,
A másik indoka az volt, hogy István nem foglalkoztatható napi nyolc órában.
Amikor a polgármester és Kiss István között utoljára szó esett a közmunkáról, a településvezető – nyilván felidegesedve azon, hogy Kiss István folyamatosan “nyakára járt” a közmunka miatt, – azt találta mondani, hogy “ne cseszegesse többet” ezzel a kérdéssel.
A zavaros kommunikációt segített tisztázni a polgármester szerdai felszólalása a témában.
A nap végén a polgármester dönti el, mit jelentsen a közmunka
Balázsovics Attila elismerte, hogy jogi akadálya tényleg nincsen annak, hogy a bányász egészségkárosodási járadéka mellett közmunkát végezhessen. Elvi akadálya szerinte viszont van.
hogy családja komoly anyagi gondokkal küszködik, adósságcsapdában vannak, amibe a saját és a felesége nevére felvett személyi kölcsönök rántották őket.
Kiss István elismerte, feleségével rossz döntést hoztak, amikor felvették az első több százezres személyi kölcsönüket, aztán amikor ennek a törlesztésére párhuzamosan egy másikat igényeltek. De az olyan hirtelen felmerülő költségeket, mint a család számára létfontosságú autójuk megjavítását, vagy a folyamatosan növésben lévő gyerekek ruhacseréjét nem tudták máshogy megoldani.
Szerinte a polgármester nem törődött azzal, hogy megvizsgálja a valódi anyagi- és életkörülményeiket, pusztán arra a 93 ezer forintos jövedelemre hagyatkozott, pedig az a felesége közmunkás-fizetésével és a családi pótlék összegével együtt sem elég arra, hogy a hat fős család megéljen belőle, és ne csússzanak tovább lefelé az adósságspirálban.
És hogy mit mond a polgármesternek arra az állítására, hogy ha akarna, tudna munkát találni az elsődleges munkaerő-piacon?
“Dolgozhatnék napszámban a szőlőben, a környéken az a leggyakoribb munka, de azt nem bírnám, és amúgy is, a legtöbb foglalkoztató feketén dolgoztatja az embereket. Nekem az nem pálya. Visszamehetnék személy- és vagyonőrnek, talán még nem évültek el a papírjaim, de azt meg már beszéltük, hogy a családom miatt nem szeretném” – magyarázta István, aki nem érti, hogy ha más helyi családnak 4-5 tagját is foglalkoztatja közmunkában az önkormányzat, közben ráadásul két másik környező településről is felvesznek embereket, neki miért nem jut legalább időszakosan munka.
István a testületi ülés után azt mondta, már egyáltalán nem bízik abban, hogy valaha fog még közmunkát kapni Magyarbólyon. Hozzátette, mivel muszáj valahogy kilábalniuk az adósság-gondjaikból, a környező településeken fog még próbálkozni a közfoglalkoztatással, de rajta tartja majd a szemét az elsődleges munkaerőpiacon is.
Kiss István azért is értetlenül áll ezelőtt, mert úgy érzi, négy gyerekes családapaként most épp előnyt kellene, hogy élvezzen a közmunkáért sorban állók között. Magyarbóly ugyanis nemrégiben azzal került a helyi és az országos sajtóba, hogy a település iskolájának a fennmaradása került veszélybe, miután az idei beiratkozáskor egyetlen első osztályos gyereket sem írattak az iskolába, az iskola gyereklétszáma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. A település önkormányzata ezért havi tízezer forintos ösztöndíjat szavazott meg azoknak a diákoknak, akik a közel ezer fős, horvát határ melletti kis faluban kezdik meg a tanulmányaikat. Az ösztöndíj az első négy tanévükre szólna.
Kevesen merik ezt megcsinálni
Istvánt nem egy nyilvánvaló, égbekiáltó igazságtalanság érte, amikor nem kapott közmunkát, azt ugyanis valóban a polgármester hatásköre eldönteni, hogy kit alkalmaz közfoglalkoztatásban és kit nem. Az is lehet, hogy Istvánnál sokkal rosszabb anyagi helyzetben lévő emberek tucatjával várnak szintén helyben közmunkára.
