Jordán Tamás listát kér a szombathelyi önkormányzattól: kik a klasszikus drámaírók, akiket preferálnia kell - ezt a színházigazgató válaszolta az atlatszo.hu kérdésére, miután a közgyűlési bizottság fideszes elnöke több magyar klasszikus színpadra állítását nevezte kívánatosnak.
Ahogy arról mi is beszámoltunk a szombathelyi közgyűlési bizottság azért is kérdőre vonta a színházat, hogy miért játszanak ilyen sokat.
A szombathelyi Weöres Sándor színház tavaly vívott ki magának országos figyelmet, amikor a tavasszal színházigazgatót kellett kineveznie a közgyűlésnek, mivel a színház alapító-igazgató Jordán Tamás öt éves pályázati ideje lejárt. Jordán 2008-tól töltötte be a tisztséget és addig egyszer akadt kihívója.
Tavaly februárban aztán kiderült, hogy Dér András szintén pályázik a direktori posztra. Bár ezt nem tartotta sokáig, visszavonta a pályázatát. A közgyűlési döntést előkészítő Jogi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága végül így sem szavazta meg Jordán pályázatát. Nevéből ugyan nem derül ki egyértelműen, de ez az a bizottság, ami többek között a kultúráért is felel.
Élén a fideszes Dr. Takátsné Dr. Tenki Máriával, aki egyébként civilben jogász. Ő volt az, aki a hosszas huzavona után, második körben közgyűlés elé vitt Jordán-pályázat kapcsán azt mondta, hogy bizottsági elnökként szeretné majd a továbbiakban ellenőrizni a színház munkáját, szakmailag.
A szombathelyi színészek nem is igazán értették, hogy miről van szó. Sokan kifogásolták, hogy a színház-csináláshoz nem értő politikus, miért és hogyan akarja a színházat ellenőrizni.
Jordánt végül is megválasztották, előbb egy évre, majd 2021. január 31-ig hosszabbították meg kinevezését.
A szombathelyi színház működéséhez a pénz egy részét az önkormányzaton keresztül kapja meg. Azt három éves keret-megállapodásokban rögzítik, hogy milyen feltételeket kell a színháznak teljesítenie, hogy a szükséges finanszírozást megkapják.
Szeptember 13-án tartottak Szombathelyen közgyűlést. Ezt megelőzően a Jogi és Társadalmi Bizottság tárgyalta az ügyet, ahol annak elnöke, Takátsné Jordántól azt kérdezte, hogy miért teljesített túl a színház? Minek játszottak 40 százalékkal többet az előírtakhoz képest.
A jegyzőkönyv szerint mindez így történt:
“Miért van az, hogy 40%-kal túlteljesít, és ugyanakkor leterheltség van a Bábszínháznál, és rendkívüli módon nagyon súlyozott panaszokat fogalmaz meg. Tehát, hogy megértsük, ha nemzeti támogatás miatt nem kell, akkor mi az oka annak, hogy a fenntartásban jóval túlteljesítenek? A későbbiek folyamán egy ad-hoc jellegű bizottság keretében beszélgetni kellene arról, hogy mi az oka, hogy 40%-kal túlteljesítenek, mint ami elő van írva? Meg kellene érteni ennek az anomáliáját. Nemhogy negatívat hozott a beszámoló, hanem plusz teljesítést. Ezt látja a most megkötendő fenntartási megállapodásban, hogy messze alatta vannak a paraméterek meghatározva.”
Az Átlátszó felhívta Takátsnét, hogy dekódoljuk a kicsit zavarosra sikerült jegyzőkönyvet. A képviselő készséggel állt a rendelkezésünkre. Azt mondta, hogy ő azért érdeklődött a túlteljesítés miatt, mert azt akarta megtudni, hogy a következő ciklusban kell-e módosítania az önkormányzatnak a keret-megállapodásban foglalt előadás-számokon, hiszen a színház most, saját szándékából túlteljesítette azt. Végül azonban mégsem emeltek a színházkvótán, az önkormányzat ugyanazoknál a kötelezően előírt előadás számoknál maradt, mint korábban.
De volt más is, ami nem változott. Például a színház repertoárja. Takátsné ugyanis kitért a WSSZ műsor szerkesztésére is.
“... és nem támogatja, hogy a kortárs magyar és a klasszikus magyarhoz ragaszkodnának.” - írja a jegyzőkönyv. Egyébként nem teljesen pontosan: a helyszínen éppen hogy az hangzott el, hogy a bizottsági elnöknek azzal volna gondja, ha csak kortárs magyar szerzők darabjai kerülnének a repertoárba, szeretne látni klasszikusokat is.
Természetesen erre is rákérdeztek a bizottság elnökénél, hogy mennyire akarnak beleszólni a színház működésébe.
A politikus azt mondta, hogy a színházzal kötött megállapodásban az szerepel, hogy a repertoáron többek között kortárs és klasszikus magyar darabokat is tartanak. Kérése arra vonatkozott, hogy ez a továbbiakban se változzon. Ez azonban ott a bizottsági ülésen nem maradt ennyiben, Jordán ugyanis szerette volna megtudni, hogy Takátsné mire is gondol. Megint csak a jegyzőkönyvből idézünk:
“Kit tartunk klasszikusnak? Szép Ernő klasszikus-e, Szomori klasszikus-e, akik már nem élnek? Általában arra szoktak gondolni, hogy Az ember tragédiája, Bánk Bán, Csongor és Tünde. Karinthy is egy klasszikus. Csurka is egy klasszikus. Nagyszerű Csurka darabok vannak, amiből nem egy időszerű is” - mondta Jordán.
Hogy az elnök mire gondolt, később se derült ki. Az Átlátszó rákérdezett. Takátsné azt mondta, azért nem foglalt állást, mert ezt nem az ő tisztje elmondani, ez szakmai kérdés.
Igen ám, de a szakmai bizottságot ő elnökli. Szóval tovább faggattuk, hogy a van-e kulturális szakember a négy éve általa vezetett bizottságban? Erre azt a választ kaptuk, hogy sajnos nincs előtte a bizottságának anyaga, így nem tudja, hogy kinek milyen végzettsége van, ugyanakkor utóbb hozzátette, hogy a bizottságnak több kulturális kötődésű tagja van.
Segítenek neki: A bizottságban a kultúrához legközelebb az Fidesz által delegált Farkas Csaba van, aki a Szülőföld könyvkiadó elnöke, illetve színházhoz az az ellenzéki (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) képviselő, Horváth Soma, áll, aki egy ifjúsági színtársulattal 6-700 fős előadásokat tudott bemutatni. A többi tag pedagógus, jogász, exsportoló.
Az elnök tehát ezzel a szakmai háttérrel fogalmazta meg kívánságait. Apropó, emlékeznek még arra a kijelentésére, hogy ő szakmailag szeretné a szombathelyi színház munkáját ellenőrizni?
Megkérdezték, hogy megvalósult-e. Válasza szerint ez is félreértés, mivel a ő bizottságon keresztül ellenőrzi a szakmai munkát, amire egyébként a bizottságnak kötelezettsége is van.
Az Átlátszó felkereste a szombathelyi színház igazgatóját, Jordán Tamást. Ő röviden annyit mondott, hogy az elnökasszony kívánságát tudomásul vette és megpróbálja teljesíteni. Ám jó lenne, ha kapnának egy listát, arról, hogy mi számít klasszikus magyar darabnak, az emberek többségének ugyanis a Csongor és Tünde, a Bánk Bán és az Ember Tragédiája ki is meríti ezt a kategóriát.
