1990. október 23: nem csak a forradalom napja, hanem az első, szabadon választott szombathelyi önkormányzaté is. Ezen a napon alakult meg a képviselő testület, élén Wagner Andrással, valamit Spitz György és Harangozó Bertalan alpolgármesterekkel. Azóta sok víz lefolyt a Gyöngyösön, némely pártra, politikai szereplőre rá sem ismernénk.
Az 1990-es őszi, önkormányzati választásokat, akár csak a tavaszi országgyűlésit, a szabad demokraták nyerték, méghozzá nagy fölénnyel. Utólag visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy a liberálisoknak éppen a vasi falvakban volt elsöprő támogatása. A helyzet 1998-ban változott meg, azóta a Fidesz pozíciói megingathatatlanok a vasi falvakban.
6 Wagner András polgármester (középen) és Harangozó Bertalan (jobbra) alpolgármester egy városházi fogadáson
1990 őszén az SZDSZ győzött, jól szerepelt a kereszténydemokrata párt (KDNP) és csalódott a Fidesz. A kormánypárt csapata, az MDF vereséget könyvelhetett el. Polgármester jelöltjük, Ádám Károly elbukott Wagner Andrással szemben és a párt jelöltjei is csak pár körzetet hoztak. A testületben a szabad demokraták alkották a többséget. Wagner jó politikai érzékére vallott, hogy megnyerte a városvezetésnek a KDNP-t. Ezzel kilőtte a konzervatív kártyát.
A KDNP ugyanis jelentős frakciót alkotott és ha összefog az MDF-el, kemény ellenpont lehetett volna a testületben. A kereszténydemokrata frakcióvezető, Ghiczy Tibor, a felháborodásra úgy válaszolt, hogy pártja „a város érdekeit, kormányozhatóságát tartotta szem előtt". Wagnerék megnyerték a pár fős Fidesz frakciót is, amely önmagában nem sok vizet zavart. Így viszont Spitz György személyében még alpolgármestert is adhattak.
Végül az MDF, a sors iróniájaként, a szocialista Ipkovich Györggyel egyetemben maradt ellenzékben. Ide sorolták Csermelyi Andrást is, aki függetlenként került a testületbe. A politikai alkuk nyomán stabil többség vezethette Szombathelyt, de teret hagytak az ellenzék véleményének is.
6 Az 1990-1994 közötti, első szabadon választott önkormányzati testület vezetői és képviselői
Lapunk három közéleti személyiséget kérdezett meg az 1990-es átmenetről, akkori élményeiről, a tanulságokról. Valamennyien aktív szereplői és alakítói voltak Szombathely életének.
FEISZT GYÖRGY a szabaddemokrata frakció meghatározó személyisége volt, később több ciklusos képviselő, alpolgármester.
„Nagy meglepetés volt számomra, amikor Wagner András és Orbán Róbert, a Szabad Demokraták Szövetsége szombathelyi ügyvivői azzal kerestek meg, hogy induljak el az önkormányzati képviselő választáson" - emlékezett a kezdeti történésekre Feiszt György.
„Hogy kötélnek álltam, abban nagy szerepe volt a beszélgetés során elhangzott érvelésüknek. Hangoztatták, hogy „sorsunk alakításának legbiztosabb módja, ha az előttünk álló feladatokat hitünk és meggyőződésünk alapján magunk intézzük". A képviselői programkészítés és jelöltállítás mozgalmas és kétségektől sem mentes hónapjai után, nagy visszaigazolás volt mindannyiunk számára, amikor októberben három jelöltünk „első körös" győzelemmel vált a közgyűlés tagjává.
„Az SZDSZ a Fidesz-szel való közös indulás révén, 13 + 5 képviselővel az 1990-es szombathelyi önkormányzati választás abszolút győztese lett", folytatta az egykori alpolgármester. „Mindennek ellenére fel sem merült, hogy riválisainkat ellenségnek tekintsük. Az ellenzék alpolgármesteri pozíciót és döntéshozó kontrollt biztosító bizottsági elnökséget kapott. Olyan időszak volt ez, amikor a helyi politikát nem a párthűség, vagy felülről sugalmazott instrukciók határozták meg.
