Mi folyik itt Őriszentpéteren?
Farnadi Péter: A 80-as, 90-es években több etapban is volt itt földgázkutatás és fúrás, majd kút létesítés, ezek közül pedig több a mai napig üzemel. Ami nagyon fontos, hogy a jelenlegi történet másnak tűnik, legalábbis a beadott dokumentumok alapján. Ugyanis most nem földgázt keresnek, hanem kőolajat. És a földgázkúttal szemben a kőolajkút nagyságrendekkel fájdalmasabb történet. Bár a földgázkút és a csőhálózat kiépítése 2-3 hónapon keresztül határértéket meghaladóan zajjal és füsttel jár, de maga az üzemelése az csendes, kvázi csak egy kisebb ipari létesítmény van a helyszínen. Kőolajkút esetén ez egész más, ennek folyamatos a zajterhelése, hisz a szivattyúzáshoz dízel motorokat használnak, aminek a füstgáz emissziója is jelentős.
Ez az, amitől a legjobban félünk.
Maga a létesítési fázis is sokakat ellehetetlenít, mivel itt szinte mindenki vendégházakból, ökoturizmusból él, és hogy a covid után még két - három hónapos kiesés legyen, az hatalmas érvágás lenne. Viszont ha tényleg kőolajkutat fúrnak, és ilyen jellegű ipari létesítmény kerül ide, akkor az gyakorlatilag a halálos ítélet itt szinte mindenkire, akik a turizmusból élnek a környéken, ami csak a galambosszeren tucatnyi családot jelent, Őriszentpéteren közel hatvanat.
Árkon, bokron, szénhidrogénen át
Elsőként írtunk a közvetlenül Őriszentpéter mellé tervezett szénhidrogén kútról, amelyről később több helyi és országos lap is említést tett. Az eset kapcsán helyi lakosok petíciót indítottak, de az önkormányzat is kijelentette: nem látnának szívesen egy újabb ipari létesítményt a település határán. Mind a Galambosszeren lakókkal, mind Őriszentpéter polgármesterével leültünk a beruházás kapcsán - az interjúkat hamarosan közzé is tesszük.
Miért lenne zavaró a létesítmény számotokra?
Farnadi Péter: Mi azért költöztünk ide tizenévvel ezelőtt, de vannak, akik huszonévvel ezelőtt, mert itt csend van, béke és nyugalom. Erre építettük fel az életünket, a házainkat, a családjainkat, és később a vállalkozásainkat is, hisz sokunk megélhetése az ökoturizmuson alapszik. Sokaknak ez az egyetlen bevételi forrása. Azok a vendégek, akik az Őrségbe látogatnak, hasonlóan hozzánk a csendet és a nyugalmat keresik, és nem az ipari létesítményeket, a zajt és a füstgáz emissziót. Ha ez megvalósulna, az életünk, a megélhetésünk ellehetetlenül, ingatlanjain elértéktelenedne. Felfoghatatlan, hogy egyáltalán a gondolata felmerülhet ennek.
Honnan szereztetek tudomást a tervezett beruházásról?
Farnadi Péter: A polgármester kiküldött a szerieknek egy levelet, amiben értesítette a lakosságot a tervezett szénhidrogénfúrásról. De a polgármester a szénhidrogén kifejezést használja, csak úgy, mint a Nemzeti Park a sajtónak adott nyilatkozataiban. Mivel a környéken csak gázkutak voltak eddig, sokak nem kapcsoltak, hogy itt sokkal nagyobb lehet a baj.
5
Most akkor ez földgáz, vagy kőolaj kitermelés lesz?
Farnadi Péter: Mi is csak abból a dokumentumból tudunk tájékozódni, amit a MOL konzorciuma a Vas Megyei Kormányhivatalhoz beadott, s ami letölthető annak honlapjáról. A hatástanulmányban végig szénhidrogénről ír, de néhány dolog árulkodó: A várható termelvényként nyersolajat, kevés kísérőgázt és rétegvizet említ. A másik, hogy a hatástanulmány zajemisszióra vonatkozó részében azt írják, hogy a telepítés során ugyanannyi zajhatás várható, mint a működés során, azaz az elkövetkezendő évtizedekben. De a konzorcium teaor száma is beszédes: kőolaj kitermelés...
