Kórtünet volt a lengyel piac

ugytudjuk.hu 2020-01-17 07:49:00
A lengyel árusok akkoriban a rendszer ellenségeinek számítottak.

Csaknem negyven éve már, hogy feltünedeztek a magyar nagyvárosokban a piacok mellett, többnyire félre eső helyeken, az első lengyel árusok. Sportcipők, női alsóneműk, szerszámkészletek lepték el a járdákat és nem kellett várni sokáig a vevőkre sem.

Szombathelyen a nyolcvanas évek közepén futott fel a lengyel piac, a rendőrség a kezdeti zaklatások – elzavarták őket – után békén hagyta őket. Részben a méltatlankodó vevők, részben a rendszer folyamatos gyengülése miatt. De miért vágtak neki Európának az északiak?  Lech Walesa Szolidaritás mozgalmának letörése után, a Jaruzelski tábornok nevével fémjelzett katonai diktatúra bevezetésével százezrek indultak útnak. Kenyér még csak-csak, de hús már évek óta nem volt a boltokban.

Volt viszont ruhanemű, háztartási cikk néha meglepően jó minőségben. A diktatúra azoknak, akik csak kereskedni mentek és nem politizáltak, lehetővé tette a visszautazást. Így családok tízezrei élhették túl az ínséges időket. Nincs rá hivatalosan dokumentum, de nem is lehetetlen, hogy a diktatúra még ösztönözte is a seftelőket, így is enyhítve a belső ellátási gondokon. Így sok lengyel hamar rájött: megalapozhatja jövőjét és még jól is lakhat.   


 

Székesfehérvár, Budapest, Veszprém, Miskolc mellett bázisukká lett Szombathely. Már csak azért is, mert útban a Tarvisio-i bőrpiac felé, nálunk tesztelték a „tűzálló" dzsekiket. Ami nagyon ment, abból többet vittek a sokkal jobban fizető osztrák piacra, ami meg nem, azt előbb-utóbb elsütötték-koptatták a Bercsényin. Ironikus, hogy a vevők között számos osztrák is feltűnt, ők persze nem rollerre, hanem antik tárgyakra vadásztak. A mostani Bercsényi utcai általános iskola kerítése előtt vert tanyát a lengyelek első hulláma.

Kis-és nagypolszkikkal, kisbuszokkal érkeztek, eleinte sokan még vonattal is. A korán nyitó zöldséges piac látogatói valósággal beléjük botlottak. Akkori mércével nagy volt a kínálat és alkudni is lehetett. Ez nagyon új volt a rögzített áras, szocialista kereskedelemhez képest. Mondhatni, megjelentek a szabadpiac első csírái, így a politikamentes polákok nagyon is lazítottak a merev tervgazdálkodáson.

István már akkori is piacolt, jól emlékszik a kezdetekre: - Azok mindent árultak. Elektromos bojler szikragyújtót, nikkel szamovárt, női bugyit, zoknikat, szoknyákat, sportcipőket, karos lámpákat, tévé képcsöveket, szovjet rádiókat, telefonokat – akkor még 10 évet kellet várni vonalra - gyertya tartókat, forralókat. Lényegében bolhapiac volt az, de jól jött a népnek. Itthon ugyan sok mindent lehetett kapni, de drágán. A lengyelek viszont a magyar árak harmadáért adtak sok mindent és nem is rossz minőségben! Egy ismerősöm például még a gyufát is náluk vette meg.


 

Gyula is piacozott, akkor tizenéves volt: – Szép szőke, nagymellű lányokra emlékszem, nem csináltak ügyet abból, ha valaki tetszett nekik. Több házasság köttetett, de fordítva is: keltek el helyi lányok is. Az első hullámban érkezők nagyon csórók voltak, ha eladtak valamit, rohantak a csarnokba és össze-vissza vásároltak: zsemlét, paprikát, lángost, tejet, de főleg sült húst. Szabályosan falták. Italt nem nagyon vettek, azt mondták, az náluk is van. Hogy hol laktak? Annyit tudok, hogy a Kinizsi utcában béreltek pincéket és abban húzták meg magukat.