Mindezt István sem vonta kétségbe, de nem titkoltan a nyilvánosság erejével szerette volna más belátásra bírni a településvezetőt. Azt remélte, a képviselő-testületből majd lesz, aki az ő pártjára áll, és nyomást gyakorol a polgármesterre, hogy változtassa meg a döntését. Ez láthatóan nem így történt, egy képviselő sem szállt szembe a polgármesterrel, aki még a közmunkások munkavezetőjét is elhívta az ülésre, hogy az illető kimondja: tényleg nem tudna egy leszázalékolt embernek feladatot adni.
Az országos közmunkaprogram lassan tízéves történetében – legalábbis a sajtó szeme láttára – nem fordult elő túl gyakran, hogy egy településen valaki nyíltan megkérdőjelezte és megtámadta volna a polgármester közmunkával kapcsolatos foglalkoztatói döntéseit. Pedig a közfoglalkoztatást vizsgáló tudományos igényű elemzések a rendszer egyik legnagyobb problémájának tartják, hogy főleg a leszakadó térségekben túlhatalmat ad a polgármesterek kezébe. Lényegében élet-halál uraivá teszi őket az, hogy egy személyben gyakorolják a munkáltatói jogköröket.
Szólj hozzá!
A kormányfő állítja, az elmúlt három hónap költségvetési fordulata megmutatja az új gazdaságpolitika eredményét, a július önmagában 524,3 milliárd forintos többletet hozott.
Kósa Roland alpolgármester szerint a beruházással egyszerre rendezték az étterem korábbi szabályozási problémáját és újították fel a gyerekek, családok által közkedvelt területet.
A drasztikus megmozdulással arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy régóta nem mozdult előre az azbeszt helyzet megoldása.
De a másik szombathelyi dobó, Szabados Ármin is szép helyezést érhet el.
A Kapuvári járás egyik állami pszichiátriai szakrendelésén dolgozó férfi receptenként 10 ezer forintért állított ki vényeket.
A politikus jelölt akkor úgy nyilatkozott, hogy szerinte választási beavatkozás történt, amiben akár a Fidesznek is szerepe lehetett.
Pintér Bence polgármester szerint az enyhülés csak átmeneti, ezért az újabb hőhullámra készülve fenntartják a víz- és energiahasználat csökkentésére hozott városi intézkedéseket.
Sok szülő találkozik azzal a helyzettel, hogy a baba egyszerűen elutasítja a cumisüveget.
A forró, napos időjárás kedvez a talajközeli ózon kialakulásának, amely irritálhatja a légutakat, ronthatja a tüdő működését és különösen veszélyes lehet a krónikus betegek számára.
Három estén is az égbolt kerül a középpontba: távcsöves megfigyelések, zenés installációk és lézeres csillagtúrák mellett augusztus 12-én egy látványos részleges napfogyatkozást is megfigyelhetnek az érdeklődők.
Hétfőn hajnali négy órától ismét minden közlekedő használhatja az átkelőt, az autóbuszok is visszatérnek eredeti útvonalukra.
Megkezdték az elhalasztott egészségügyi ellátásokat.
A július vége óta tartó harmadfokú hőségriasztást mérséklik, de a tartós meleg miatt továbbra is fokozott óvatosságra van szükség.
Az első 50 ezer forintot még a tanévkezdés előtt folyósítja a Magyar Államkincstár, a második részlet novemberben, utalvány formájában érkezik.
Ahogy tavaszodik és a nap egyre tovább marad velünk, sokaknak támad kedve kirándulni a természetbe.
Júliusban mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a fogyasztói árak, miközben az élelmiszerek ára már csökkent.
Középpontban a hagyományőrzés, de lesz Pogány Induló és Majka koncert, jóga szeánsz, “borhajózás” és egy csomó minden más.
Az energiaellátás tehermentesítése érdekében másfél órával előrébb hozták a Brest Bretagne Handball elleni találkozó kezdését.
Jubileumi fogadalom megerősítés, történelmi felvonulás, tűzshow és vezetett séták is várják az érdeklődőket augusztus 7–8-án.