Csaknem negyven éve már, hogy feltünedeztek a magyar nagyvárosokban a piacok mellett, többnyire félre eső helyeken, az első lengyel árusok. Sportcipők, női alsóneműk, szerszámkészletek lepték el a járdákat és nem kellett várni sokáig a vevőkre sem.
Szombathelyen a nyolcvanas évek közepén futott fel a lengyel piac, a rendőrség a kezdeti zaklatások – elzavarták őket – után békén hagyta őket. Részben a méltatlankodó vevők, részben a rendszer folyamatos gyengülése miatt. De miért vágtak neki Európának az északiak? Lech Walesa Szolidaritás mozgalmának letörése után, a Jaruzelski tábornok nevével fémjelzett katonai diktatúra bevezetésével százezrek indultak útnak. Kenyér még csak-csak, de hús már évek óta nem volt a boltokban.
Volt viszont ruhanemű, háztartási cikk néha meglepően jó minőségben. A diktatúra azoknak, akik csak kereskedni mentek és nem politizáltak, lehetővé tette a visszautazást. Így családok tízezrei élhették túl az ínséges időket. Nincs rá hivatalosan dokumentum, de nem is lehetetlen, hogy a diktatúra még ösztönözte is a seftelőket, így is enyhítve a belső ellátási gondokon. Így sok lengyel hamar rájött: megalapozhatja jövőjét és még jól is lakhat.
Székesfehérvár, Budapest, Veszprém, Miskolc mellett bázisukká lett Szombathely. Már csak azért is, mert útban a Tarvisio-i bőrpiac felé, nálunk tesztelték a „tűzálló" dzsekiket. Ami nagyon ment, abból többet vittek a sokkal jobban fizető osztrák piacra, ami meg nem, azt előbb-utóbb elsütötték-koptatták a Bercsényin. Ironikus, hogy a vevők között számos osztrák is feltűnt, ők persze nem rollerre, hanem antik tárgyakra vadásztak. A mostani Bercsényi utcai általános iskola kerítése előtt vert tanyát a lengyelek első hulláma.
Kis-és nagypolszkikkal, kisbuszokkal érkeztek, eleinte sokan még vonattal is. A korán nyitó zöldséges piac látogatói valósággal beléjük botlottak. Akkori mércével nagy volt a kínálat és alkudni is lehetett. Ez nagyon új volt a rögzített áras, szocialista kereskedelemhez képest. Mondhatni, megjelentek a szabadpiac első csírái, így a politikamentes polákok nagyon is lazítottak a merev tervgazdálkodáson.
István már akkori is piacolt, jól emlékszik a kezdetekre: - Azok mindent árultak. Elektromos bojler szikragyújtót, nikkel szamovárt, női bugyit, zoknikat, szoknyákat, sportcipőket, karos lámpákat, tévé képcsöveket, szovjet rádiókat, telefonokat – akkor még 10 évet kellet várni vonalra - gyertya tartókat, forralókat. Lényegében bolhapiac volt az, de jól jött a népnek. Itthon ugyan sok mindent lehetett kapni, de drágán. A lengyelek viszont a magyar árak harmadáért adtak sok mindent és nem is rossz minőségben! Egy ismerősöm például még a gyufát is náluk vette meg.
Gyula is piacozott, akkor tizenéves volt: – Szép szőke, nagymellű lányokra emlékszem, nem csináltak ügyet abból, ha valaki tetszett nekik. Több házasság köttetett, de fordítva is: keltek el helyi lányok is. Az első hullámban érkezők nagyon csórók voltak, ha eladtak valamit, rohantak a csarnokba és össze-vissza vásároltak: zsemlét, paprikát, lángost, tejet, de főleg sült húst. Szabályosan falták. Italt nem nagyon vettek, azt mondták, az náluk is van. Hogy hol laktak? Annyit tudok, hogy a Kinizsi utcában béreltek pincéket és abban húzták meg magukat.
Nyáron meg csöveztek. Kocsiban, buszban, vagy a parkokban aludtak. Szerintem a lengyel piacok, mondták ezeket KGST-piacoknak is, hézagpótlók voltak. A multik még nem voltak jelen, a kisboltok választéka pedig szűk volt és drága. A növekvő keresletet nem is bírták. Központi direktívák alapján osztották el az árukészletet, a fix ár pedig lehetetlenné tette a minőségi versenyt. A lengyelek voltak az elsők, akik megszagoltatták velünk a szabadpiacot - mondta nevetve Gyula.