Az egyik lapban a Nemzeti Park azt nyilatkozta, hogy "a földgáz kitermelés nem ördögtől való egy nemzeti parkban". Attól félünk hogy valamilyen okból a ködösítés megy, mert ha úgy tudja a széles közvélemény, hogy itt földgázat keresnek, ami csak három hónap szörnyűség, meg egy kis ipari létesítmény az Őrség lankái között, az még relatív elviselhető. És véletlenül találnak majd kőolajat, akkor meg azt mondják majd, hogy azt azért már nem hagyják ott. Onnantól kezdve már sokkal nehezebb lesz tenni ellene.
Ti mit tudtok jelenleg tenni a nyugalmatok érdekében?
Farnadi Péter: Szeretnénk, ha a petíció minél szélesebb körhöz eljutna, és sikerülne azt is kinyomozni, hogy itt valóban ködösítésről van-e szó, vagy pedig valamelyik anyag félreérthető, esetleg félretájékoztatták a Nemzeti Parkot. A következő lépés az lesz, hogy a Kormányhivatalhoz is eljuttatjuk a tiltakozásunkat.
Kompenzációt ajánlott-e bárki is nektek a zajszennyezés miatt?
Farnadi Péter: Még nem ajánlott, de szerintem nem is tartunk ebben a fázisban. De nem is lehet cél ez. Ha itt kőolaj kifejtés lesz, nincs az a kompenzáció, amit az életünk munkáját, azt, hogy mi felépítettünk ide az otthonunk, az életünk, a megélhetésünket újra tudná máshol indítani.
Szalai László: Ami furcsa, hogy egyelőre csak ez a hatástanulmány van, ami kiterjed például a gőték lelki életére, de az, hogy itt emberek élnek, és ők ebből élnek, arra nem terjed ki.
Farnadi Péter: Mi nem látunk gazdasági hatástanulmányt, meg az emberek életére vonatkozó hatástanulmányt se, csak és kizárólag az élővilágra vonatkozóan. És még egy fontos dolog van, maga a hatástanulmány is a határérték feletti zajterheléssel számol, és azt írja, hogy a működés alatt is határérték felett lesz a zajterhelés. Ami azt gondolom, hogy alapvető emberi jogainkba is ütközik.
A hatástanulmány szerint a létesítés megkezdése előtt zaj határérték alóli felmentést kell kérni az engedélyesnek.
Farnadi Péter: Igen, de nem tudjuk, hogy ezt a külön engedélyt kitől kell kérniük, és hogy minket egyáltalán megkérdeznek-e ebben. Mi egész biztosan nem engedélyezzük. Csak kérdés, hogy nekünk van-e lehetőségünk itt a visszautasításra ezen a ponton.
Szalai László: A zajterhelés is tehát azt mutatja, hogy itt nem földgázkút lesz, hiszen azt ismerjük. De azt írják, a kitermelés alatt is ugyanaz lesz a zaj, mint az építés fázisában.
64
Látványban mire számítotok?
Farnadi Péter: Itt megint az a kérdés, hogy földgázkút vagy kőolajkút lesz. A földgázkút is csúnya, hatalmas lebetonozott felület, rajta egy csőhálózat, ormótlanul belerondít a szép őrségi tájképbe. Az, hogy egymás mellett ilyen több ipari létesítmény van az, az önmagában is nehezen tolerálható. De ha tényleg kőolajkút épül, az magasabb is lesz, és egy folyamatosan mozgó, himbás feje lesz. Az aztán végleg nem a védett őrségi tájba illő. Mindezt úgy, hogy amikor a nemzeti park építési engedélyeket ad ki, akkor nagyon kötött szabályokat ad, előírja hogy milyen legyen az ablakoknak a mérete, aránya. Ilyen részletekbe is belemegy. Ugyanakkor viszont áldását adná egy ilyen létesítményre. Ez számunkra teljességgel értelmezhetetlen!
Szalai László: Végtére is, mi szeretnénk tisztán látni, hogy egyáltalán mi várható.
Farnadi Péter: Minket egyedül a polgármester értesített a tervezetről, a vélelmezési határidőhöz nagyon közel. A nemzeti park azt nyilatkozta a Vas Népének, hogy már tavaly év vége óta folyik az egyeztetés. Földgázkútról. De minket nem értesített senki, se a nemzeti park, se a MOL [beruházó]. Az önkormányzat szerint viszont őket sem értesítette senki.
A környéken ez hány embert érint megközelítőleg?
Farnadi Péter: Itt a szeren nagyjából 30-at, Őriszentpéteren sok százat…
Szalai László: Igen, de ha az Őrségbe látogató vendégeket is beleszámoljuk, akkor ennél is jóval többet.