Nyáron meg csöveztek. Kocsiban, buszban, vagy a parkokban aludtak. Szerintem a lengyel piacok, mondták ezeket KGST-piacoknak is, hézagpótlók voltak. A multik még nem voltak jelen, a kisboltok választéka pedig szűk volt és drága. A növekvő keresletet nem is bírták. Központi direktívák alapján osztották el az árukészletet, a fix ár pedig lehetetlenné tette a minőségi versenyt. A lengyelek voltak az elsők, akik megszagoltatták velünk a szabadpiacot - mondta nevetve Gyula.  

Utólag nézve az is érdekes és tanulságos, hogy az éveken át működő jelenségről alig maradt fenn kép-és hanganyag. Ennek oka lehet a rejtett szégyen, az, hogy a szocializmusban áruhiány van. Ez tabutémának számított. A sajtó se foglakozott a jelenséggel, vagy ha igen, a szidalmak és bírálatok szintjén, ami egy idő után lengyelellenes hangulatot keltett. „Dologtalanok, lázítók, összeférhetetlenek, sztrájkolók"- röpködtek a jelzők. Kádáréknak, de az egész keleti tömbnek jó oka volt a lengyeleket besározni, hiszen ott milliók léptek fel nyíltan a kommunista uralom ellen. Ez pedig veszélyeztette a szovjet birodalmat. Ugyanakkor eltűrték a kereskedést, mert nem tudtak mit kezdeni vele. Végül még jól is jött a dolog, mert Patyomkin-módra elfedte a hiánygazdaságot.  


 

- A magyarok mindig is fogékonyak voltak az ilyen-olyan propagandára, így a lengyelellenesre is - ezt már F. Géza fejtegette. A nyugdíjas férfi egykor diplomataként szolgált Varsóban. – Lusta nép, zavarkeltő, ezt mantrázták és volt egy pont, amikor a „Polak, Wegier dva bratanki", vagyis a lengyel-magyar két jó barát, együtt issza meg a borát elve is megsemmisülni látszott. Még jó, hogy a lengyelek megértőbbek voltak. De máig rávetül a negyven évvel ezelőtti propaganda árnyéka a két nép barátságára.

Szerencsére a többség azért átlátott a szitán, nekik a lengyel piac csak jót hozott: sokféle árut olcsón és tűrhető minőségben. Persze, a lengyelek nem büszkék erre a korszakra, náluk is voltak olyan hangok, hogy „mi vagyunk Európa házalói". De ha hetek után sem tudsz a gyerekeidnek rendes ételt, pláne húst adni, hát az felülírja a büszkeséget- mondta el az egykori diplomata.

Szombathelyen a lengyel piac idővel – ez már a 80-as évek második fele – beköltözött a ma is használatos nem fedett eladótérre. A rendszerváltás után alapjaiban változott a helyzet, a multik megjelenése visszaszorította a lengyel piacot, egyre kisebb volt rajta a haszon. A kínaiak színre lépése pedig maga volt a tőrdöfés. Az utolsó északi kereskedők 1991-92 környékén adták fel és hagyták el a szombathelyi piacot. Ma már az a ritka, ha egy magyar cégnek sikerül betörnie a lengyel piacra. Amely az eltelt évtizedekben a kontinens egyik legfejlettebb szektorává vált, így az egykori kórtünetből sikertörténet sarjadt.

Szólj hozzá!

Az ügyészségi nyomozás még véget sem ért, de a Vas Népe már megírta, hogy nem igaz, hogy valakit munka nélkül fizettek a Sárvári Gyógyfürdőben

A megyei napilap korábban egy sort sem írt arról a mutyiról, ami az országos média figyelmét is felkeltette.

A hőfok szerepe a hidraulika rendszerek hatékonyságában

Gondolta volna, hogy mennyire fontos szerepet játszik a hőszabályozás a hidraulikus rendszerek működésében? Az ilyen rendszerek, különösen teherautókban és munkagépekben, jelentős mennyiségű hőt termelnek működés közben.

