Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent nyílt, európai uniós közbeszerzési felhívás alapján duplájára növelnék az igényekhez képest rendkívül szerény P+R kapacitást.
Mint írják: Az elővárosokból és a külső kerületekből naponta egymillióan jönnek Budapest belső kerületeibe dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. A közösségi közlekedés nem elég versenyképes, a szolgáltatások színvonala alacsony, ezért az utasok több mint kétharmada autóval érkezik.
Ezért a már általunk is bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia célkitűzése, hogy növelje az elővárosi vasútvonalakon utazók számát, hogy ezzel párhuzamosan csökkenteni lehessen a fővárosra zúdúló autóforgalmat.
Sosem látott vasúti fejlesztés valósulhat meg a fővárosban, csak győzzük kivárni
A stratégiák, tervek, tanulmányok és persze a bizottságok országában az ember határozott szkepszissel fogadja egy újabb stratégia, terv, tanulmány vagy bizottság megszületését. Talán így vagyunk a nemrégiben napvilágra került budapesti agglomerációs vasúti stratégiával is, amely igazán grandiózus számokkal igyekszik lehengerelni a dugókban araszoló derék fővárosi és agglomerációk lakosságot: 20 év alatt mintegy 2000 milliárd forintot költenének azért, hogy 115 ezerrel kevesebb autó járja a fővárosi utakat, emellett megduplázódjon a vasúti forgalom.
Éppen ezért az elővárosi kötöttpályás fejlesztéseket összekötik a vasútállomások megközelíthetőségének javításával és parkolási kapacitásának növelésével.
A tervezésért felelős kormányzati Budapest Fejlesztési Központ a fővárosba vezető összes vasúti és HÉV-vonal agglomerációs állomásán és megállóhelyén felmérte az autós parkolási és kerékpáros tárolási igényeket. A BFK 108 településen, összesen 171 helyszínen vizsgálta, hogy hány parkoló- és tárolóhely van, mennyire lenne igény most, illetve, hogy a fejlesztések után mennyivel használnák többen a P+R és B+R-eket.
A most kiírt tervezési közbeszerzés nyolc vasútvonal, az 1-es hegyeshalmi, a 30a székesfehérvári, a 40a pusztaszabolcsi, a 70-es váci, a 80a hatvani, a 100a ceglédi, a 120a újszászi, a 150-es kunszentmiklósi vonalak elővárosi szakaszait érinti.
Az érintett vonalak mentén az intézkedések hatására összességében megduplázódhatnak a P+R és B+R férőhelyek. A fejlesztés elősegíti, hogy a gépkocsit, kerékpárt a vasútállomáson lehessen hagyni, és az utasok vonattal folytassák útjukat. Annak érdekében pedig, hogy autó helyett már a vonathoz is közösségi közlekedéssel juthassanak el az utasok, a közbeszerzésen indulóknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy hol van szükség buszfordulók, buszmegállók tervezésére.
A csaknem ötven helyszínen 2022-ig készülhetnek el a parkolók engedélyezési és kivitelei tervei.
A mostani - négy szakaszra bontott - kiírással összesen több mint háromezer P+R parkoló, valamint - a vasútállomásra kerékpárral érkezők számára - legalább kétezer B+R kerékpártároló tervezése valósulhat meg.
Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója emellett közölte:
"A H5-ös, H6-os, H7-es héveken zajlik, a 71-es veresegyházi és a 142-es lajosmizsei vasútvonalon, illetve a H8-as és H9-es héveken pedig a közeljövőben indul (illetve folytatódik) a tervezés a vonalak átfogó megújítására, melyek keretében P+R parkolók és B+R kerékpártárolók tervezését integráltan végezzük a vonal egészének tervezésével. Az esztergomi vasútvonalon a vonal felújításakor elkészült P+R parkolók bővítésére pedig a NIF kezdett párhuzamosan tervezésbe."
Vagyis ezekkel együtt összesen közel 10 ezer P+R és több mint 8 ezer B+R férőhely előkészítése zajlik vagy kezdődik meg rövidesen a budapesti külső kerületekben és az agglomerációban.
És hogy a címünkben feltett kérdést megválaszoljuk:
Ma jelenleg (a koronavírus-járvány miatti szigorítások előtt) több mint 300 ezer autó ingázik Budapest és az agglomerációja között, vagy a 10 ezer parkolóhely átadásától érezhető javulást senki ne várjon.
