Tizenegy év után rendeznek újra vasi döntőt a férfi kosárbajnokságban. Az elsőt a Falco nyerte, amely az alapszakasz-győzelem után zsebelte be az aranyat. A piros-feketék akkor a hetedik helyről meneteltek nagyot, ám a finálét végül elbukták.
A BB1.hu, kosaras szakportál egy körmendi ikont, Trummer Rudolfot szólaltatott meg.
– Az akkori csapatnak ez egy eléggé fájó emlék – mondta Trummer Rudolf a BB1.hu-nak. – Ezt már az előttem szólók is elmondták. Arra emlékszem, hogy volt egy jó menetelésünk, és a bajnokság közepén Dragoljub Krivacsevics irányítása alatt nagyon sok edzéssel, munkával felálltunk. A végén Szolnokon egy sikeres, és szerencsés végjátékból jól jöttünk ki, majd jöhetett a döntő. Nekem egyénileg akkor fájó volt, hogy az utolsó körmendi mérkőzésen felettébb kevés lehetőséghez jutottam. A végén akart beküldeni Krivacsevics, egy-két perccel a vége előtt. Akkor már a Falco vezetett tizen-egynéhány ponttal, és egy kicsit össze is szólalkoztam a kispadon az edzővel, ami a pillanatnyi hangulatnak volt betudható. Természetes, hogy akkor mindenki ingerült volt, és mindenkinek fájó volt ez a történet.
A Falco jelenleg is jobban áll, hiszen szombaton sikerült nyernie Körmenden.
– Jó lenne, ha idén nem ismétlődne meg ez a tizenegy évvel ezelőtti eset. De innen már nem lesz könnyű. Engedjék meg a kedves olvasók, hogy először megdicsérjem mind a két csapatot és a két szurkolótábort is. Azt gondolom, hogy dicséret illeti a csapatokat, mert így kell hozzáállni egy komoly, nagy téttel bíró vasi “El Clásicóhoz”. Igaz, hogy nagy taktikai csata volt, a színvonal talán kicsit lehetett volna jobb is. Félig szakszemmel ez egy nagyon jó mérkőzés volt, a nézőknek is tetszhetett. Külön öröm, hogy mindkét csapatból ki tudok emelni egy-egy embert. A Körmendből Ferencz Csabát, akit személyesen is megdicsértem. Azt láttam, hogy átérezte a tét súlyát. Ilyen játékkal kell nekiállni egy ilyen csatának, ahogy ő tette. A másik oldalon pedig Váradi Benedeket szeretném kiemelni. Fontos kosarat dobott a végén, és nagyon sportszerűen játszott. A meccs közben volt több olyan szituáció is, amikor sportszerűen félreállt, nem állt alá a másik játékos alá. Hiába szidják őt a körmendi szurkolók, de én azt láttam, hogy a kemény csata mellett nagyon sportszerűen viselkedett. Le a kalappal mindkét játékos előtt. Ez az első és a legfontosabb, amit én láttam a mérkőzésben. Emellett szeretném még megemlíteni a játékvezetőket is, akik a rangadónak megfelelő módon lehozták a meccset.
null
null
Hogy innen mi lesz? Az már nehéz dolog. Az az igazság, hogy a Körmend játékában mostanában benne van ez a visszafogottság. Nincs megfelelő lendületük, kimaradnak a dobásaik. Néha felelőtlenül dobnak rá, amiben benne van a hiba, ez pedig vereséghez vezetett. Ez idegenben akár a visszájára is fordulhat, tehát még mindig nem írnám le a saját csapatomat, de komoly odafigyelés kell. Főleg a légiósoktól várok többet, nagyobb felelősséget.
Ez már taktikailag egy olyan döntő, amikor nem kell hivatkozni arra, hogy kevesen vagyunk és fáradtak vagyunk. Három-négy mérkőzést kell lejátszani akár féllábbal is. Ilyenkor, ha kell ezt öt vagy hat emberrel is le kell megfelelő szinten hozni. Tudom egyszerű ezt mondani, de én is sportoltam. Ezt ilyenkor meg kell oldani, amennyire lehet. Ha ebben fel tudunk nőni, jön a plusz segítség, akár taktikailag jobban rákészülve, valamint a légiósok felelősségteljesebben tudnak játszani, akkor lehet esélyünk visszahozni ezt a párharcot. Ha ez a pici dekoncentráció folytatódik, akkor viszont nem. Sajnos ezekben a játékelemekben a Falco nagyon fölénk nőtt. Úgy tippelnék, hogy még három-négy mérkőzés lesz. Ha ezekben a dolgokban javulunk, amiket említettem, akkor azt gondolom, hogy 3-1-re nyer a Körmend.
