Kép: Fortepan/Kocsis András

140 éve született a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Móricz Zsigmond

ugytudjuk.hu
2019. július 2. kedd, 22:23
Ő 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja.

Móricz Tiszacsécsén, „a boldogság és a béke e kedves szigetén” jött a világra. Anyja papkisasszony, apja feltörekvő parasztember volt, akinek csőddel végződő vállalkozásai gyakran a nyomor szintjére juttatták a családot. A szülők minden nehézség ellenére nagy gonddal taníttatták gyermekeiket, Zsigmond is nagy hírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) diákja volt, végül Kisújszálláson érettségizett 1899-ben.

 

Ezt követően református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, bölcsészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, de tanári szakvizsgát nem tett. Helyettes óraadó volt 1902-től a kisújszállási gimnáziumban, majd tisztviselő a kultuszminisztériumban, aztán a Statisztikai Hivatalban, 1903 és 1909 között Az Ujság gyermekrovatát szerkesztette. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalokat gyűjtött, Szatmár falvait járva bőséges ismereteket szerzett a paraszti élet nyomorúságáról. Házasságot kötött 1905-ben Holics Eugéniával (Janka), egy felvidéki bányatisztviselő lányával. Három lányuk közül Virág íróként, Lili színésznőként vitte tovább és gondozta apjuk művészi örökségét.

 

Móricz Zsigmond és Blaha Lujza (Kép: MTI/ Reprodukció)

 

Elbeszélései már korábban is jelentek meg vidéki lapokban, de nevére igazán a Nyugat folyóirat 20. számában, 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel.

 

Első novelláskötetét Ady is üdvözölte, akivel barátok és szellemi szövetségesek lettek.

 

A siker felszabadítóan hatott alkotókedvére, sorra jelentek meg novellái, regényei (Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Magyarok, Kerek Ferkó). A kezdetben anekdotikus stílust korán felváltotta műveiben a naturalizmus olykor kíméletlen ábrázolásmódja, megváltozott a stílusa.

 

Az első világháborúban haditudósító volt. Üdvözölte az őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot, ezért a kommün bukása után állandó zaklatásoknak volt kitéve, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és Az Est-lapok közölték. Ekkorra prózájának hangneme, stílusa is megváltozott, a naturalizmus háttérbe szorult, erősen kritikai szellemű realizmusa viszont megerősödött.

 

Műveiben a magyar társadalom minden rétegéről pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik írásait. Önéletrajzi indíttatású a Légy jó mindhalálig című regénye, komoly kutatómunkán alapuló Erdély-trilógiája történelmileg is hiteles, az idilli szerelem megható képét nyújtja a Pillangó című regénye. Az önsorsrontó dzsentriről, a megújulni képtelen középosztályról ad eleven és hiteles képet az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok című regényeiben, míg a sokrétegű paraszti világ elevenedik meg a Barbárok és A boldog ember lapjain.

 

1924-ben ismerkedett meg Simonyi Mária színésznővel, akit – felesége 1925-ben történt öngyilkossága után – feleségül is vett. 1929 decemberében Babits mellett a Nyugat szerkesztője, a prózarovat gondozója lett. Lelkesen vetette bele magát a munkába, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, felkarolta az autodidakta tehetségeket. A lappal 1933-ban szakított, és az ekkor induló népi írók mozgalmának egyik fő alakja lett, 1939-től ő szerkesztette a Kelet Népét.

 

Móricz Zsigmond 1879. július 2-án született. Műveiben a magyar társadalom minden rétegéről pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik írásait.

 

Második házassága 1937-ben felbomlott, ekkor vette magához az egykori lelencgyereket, Littkey Erzsébetet, Csibét, aki megismertette a külvárosi proletariátus világával is. Az ő történeteiből születtek meg a Csibe-novellák, róla mintázta az Árvácska című regényének főszereplőjét is. A mű megrendítő erejű színpadi változatát legutóbb 2019 februárjában mutatták be a budapesti Trafóban a Dollár Papa Gyermekei társulat feldolgozásában.

 

Móricz utolsó éveit Leányfalun töltötte, itt születtek a Rózsa Sándorról szóló trilógiájának darabjai. Az író 1942 augusztusában agyvérzést kapott, kórházba került, és szeptember 5-én meghalt Budapesten.

 

Móricz Zsigmond Leányfalun lévő villájának kertjében ( Kép: Helytörténeti gyűjtemény, Leányfalu)

 

Regényeiből, novelláiból számos filmfeldolgozás és színpadi átirat született, két kötetben megjelent naplói fontos irodalomtörténeti dokumentumok. A szülőfalujában található emlékháza életrajzi múzeumként szolgál. Nevét viseli a nyíregyházi színház és egy irodalmi ösztöndíj, amelyet fiatal pályakezdő irodalmárok támogatására hoztak létre. Leányfalu önkormányzata 2012-ben a település egykori lakójának posztumusz díszpolgári címet adományozott.

comments powered by Disqus
Van még itt cikk a témában:
Twitter megosztás Google+ megosztás