Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőinél tartott beszédében emlékezett a 48-as forradalom és szabadságharc hőseire. A beszédet több politikai utalás jellemezte - ez nem jelenti, hogy ne beszélt volna méltatva a forradalom hőseiről -, ezekből a legfontosabbak:
Magyarország és Lengyelország hajdan volt nagysága megismétlésére, közép-európai reneszánszra készül Orbán Viktor szerint, ám a legutóbbi lengyelországi látogatásán tapasztaltak alapján kiemelte, hogy "össze kell kapni magunkat, ha lépést akarunk tartani Lengyelországgal", amely a régi vezető országa szerinte.
A magyar és lengyel érdemek kiemelését követően fokozatosan áttért a beszédében az közelgő EP-választásokra, amelyben elnyomó birodalmi kontextusban beszélt az EU-ról. Ezt a szerinte elnyomó hatalmat állította szembe azzal, hogy "a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, életükhöz, ahogy a kedvük szerint való", szerinte ez történelmi igazság, ami kiállta az idő próbáját. Hozzátette, hogy "jöhetnek nehéz idők", ahogy 48 után is, de akkor is élni kell, ahogy lehet, de az igazság akkor is igazság marad.
A bevándorlásra utalva elmondta, hogy amennyiben a jelenlegi politikai elit (ami egyébként a Fidesz pártcsaládját, az Európai Néppártot jelenti, a Fidesz is Jean-Claude Junckert támogatta) hatalmon marad, akkor "Európa nem lesz többé az európaiaké". Egy liberális birodalomban pedig elveszítjük a szabadságunkat - mondta a miniszterelnök. A némi fogalmi zavar kapcsán némi magyarázat:
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a liberális (melléknév és főnév) szó politikai értelemben, illetve a liberalizmus politikai elveit valló, ilyen mozgalomban részt vevő <személy, csoport>; szabadelvű. Március 15-én érdemes Kossuthot idézni: "A liberalis elvek hajnalfénye reá derengett Európára."
Orbán Viktort párhuzamot vont 1848, 1956 eseményei, illetve 2015 között, amikor is Orbán Viktor szerint "mi állítottuk meg a migránsinváziót". Érdemes kiemelni, hogy a magyar kormány buszokkal és vonatokkal utaztatta a menekültválság közepette a menekülteket az osztrák határra, az EU határfelügyeleti szerve, a Frontex szerint több százezer ember érkezett Nyugat-Európába Magyarországon keresztül. Erről érdemes beletekinteni a kormányellenességgel nehezen vádolható Origo riportjába, amely az utolsó buszokról tudósított, amelyek a fővárosi Keleti pályaudvartól indultak.
EP-választás bevándorlással kapcsolatos nézetkülönbségeiről azt mondta, hogy erős vezetőket akarnak látni Európa élén, "akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget oda", ahova kell. Fontos kiemelni, hogy nem utalt rá, hogy ki, illetve kik lehetnek ezek a vezetők, ami tekintettel a Néppárt vezetése és a Fidesz közötti kiéleződő ellentétre már kevésbé meglepő. Hozzátette, hogy "véget kell vetni az Európai Egyesült Államok lázálmának".
