"Mire elég ez a négy százalék, ami csak 3,66, hiszen februártól lép hatályba. Az inflációt sem ellentételezi. Megalázó ígéret egy még lebegtetett plusz egy százalék emelésről - olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete közleményében.
"Joggal kérdezzük a munkáltatói szerepből fakadóan Magyarország legnagyobb foglalkoztatóját, a Kormányt: a közszféra humán közszolgáltatásában dolgozó kb. 600 ezer embernek a fenti helyzet miatt vajon milyen bérkilátásai lesznek 2021-re, hiszen eddig semmiféle keresetnövelő intézkedésről nem adtak tájékoztatást?"
Hozzátették: az önkormányzatok számára a minimálbér és garantált bérminimum emelés finanszírozását nem jelezték.
LMP: a kormány hosszútávú stratégiai célja a közalkalmazotti státusz szétverése
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Ungár Péter, az LMP Vas megyei országgyűlési képviselője az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe: Az LMP számára már a tavalyi évben nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány hosszútávú stratégiai célja a közalkalmazotti státusz szétverése, a közszférában dolgozók létszámának csökkentése és az állami alkalmazottak bizonytalanságban tartása.
A szakszervezetek szerint továbbra sem tudni, hogy a három éve követelt diplomás bérminimum intézményét mikor találják fontosnak, bevezetendőnek?
"Ugyanis nemcsak a legkisebb béreket lenne szükséges karbantartani, mert így a tudás sajnos nincs elismerve, a szellemi foglalkozásúak keresete is emiatt évről – évre egyre jobban leszakad."
Az érdekképviseletek többek között arra is kíváncsiak, hogy mikor lesznek tényleges, tételesen meghatározott bérfejlesztések, nem csak a sajtó felé „átlagosan”
definiált emelések, amelyek a valóságban még átlagosan sem felelnek meg az emelés mértékének?
Mikor fogja meghaladni a sok esetben jogszabály által előírtan felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgák átlagkeresete a KSH által közölt országos átlagbért?
Fotó: PDSZ
Emlékeztetnek: a fentiek következtében az Európai Unióban az átlagkereseti rangsorban hátulról a harmadikok vagyunk.
"Utolsó Bulgária, utána Lettország, majd Magyarország következik. A visegrádi országok közül utolsó a mi dolgozóink helye. Románia messze lekörözött bennünket."
A szakszervezetel szerint "ideje lenne az Európai Minimálbér irányadó elvárását és az Európai bérfelzárkóztatás gondolatát Kormányzati szinten is megfontolni, képviselni.
Álláspontjuk szerint a járványidőszak miatt a kereslet növelésének legjobb módja a nagyobb mértékű - legalább 10 százalékos - bérkiáramlás lenne.
Mint írják: a közszférában dolgozók biztosan a „piacra” viszik egy hónapon belül ezeket a forintokat. Egy részét pedig azonnal adóban visszaáramoltatják.