A képviselők kivétel nélkül vallották, hogy nem az őket delegáló pártnak, hanem választóiknak tartoznak felelősséggel, döntéseik meghozatalakor a város érdekeit kell figyelembe venniük. Nem volt olyan kérdés vagy megoldandó probléma, amelynek eldöntését az ellenzék bevonásával történt konszenzust kereső megbeszélés ne előzte volna meg. Minden közgyűlés előtt frakcióvezetői egyeztetés voltak, és a város költségvetését is konszenzussal fogadtuk el.
Mindezt persze nem kis mértékben az tette lehetővé, hogy az első választási ciklusban a szombathelyiek által befizetett adók helyben maradtak, és e pénzek révén a közgyűlés az állam pénzosztó mechanizmusától függetlenül, a helyi érdekeket szem előtt tartva hozhatta döntéseit. Hajdani képviselőtársaimmal nem véletlenül gondolunk vissza nosztalgiával ezekre az évekre" - mondta el lapunknak a volt politikus.
HECKENAST GUSZTÁV az MDF listás képviselőjeként kezdhette meg munkáját az új testületben, majd frakcióvezető lett. Mint mondta, az őszi, önkormányzati választást megelőzően a legfőbb dolguk a megfelelő jelöltek megtalálása volt. „Fontos szempontként merült fel, hogy a demokratikus pártok, így az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt ne gyengítsék egymást, azaz ne állítsunk egymással szemben jelölteket. Ehhez tartva magunkat értünk el október 14-hez, a második fordulóhoz. Jómagam is ekkor kerültem a testületbe" - fogalmazott.
A volt politikusra rendkívül eseménydús korszak köszöntött. „Érdekes idők jöttek, egymásba folytak a történések. Éppen csak tudatosult a képviselőség és máris frakcióvezető lettem... Aztán Wagner András polgármester irodájában találtam magam, ahol a legsürgősebben megoldandó feladatokról egyeztettünk... Majd berobbant a taxisblokád. A feszültség a testületen belül is megjelent, mivel a polgármester a kormányt elmarasztaló dokumentumot akart elfogadtatni. Ebbe kormánypárti képviselőként, noha mi sem örültünk a benzináremelésnek, nem mehettünk bele. Vagyis pár nap alatt szinte minden olyan elem megjelent a politikai palettán, ami később a munkánk része lett".
6 Heckenast Gusztáv (középen) MDF-es vezetőkkel kíséri Antall József özvegyét Szombathelyen
Heckenast Gusztáv utólag döbbent rá, hogy kezdetekkor jobban is lehetett volna menedzselni a várost. „De a dolgokat a helyükön kell kezelni. 1990-ben, amikor elkezdtük az önkormányzatiságot, annak is örültünk, hogy levegőt vehettünk. Minden összesűrűsödött. Egy korszakot kellett lezárni és helyette egy újat építeni, járatlan úton elindulva. Hetek, hónapok alatt. Szinte azonnal kellett mindent ki - és megtalálni úgy, hogy nem volt demokratikus előzmény, tapasztalat. Úgy vélem, az első szabadon választott testület valamennyi tagja helytállt és ezzel beírta a nevét a város történelmébe".
TILCSIK GYÖRGY a Vas megyei Levéltár volt igazgatója, történész-kutató, számos tudományos igényű könyvel, publikációval írta be a nevét a hazai és a megyei tudományos életbe. A rendszerváltás idején, majd utána is vállalt közéleti szerepet. Civil szervezetek, egyesületek vezetőjeként, szervezőjeként segítette a város előbbre haladását. Ugyanakkor, ahogy fogalmaz, mindig kellő távolságot tartott, hogy a szikár tények alapján alkosson véleményt.
„Az 1990. évi szombathelyi önkormányzati választás elsősorban a korábban is, de különösen a két fordulót közvetlenül megelőző napokban tapasztalható, felfokozott közhangulat milyensége és az itt-ott heves kampány miatt marad számomra örökre emlékezetes. Felejthetetlen marad egyrészt a sok és sokféle képviselőjelölt elszánt tenni akarása, a közöttük zajló viták nyílt hangulata, másrészt az emberek egy részének hatalmas érdeklődése és kíváncsisága a helyi politikai élet e jelentős eseménye iránt" - emlékezett a kutató.
„Öröm volt megtapasztalni a valódi demokratikus helyi választás lehetősége nyomán bekövetkező politikai pezsgést, azt, hogy barátok, ismerősök és ismeretlenek az utcán vagy éppen a lépcsőházban beszélgettek és vitatkoztak a választókerületüket és a várost érintő különböző kérésekről, a jelöltek és a pártok listavezetőinek alkalmasságáról."
