Kétéves az Ugytudjuk.hu, hogy megajándékozhassunk, olvasd el figyelmesen a cikket!
Március közepén zárt be a szombathelyi zsibi. De nem a járvány miatt, hanem mert elkezdődött a piac II. csarnokának felújítása. Ez adott helyt az adok-veszeknek már hosszú évek óta. A piacvezetés fontosnak tartotta a mielőbbi újraindítást, aminek ma jött el az ideje. Bár szükségmegoldásokat is kellett alkalmazni, de ez láthatólag nem okozott zavart.
A felkelő Nap háza ezúttal a piaci nagysátor volt, ahol már hajnalban megindult az élet. Sorra érkeztek a zsibvásárra az árusok, többen az Alföldről. Mivel a piac melletti parkolókat lezárták, a szokásosnál jóval messzebbről kellett a tarka árukészletet leszállítani. Háromnegyed ötkor aztán eldördült a képzeletbeli startpisztoly, jöhettek a vásárlók.
Több változás is akadt a korábbiakhoz képest. A legfontosabb, hogy az interneten keresztül előre kellett regisztrálni, amit több mint százan meg is tettek. Ennek nyomán várható volt egy nagyobb roham, ezért a biztonsági szolgálatot is megerősítették. Szerencsére nem akadt dolguk, minden olajozottan működött.
„Lehetne kisebb panaszokkal élni, de megértjük a mostani helyzetet. Látjuk, hogy épül a csarnok, az esetleges kellemetlenségeket addig, amíg elkészül, kibírjuk. A sátor számomra meglepően jó helyszín, igaz, kicsit meleg van. De ez meg az időjárás függvénye", mondta el egy használt ruhákban utazó árus. Szerinte jó ötlet volt mielőbb megnyitni, mert „Sok az olyan kisember, akinek minden forint számít. Ide nem jönnek tízmilliós terepjárókkal, ez a megrögzött gyűjtők, a mindenre rácsodálkozó kíváncsiak és a csórók világa".
László, aki törzsvásárló a zsibin, ma két könyvvel és egy, a szocialista brigádok dicsőségére emlékeztető vörös selyem zászlóval lett gazdagabb. „Van itt szovjet katonai vállap, munkásőr sapka, honvédségi rohamásó, tömör rendőr gumibot. Ezt, a váratlan sokszínűséget szeretem a zsibiben. Az is látható, hogy sokaknak kell az a kis pénz is a napi megélhetéshez. Hozzák a kis motyót, aztán várnak, hátha horogra akad egy-egy vevő".
László szavaira rímel a sátor melletti árus, aki szó szerint mindent eladott, ami a horgászattal kapcsolatos. „Ilyet még nem láttam, úgy vitték a cuccokat, mintha nem lenne holnap. Talán tartanak egy újabb karanténtól? Aztán hol fognak pecázni, a Gyöngyösben?", mosolyodik el.
Apropó, járvány: a maszk továbbra is kötelező a piacon, többnyire be is tartják. A parkolóban azonban szinte mindenki leveszi, nagy a hőség. Ez is rendhagyó, parkolóban eddig még nem árultak. „Nekünk már csak itt jutott hely. Ráadásul a Joskar Oláig kellett autózni szabad parkolóhelyért, onnét cipeltük a táskákat. Hozni kellett asztalt, széket is magunkkal, arra rakodtunk", mondta el Claudia. Azt többekkel nehezményezte, hogy ha már szabad téren kaptak helyet, akkor miért nem az árnyékos és üres járdán árulhatnak?
A járda valóban ideális terep, nem véletlenül működött itt anno évekig a lengyel piac. Ráadásul nagyobb fák szegélyezik, így árnyékos. Forgalom sincs rajta, mivel a szomszédos általános iskolában szünetel a tanítás. A piac részéről rendben is lenne a dolog, de a járdán történő árusításhoz szükséges az iskola engedélye is. Ezt viszont nem sikerült megszerezni.
Most ez nagyobb gondot nem okozott, mert a mára várt roham elmaradt, a vásárlói tömeg arányosan eloszlott. Hajnalban jöttek az aludni nem tudók és gyűjtők, reggel nyolc körül a zöldséges piacra is benézők, délelőtt tíz után pedig a lődörgők és a fatalisták. Utóbbiak filozófiája, hogy zárás előtt a legtöbb cikk kicsit olcsóbb lesz.
Ami biztos, a szombathelyi zsibvásár csaknem féléves szünet után ma ismét lábra kapott.
Valami oda nem illőt olvastál a cikkben? Ez csakis EZÉRT lehetett.