Móricz Tiszacsécsén, „a boldogság és a béke e kedves szigetén” jött a világra. Anyja papkisasszony, apja feltörekvő parasztember volt, akinek csőddel végződő vállalkozásai gyakran a nyomor szintjére juttatták a családot. A szülők minden nehézség ellenére nagy gonddal taníttatták gyermekeiket, Zsigmond is nagy hírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) diákja volt, végül Kisújszálláson érettségizett 1899-ben.
Ezt követően református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, bölcsészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, de tanári szakvizsgát nem tett. Helyettes óraadó volt 1902-től a kisújszállási gimnáziumban, majd tisztviselő a kultuszminisztériumban, aztán a Statisztikai Hivatalban, 1903 és 1909 között Az Ujság gyermekrovatát szerkesztette. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalokat gyűjtött, Szatmár falvait járva bőséges ismereteket szerzett a paraszti élet nyomorúságáról. Házasságot kötött 1905-ben Holics Eugéniával (Janka), egy felvidéki bányatisztviselő lányával. Három lányuk közül Virág íróként, Lili színésznőként vitte tovább és gondozta apjuk művészi örökségét.
Elbeszélései már korábban is jelentek meg vidéki lapokban, de nevére igazán a Nyugat folyóirat 20. számában, 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel.
A siker felszabadítóan hatott alkotókedvére, sorra jelentek meg novellái, regényei (Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Magyarok, Kerek Ferkó). A kezdetben anekdotikus stílust korán felváltotta műveiben a naturalizmus olykor kíméletlen ábrázolásmódja, megváltozott a stílusa.
Az első világháborúban haditudósító volt. Üdvözölte az őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot, ezért a kommün bukása után állandó zaklatásoknak volt kitéve, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és Az Est-lapok közölték. Ekkorra prózájának hangneme, stílusa is megváltozott, a naturalizmus háttérbe szorult, erősen kritikai szellemű realizmusa viszont megerősödött.
Műveiben a magyar társadalom minden rétegéről pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik írásait. Önéletrajzi indíttatású a Légy jó mindhalálig című regénye, komoly kutatómunkán alapuló Erdély-trilógiája történelmileg is hiteles, az idilli szerelem megható képét nyújtja a Pillangó című regénye. Az önsorsrontó dzsentriről, a megújulni képtelen középosztályról ad eleven és hiteles képet az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok című regényeiben, míg a sokrétegű paraszti világ elevenedik meg a Barbárok és A boldog ember lapjain.
1924-ben ismerkedett meg Simonyi Mária színésznővel, akit – felesége 1925-ben történt öngyilkossága után – feleségül is vett. 1929 decemberében Babits mellett a Nyugat szerkesztője, a prózarovat gondozója lett. Lelkesen vetette bele magát a munkába, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, felkarolta az autodidakta tehetségeket. A lappal 1933-ban szakított, és az ekkor induló népi írók mozgalmának egyik fő alakja lett, 1939-től ő szerkesztette a Kelet Népét.
Móricz Zsigmond 1879. július 2-án született. Műveiben a magyar társadalom minden rétegéről pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik írásait.
Második házassága 1937-ben felbomlott, ekkor vette magához az egykori lelencgyereket, Littkey Erzsébetet, Csibét, aki megismertette a külvárosi proletariátus világával is. Az ő történeteiből születtek meg a Csibe-novellák, róla mintázta az Árvácska című regényének főszereplőjét is. A mű megrendítő erejű színpadi változatát legutóbb 2019 februárjában mutatták be a budapesti Trafóban a Dollár Papa Gyermekei társulat feldolgozásában.
Móricz utolsó éveit Leányfalun töltötte, itt születtek a Rózsa Sándorról szóló trilógiájának darabjai. Az író 1942 augusztusában agyvérzést kapott, kórházba került, és szeptember 5-én meghalt Budapesten.
Regényeiből, novelláiból számos filmfeldolgozás és színpadi átirat született, két kötetben megjelent naplói fontos irodalomtörténeti dokumentumok. A szülőfalujában található emlékháza életrajzi múzeumként szolgál. Nevét viseli a nyíregyházi színház és egy irodalmi ösztöndíj, amelyet fiatal pályakezdő irodalmárok támogatására hoztak létre. Leányfalu önkormányzata 2012-ben a település egykori lakójának posztumusz díszpolgári címet adományozott.
Szólj hozzá!
Győri Ítélőtábla kimondta, hogy a börtön megsértette az apa magán- és családi élethez való jogát.
Az ítélet jogerős.
Gerzson és Panka a játszótéren, óriás papagájok az élményfürdőben, mesefigurák a kórház falán. Menjenek, vagy maradjanak a szárnyas jelképek?
A Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozásáról szóló törvénytervezetet vasárnap éjfélig bárki véleményezheti a Közhang felületén.
Fejes Péter a parlamenti eskütétele után a korábbi ügyészségi döntésekért és mulasztásokért kért bocsánatot.
Mintegy száz könyvbemutató, népszerű írók, színházi előadások és családi programok várják a látogatókat november 6–8. között. Az idei Alkotói Díjat Szentmártoni János veheti át.
Egy 70-es éveiben járó néni ellökött egy 80-as éveiben járó, járókerettel közlekedő nénit.
A vele utazó élettársa is súlyosan megsérült, a győri ügyészség vádat emelt a 28 éves sofőr ellen.
5 tankerületi központ esetében - köztük a szombathelyinél is - eredménytelen volt a pályázat.
Csak kitartóan kellett kérni.
Mark Twain klasszikusától a győrasszonyfai kiskocsma történetén át a háborús vallomásig változatos programok várják a közönséget november 2. és 8. között.
A döntésre az intézményben lefolytatott átvilágítás megállapításai alapján került sor.
Viszont nem szavazzák meg Császár Attilát a Független Közmédia Testületbe.
A 2022 óta üresen álló Kiskúti úti ingatlan felújításával korszerű közösségi teret alakítottak ki, amely mostantól a könyvtár mellett a nyugdíjas klubnak és különböző rendezvényeknek is otthont ad.
Autót vásároltak, stúdiótechnikát vettek, weblapot fejlesztettek, ám az utóbbi években szinte semmi látszata nincsen a működésüknek. Egy helyi civil feljelentést tett a NAV-nál.
A kormány megszünteti és kivezeti az önkormányzatok területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettségét, ami mintegy 30–35 milliárd forintos könnyítést jelent a településeknek.
Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye is.
A testsúlyunk nemcsak a közérzetünket és az állóképességünket befolyásolja, hanem az ízületeink egészségére is jelentős hatással lehet.