Az első észrevételek szerint a jóváhagyott dokumentum azzal, hogy egy nem nukleáris támadás esetén is nukleáris megtorlást helyez kilátásba, figyelmeztető jelzés az Egyesült Államok számára. Az elrettentési politika alapjait rögzítő, bővített szövegű rendelet tükrözi azt a moszkvai aggodalmat, hogy új fegyverek kifejlesztésével Washington képessé válhat fontos kormányzati és katonai intézmények kiiktatására anélkül, hogy atomfegyverek bevetéséhez folyamodna.
A dokumentum, amely az orosz hadászati tervezés alapját jelenti, leszögezi, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét.
A dokumentum szerint Moszkva abban az esetben kész nukleáris fegyvert alkalmazni, ha ilyen vagy más tömegpusztító fegyvert vetnek be ellene vagy szövetségesei ellen, valamint akkor is, ha olyan nem nukleáris agresszió irányul ellene, amely veszélybe sodorhatja az állam létezését és a nukleáris válaszcsapás lehetőségét. A rendelet a lehetséges orosz atomcsapás feltételeként említi meg az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták elindításáról szóló hiteles értesülés érkezését, csakúgy mint azt, ha az ellenség nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vet be orosz vagy szövetségesi terület ellen.
A Putyin által jóváhagyott politika értelmében Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert használni, ha az ellenség hatást gyakorol a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet és olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.
A dokumentum szerint az elnök szükség esetén tájékoztathatja más országok katonai és politikai vezetését, valamint a nemzetközi szervezeteket a nukleáris fegyverek bevetésének készségéről, az erről meghozott döntésről vagy a bevetés tényéről.
Oroszország a nukleáris elrettentéssel kapcsolatban mérlegelni fogja a hiperszonikus és a lézerfegyvereknek, a rakétáknak és a csapásmérő drónoknak a potenciális ellenség általi telepítését. A dokumentum a semlegesítendő fő fenyegetések között nevezi meg rakétavédelmi rendszer és annak részei, a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták és manőverező robotrepülőgépek, a nagy pontosságú nem nukleáris, a hiperszonikus, az irányított energiájú és a csapásmérő drónok állomásoztatását az Oroszországot potenciális ellenségnek tekintő országok területén. Moszkva az újonnan jóváhagyott politika értelmében a világűrbe telepíthető rakétavédelmi és csapásmérő eszközök semlegesítése szempontjából is fontosnak tartja a nukleáris elrettentést.
Korábban Donald Trump amerikai elnök arról tett bejelentést, hogy az Egyesült Államok olyan hiperszonikus fegyveren dolgozik, amelynek sebessége 17-szerese a most meglévő változatok sebességének. Az amerikai haderő emellett lézer- és űrfegyvereket is fejleszt.
Trump tavaly augusztusban mondta fel a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, 1987-ben megkötött orosz-amerikai INF-szerződést. Az egyetlen még érvényes, 2010-ben aláírt kétoldalú fegyverzetellenőrzési megállapodás, a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről szóló Start-3 2021. február 5-én jár le.
Címlapképünk illusztráció
