A fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által közösen benyújtott egy módosító javaslatot, amelyben többek közt az is szerepel, hogy a jelenlegi 300 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét azoknál a cégeknél, ahol van kollektív szerződés, ráadásul a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tennék lehetővé a munkaidőkeret elszámolását.
Tavaly is megpróbálkoztak ezzel, de a javaslat akkora felháborodást váltott ki, hogy gyorsan vissza is vonták a Munka Törvénykönyv átalakítását. Most sem okozott nagyobb örömet a dolog, ugyanis a szakszervezetek teljesen kiakadtak, hisz ha a javaslatot elfogadják, onnantól a munkaadók saját kényük-kedvük szerint kötelezheténk túlórázásra a dolgozók nagy részét. Mivel a Magyar Szakszervezeti Szövetség ezt teljesen elutasítja, ezért a konföderáció elnöke, Kordas László a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezi az ügyben.
Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
Az pedig, hogy a munkaidőkeretet három évre megemelnék, azt jelenti, hogy a munkáltatóknak három évük lesz arra, hogy elszámoljanak az alkalmazottal és kifizessék a túlórájukat vagy kiosszák cserébe a szabadnapokat. Ha belegondolunk ez nagyon durva, hisz ebbe kapaszkodva azt is megehetnék, hogy pl. valakivel két és fél évig dolgoztatnak le plusz órákat és csak azután fizetik ki.