Két győri fa kapott faértéktáblát a Föld napján

Egy 150 éves platán és egy különleges tölgy lett a városi zöldfelületek jelképe.

Időközi választás jön Sárváron

Augusztus végére tűzik ki a szavazás időpontját.

Rezidensi-kutatói programot indít a Semmelwis Egyetem és a szombathelyi oktatókórház

A kezdeményezés egy több mint harminc egészségügyi intézményt és szervezetet magába foglaló stratégiai együttműködés része.

A modern kertgondozás forradalma: akkumulátoros kerti gépek a jövőben

A kertápolás területén az utóbbi években jelentős átalakulások történtek, melyek új távlatokat nyitottak a zöld területek szerelmesei előtt.

Szórólapokkal agitált V.Németh Zsolt mellett a kampányban Győrvár polgármestere

Kaczor Zsolt szerint nem mint polgármester, hanem mint magánember kérte a falu lakóit, hogy a fideszes jelöltre szavazzanak. A szórólapokat közmunkások hordták ki, munkaidőn kívül.

Laczkovits-Takács Tímea lett a győri Fidesz-KDNP frakcióvezetője

Egy friss közlemény szerint Fekete Dávid már előzetesen is csupán az országgyűlési választásokig vállalta a frakcióvezetést

Megalapozatlannak tartja az őt ért vádakat Matolcsy György és közleményben reagált

A volt jegybankelnök szerint nem tűnt el az alapítványi vagyon, bár a leveléből az is kiderült, hogy az MNB-nek nem volt jogköre az alapítványok működésébe való beavatkozásra.

A Vas Vármegyei Kamara kezdeményezte a területi és országos kamarai elnökök rendkívüli értekezletének soron kívüli összehívását

Talán lehet némi köze ahhoz, hogy Nagy Elek, az országos kamara elnöke alapító tagja volt az első Digitális Polgári Körnek, amit maga Orbán Viktor hívott életre. 

Pintér Bence: „Fekete Dávid semmi mást nem javasol most, minthogy a Fidesz felelőtlen pénzügyi politikájáért a polgármester vállalja a felelősséget"

A városvezetés szerint a közgyűlés feloszlatása az egyetlen járható út, miközben a Fidesz vert helyzetből is alkudozna.

Gulyás Gergely vette védelmébe a választási csalással vádolt Ágh Pétert

A leköszönő miniszter mindenről írt, csak éppen arról nem, hogy miért fogja levegőnek nézni Ághot a TISZA az elkövetkezendő 4 évben.

A sport hatásai a mindennapi életben

Sokan talán észre sem veszik, hogy a rendszeres mozgás milyen különleges hatásokkal van a testünkre. Tudtad, hogy az aktív életvitel nemcsak az izmainkat növeli, hanem csontjaink épségét is jelentősen javítja?

4 éve még a Fidesz mindent vivő szuper győztese volt, most alig nyert pár száz szavazattal Gyopáros Alpár 

A Magyar Falu Program “húzóembere” egyedül maradt talpon fideszes képviselőként a megyében. 

A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány 2025-ben, saját maga kezdeményezett felszámolási eljárást a tulajdonában álló HUMDA Zrt. ellen

Közleményben reagáltak a sajtóban megjelent hírekre, és hangsúlyozták: hogy a HUMDA Zrt. fizetésképtelenségi helyzete a Széchenyi István Egyetemet nem érinti.

Ólomlappal fedték le a kisbuszban a rejtekhelyet a török csempészek, de a NAV győri pénzügyőreit így sem tudták becsapni

Majd’ 2 millió forint értékű cigarettát, és 20 milliónyi hamis ruhát foglaltak le az M1-es autópályán. 

Kiosztották a Kazinczy-díjakat és -érmeket Győrben

Több mint százötven fiatal versenyzett a szép magyar beszéd jubileumi döntőjén.