140 éve született a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Móricz Zsigmond

ugytudjuk.hu 2019-07-02 22:23:00
Ő 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja.

Móricz Tiszacsécsén, „a boldogság és a béke e kedves szigetén” jött a világra. Anyja papkisasszony, apja feltörekvő parasztember volt, akinek csőddel végződő vállalkozásai gyakran a nyomor szintjére juttatták a családot. A szülők minden nehézség ellenére nagy gonddal taníttatták gyermekeiket, Zsigmond is nagy hírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) diákja volt, végül Kisújszálláson érettségizett 1899-ben.

Ezt követően református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, bölcsészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, de tanári szakvizsgát nem tett. Helyettes óraadó volt 1902-től a kisújszállási gimnáziumban, majd tisztviselő a kultuszminisztériumban, aztán a Statisztikai Hivatalban, 1903 és 1909 között Az Ujság gyermekrovatát szerkesztette. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalokat gyűjtött, Szatmár falvait járva bőséges ismereteket szerzett a paraszti élet nyomorúságáról. Házasságot kötött 1905-ben Holics Eugéniával (Janka), egy felvidéki bányatisztviselő lányával. Három lányuk közül Virág íróként, Lili színésznőként vitte tovább és gondozta apjuk művészi örökségét.

Móricz Zsigmond és Blaha Lujza (Kép: MTI/ Reprodukció)

Elbeszélései már korábban is jelentek meg vidéki lapokban, de nevére igazán a Nyugat folyóirat 20. számában, 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel.

Első novelláskötetét Ady is üdvözölte, akivel barátok és szellemi szövetségesek lettek.

A siker felszabadítóan hatott alkotókedvére, sorra jelentek meg novellái, regényei (Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Magyarok, Kerek Ferkó). A kezdetben anekdotikus stílust korán felváltotta műveiben a naturalizmus olykor kíméletlen ábrázolásmódja, megváltozott a stílusa.

Az első világháborúban haditudósító volt. Üdvözölte az őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot, ezért a kommün bukása után állandó zaklatásoknak volt kitéve, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és Az Est-lapok közölték. Ekkorra prózájának hangneme, stílusa is megváltozott, a naturalizmus háttérbe szorult, erősen kritikai szellemű realizmusa viszont megerősödött.

Műveiben a magyar társadalom minden rétegéről pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik írásait. Önéletrajzi indíttatású a Légy jó mindhalálig című regénye, komoly kutatómunkán alapuló Erdély-trilógiája történelmileg is hiteles, az idilli szerelem megható képét nyújtja a Pillangó című regénye. Az önsorsrontó dzsentriről, a megújulni képtelen középosztályról ad eleven és hiteles képet az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok című regényeiben, míg a sokrétegű paraszti világ elevenedik meg a Barbárok és A boldog ember lapjain.

1924-ben ismerkedett meg Simonyi Mária színésznővel, akit – felesége 1925-ben történt öngyilkossága után – feleségül is vett. 1929 decemberében Babits mellett a Nyugat szerkesztője, a prózarovat gondozója lett. Lelkesen vetette bele magát a munkába, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, felkarolta az autodidakta tehetségeket. A lappal 1933-ban szakított, és az ekkor induló népi írók mozgalmának egyik fő alakja lett, 1939-től ő szerkesztette a Kelet Népét.

Móricz Zsigmond 1879. július 2-án született. Műveiben a magyar társadalom minden rétegéről pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik írásait.

Második házassága 1937-ben felbomlott, ekkor vette magához az egykori lelencgyereket, Littkey Erzsébetet, Csibét, aki megismertette a külvárosi proletariátus világával is. Az ő történeteiből születtek meg a Csibe-novellák, róla mintázta az Árvácska című regényének főszereplőjét is. A mű megrendítő erejű színpadi változatát legutóbb 2019 februárjában mutatták be a budapesti Trafóban a Dollár Papa Gyermekei társulat feldolgozásában.

Móricz utolsó éveit Leányfalun töltötte, itt születtek a Rózsa Sándorról szóló trilógiájának darabjai. Az író 1942 augusztusában agyvérzést kapott, kórházba került, és szeptember 5-én meghalt Budapesten.

Móricz Zsigmond Leányfalun lévő villájának kertjében ( Kép: Helytörténeti gyűjtemény, Leányfalu)

Regényeiből, novelláiból számos filmfeldolgozás és színpadi átirat született, két kötetben megjelent naplói fontos irodalomtörténeti dokumentumok. A szülőfalujában található emlékháza életrajzi múzeumként szolgál. Nevét viseli a nyíregyházi színház és egy irodalmi ösztöndíj, amelyet fiatal pályakezdő irodalmárok támogatására hoztak létre. Leányfalu önkormányzata 2012-ben a település egykori lakójának posztumusz díszpolgári címet adományozott.

Szólj hozzá!

Munkacsoport alakult az Olad Platón kialakult azbeszt helyzet kezelésére

Az utat folyamatosan locsolják, hogy az azbeszt ne porozzon. 

Tárlatvezetések, előadás és séták – sűrű hét a Rómer Múzeumban

Rómaiak, mohácsi csata és beszédes paloták is várják az érdeklődőket Győrben.

A beton szegélykő meghatározza az összképet

A kertépítés és a térburkolás során a figyelem legtöbbször a látványos elemekre irányul, miközben számos olyan megoldás létezik, amely első pillantásra háttérbe szorul, mégis kulcsfontosságú a végeredmény szempontjából.

Majdnem elsiklottunk felette, hogy Szombathelynek van egy listás tiszás parlamenti képviselője is

Tóth Norberttel akár 4 kormánypárti képviselője is lehet Vas megyének.

Interaktív ligettel gazdagodott a Szelényi Imre Tagbölcsőde udvara Győrben 

Több mint 5 millió 700 ezer forintból alakítottak ki játékos, zöld környezetet a gyerekeknek.

Húsz év fegyházra ítélték a férfit, aki kilökte barátnőjét egy győri panelházból

A másodfok súlyosbította az ítéletet, a vádlott feltételesen sem bocsátható szabadlábra.

Szerdán ül össze a Sárvári Gyógyfürdő felügyelőbizottsága

A gyanú szerint kamu foglalkoztatott munkavállaló ügye lesz a téma.

Vádat emeltek Győrben a szemétszállítónak sérülést okozó, majd a helyszínről távozó sofőr ellen

Az ügyészség minősített segítségnyújtás elmulasztása bűntette miatt emelt vádat.

Jé! A Győr+ és a Kisalföld felfedezte magának a TISZA Párt és Magyar Péter létezését

Egy kétharmados győzelem kellett, hogy ne csak rosszat írjanak róluk - ha már egyáltalán.

„Segítő kezet fogunk nyújtani abban, hogy megtalálják a győriek pénzét” – Pintér Bence már az új vagyonvisszaszerzési hivatalnak üzent

A polgármester szerint Győr példát mutathat abban, hogyan kell „utánamenni a dolgoknak” a választás után felálló új rendszerben.

Visszatért a zene a Győri Városháza tornyába – újra szól a „Fújdogál a szél” 

A győriek döntöttek, a jól ismert népdal lett a torony hangja, ami naponta többször is felcsendül.

Négyéves csúcs közelében a forint – 365 alá erősödött az euróval szemben

A választási eredmények után látványosan reagált a piac, több devizával szemben is erősödött a magyar fizetőeszköz.