Országos konzultációt szervez az LMP a mindennapi életet meghatározó kérdésekről, az ország jövőjét befolyásoló zöldfordulatról – jelentette be Kendernay János, az LMP társelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus közölte: a párt honlapján a konzultációhoz kapcsolódva petíciós ívet tesznek közzé, és személyes találkozókat is szerveznek, hogy meghallgathassák a választók észrevételeit.
Az LMP négy kérdést fogalmaz meg a konzultációhoz kapcsolódva. Kendernay János elsőként az épületenergetikai korszerűsítést emelte ki. Véleménye szerint évi csaknem 300 milliárd forintból gazdálkodó alapból kellene ösztönözni a fejlesztéseket, mivel – mint mondta – a legolcsóbb energia az, amelyet nem kell felhasználni. A támogatási keret kedvezményes hitelekkel egészülhetne ki. Kendernay János akár 85 százalékos energiamegtakarítást is elérhetőnek tart épületenergetikai korszerűsítésekkel.
Az LMP szélerőművek építését is szorgalmazná, mivel úgy vélik, hogy azokra belföldön is szükség lenne. Más megújuló erőforrásokkal együtt a szélenergia hasznosítása is elterjedt Európában, a magyar kormány mégis akadályozza azt – tette hozzá. Kendernay János szerint változtatni kell a jogi környezeten, mivel az ország ezen a téren is lemaradt a kontinens nyugati feléhez képest. A társelnök bírálta a paksi atomerőmű bővítését, követelve az építkezés leállítását. A beruházás – mint fogalmazott – nem szolgálja az ország érdekét, azt viszont jól mutatja, hogy a kormány nem akarja az energiafelhasználást mérsékelni.
Kendernay János végezetül a glifozát mezőgazdasági felhasználására is kitért. A növényvédelemben használt hatóanyag súlyosan szennyezi a környezetet, így attól végleg meg kell szabadulni – mondta, hozzátéve: vizsgálatok igazolják, hogy a glifozát az egészségre is veszélyes, hiszen meddőséget és daganatos megbetegedéseket okozhat. A sajtótájékoztatón említett kérdéseket a politikus azzal indokolta, hogy a kormány ezekre nem ad választ, és annak ellenére sem foglalkozik velük, hogy a Fidesz korábbi választási programjaiban ígéretként szerepeltek.
Kendernay János szerint a kormányfő „zöldülési attitűdje hamar alábbhagyott”, és a válságkezelésből is kimaradt a fenntarthatóság, holott Európa több állama a zöld fordulatra alapozza a jövőjét. Szorgalmazta emellett egy önálló klíma- és fenntarthatósági minisztérium felállítását, mivel hibának tartja, hogy a környezetvédelem 2010 után nem kapott saját tárcát. Az LMP társelnöke szerint az országos konzultáció eredménye hozzájárulhat, hogy Magyarországon legkésőbb 2022-ben elkezdődhessen az ökoszociális állam felépítése.