„Fontos megemlíteni, hogy ekkor még nem csak a politikai pártok, hanem különböző szervezetek és egyesületek is igyekezetek olykor önálló jelölteket állítani, olykor pedig valamelyik párthoz csatlakozni, bár ehhez akkor még kopogtatócédulákat kellett előzetesen gyűjteni a jelölteknek" - hallottuk.
6 Évzáró képviselői vacsora az első ciklusból
Tilcsik György a frissen indult városi televíziónál is bábáskodott. „Szombathely azon kevés hazai városok közé tartott 1990-ben, ahol már működött helyi televízió, és ez, a mostani viszonyokhoz képest meglehetősen szerény és kezdetleges körülmények között dolgozó médium becsülettel ki is vette részét az érdeklődők tájékoztatásából. Az összes helyi választókerület valamennyi jelöltje térítésmentesen mutatkozhatott be a városi televízióban és röviden ki is fejthette legfontosabb elképzeléseit, sőt a választás mindkét fordulójának estéjén a Szombathelyi Városi Televízió különleges adással jelentkezett, melynek során a nézők egyfelől figyelemmel kísérhették az eredmények alakulását, másfelől meghallgathatták a megválasztott és a rögtönzött stúdióban megjelentő képviselők nyilatkozatait.
Jómagam egyik készítője lehettem ezeknek, az akkori technikai körülmények között nem kis nehézségek árán megszervezett, megszerkesztett és lebonyolított műsoroknak. Óriási élmény volt látni és megtapasztalni, hogy a mandátumot szerzett képviselők a kamera előtt és azon kívül is milyen nagy lelkesedéssel és őszinte hittel, olykor pedig – ma már tudjuk – naiv elképzelésekkel beszéltek az előttük álló, valóban nagy feladatokról".
6 Az első ciklusban külügyi bizottság is működött. Képünkön Lecco polgármestere fogadja a szombathelyi delegációt, balra Kozma Gábor képviselő (MDF), középen Ghiczy Tibor bizottsági elnök (KDNP), jobbra Feiszt György képviselő (SZDSZ)
A történész-levéltáros szerint roppant érdekes és vizsgálódásra alkalmas az a tény, miszerint Vas megye, úgymond, szembe ment az országos trenddel a rendszerváltás idején. Konzervatív megyében győztek a liberálisok, a kormánypárt pedig ellenzékbe szorult. Mint mondta, elemzésre méltó szituáció mind a mai napig.
„Paradox módon, az 1990. évi szombathelyi önkormányzati választások mindkét fordulójában meglehetősen alacsony volt a részvételi arány, miközben a megszületett eredmények nagyjából megfeleltek a tavaszi országgyűlési választások helyi eredményeinek. Így Vas megye székhelyét 1990 és 1994 között egy olyan, ma használatos és papagáj módon kellően elcsépelt kifejezéssel élve: szivárványszínű koalíció (Szabad Demokraták Szövetsége – Fiatal Demokraták Szövetsége – Kereszténydemokrata Néppárt) irányította, amelynek létrejötte – figyelemmel a magyar kormány politikai összetételére – már akkor is kisebb meglepetésnek számított. Ma pedig, az azóta történt pártmegszűnés és politikai irányváltások stb. miatt, egyrészt lehetetlen lenne, ugyanakkor visszatekintve egyenesen megmosolyogtatónak tűnik.
1990. október 23-án megtartotta alakuló ülését Szombathely Város Közgyűlése, amely nagy többséggel Wagner Andrást választotta polgármesterré. Október 26-án 0 órától azután érvénybe lépett az üzemanyagok, valamint a tüzelőolajok árának rendkívül jelentős megemelését tartalmazó kormányhatározat, majd pedig megkezdődött a taxisblokád.
6 Pár nappal később kirobbant a taxisblokád. Képünkön a lezárt szombathelyi aluljáró és környék
Ennek nyomán, illetőleg következtében valami nagyon fontos és lényeges, nehezen meghatározható folyamat tört meg, majd pedig vált visszafordíthatatlanná. Így gyorsan és sajnos végérvényesen szertefoszlottak a közösen alakítható (város)politikáról és a közösen végezhető feladatokról szőtt korábbi remények. Többek között ennek a következményeit nyögi ma is az ország".