Utólag nézve az is érdekes és tanulságos, hogy az éveken át működő jelenségről alig maradt fenn kép-és hanganyag. Ennek oka lehet a rejtett szégyen, az, hogy a szocializmusban áruhiány van. Ez tabutémának számított. A sajtó se foglakozott a jelenséggel, vagy ha igen, a szidalmak és bírálatok szintjén, ami egy idő után lengyelellenes hangulatot keltett. „Dologtalanok, lázítók, összeférhetetlenek, sztrájkolók"- röpködtek a jelzők. Kádáréknak, de az egész keleti tömbnek jó oka volt a lengyeleket besározni, hiszen ott milliók léptek fel nyíltan a kommunista uralom ellen. Ez pedig veszélyeztette a szovjet birodalmat. Ugyanakkor eltűrték a kereskedést, mert nem tudtak mit kezdeni vele. Végül még jól is jött a dolog, mert Patyomkin-módra elfedte a hiánygazdaságot.
- A magyarok mindig is fogékonyak voltak az ilyen-olyan propagandára, így a lengyelellenesre is - ezt már F. Géza fejtegette. A nyugdíjas férfi egykor diplomataként szolgált Varsóban. – Lusta nép, zavarkeltő, ezt mantrázták és volt egy pont, amikor a „Polak, Wegier dva bratanki", vagyis a lengyel-magyar két jó barát, együtt issza meg a borát elve is megsemmisülni látszott. Még jó, hogy a lengyelek megértőbbek voltak. De máig rávetül a negyven évvel ezelőtti propaganda árnyéka a két nép barátságára.
Szerencsére a többség azért átlátott a szitán, nekik a lengyel piac csak jót hozott: sokféle árut olcsón és tűrhető minőségben. Persze, a lengyelek nem büszkék erre a korszakra, náluk is voltak olyan hangok, hogy „mi vagyunk Európa házalói". De ha hetek után sem tudsz a gyerekeidnek rendes ételt, pláne húst adni, hát az felülírja a büszkeséget- mondta el az egykori diplomata.
Szombathelyen a lengyel piac idővel – ez már a 80-as évek második fele – beköltözött a ma is használatos nem fedett eladótérre. A rendszerváltás után alapjaiban változott a helyzet, a multik megjelenése visszaszorította a lengyel piacot, egyre kisebb volt rajta a haszon. A kínaiak színre lépése pedig maga volt a tőrdöfés. Az utolsó északi kereskedők 1991-92 környékén adták fel és hagyták el a szombathelyi piacot. Ma már az a ritka, ha egy magyar cégnek sikerül betörnie a lengyel piacra. Amely az eltelt évtizedekben a kontinens egyik legfejlettebb szektorává vált, így az egykori kórtünetből sikertörténet sarjadt.
Szólj hozzá!
A propaganda nem vész el csak átalakul.
Öt karon neveztek ki új egyetemi tanárokat.
Felmerült már benned, mennyi információ árad feléd nap mint nap a város különböző pontjain?
A cég fél évre fizetési moratóriumot kapott, a hitelezőknek 30 napjuk van bejelenteni követeléseiket.
A közlekedési miniszter szerint a koncessziós szerződés átvilágítása során derült ki, mi áll a győriek életét is megkeserítő lezárások hátterében.
Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok mond beszédet - az ünnepség nyilvános, a város mindenkit vár.
A párt új EP-képviselője levelet ír az uniós országok parlamenti képviselőinek arról, mi folyik Magyarországon. Ismerős módszer, csak korábban éppen azokat támadták érte, akik ugyanezt csinálták.
Kutatók éjszakája, személyiségfejlesztés, maszkabál, halnapok, miegymás.
Minden új gumiabroncson ott van egy színes címke, amely a hűtőszekrények energiacímkéjére emlékeztet — és a legtöbb vásárló át is siklik rajta.
Agyagkatonák, Picasso, Lázár tesók és az Ezerarcú nők.
Egy 20 éves katona önkezével vetett véget életének, egy 41 éves honvéd pedig kiképzés közben lett rosszul. Mindkét haláleset körülményeit vizsgálják.
A miniszterelnök vatikáni látogatása a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában kezdődött, majd az Apostoli Palotában találkozott a katolikus egyházfővel.
Október közepéig várják a pályázatokat, a megbízás öt évre szól.
A tulajdonosi alapítvány kuratóriuma hívta vissza tisztségéből.
Az alvás kérdéskörében gyakran merül fel a kérdés, hogy valóban szükség van-e fedőmatracra.
A brüsszeli testület szerint Magyarország megfelelően kezelte a korábban kifogásolt jogállamisági problémákat. És egyelőre az ukrán frontra sem kellett katonát küldenünk cserébe.
A megszűnt városi médiacég szellem–székháza előtt és mögött is felszabadították a kizárólagos használatú helyeket.
Visszatérhetnek eltűnt épületek, ismert terek kaphatnak új funkciót, de akár egy zöldebb, egészen más Győr is megszülethet a pályázók képein. Szeptember 30-ig várja az ötleteket a Terasz Csoport.
Szerinte a túlóratörvény módosítására, a munkásszegénység elleni fellépésre és valódi országos érdekegyeztetésre is szükség van.