Kíváncsi rá, hány állat él a budapesti állatkertben?

Székely Zoárd 2021-01-05 08:06:10
Segítünk, 881 faj több ezer egyede.

A Fővárosi Állat- és Növénykert friss "népszámlálása" szerint 881 állatfaj 10 528 egyede él az intézményben. Ezzel a fővárosi a legtöbb fajt felvonultató állatkert Magyarországon, a gyűjtemény változatossága pedig nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít - hangsúlyozzák az állatkert vasárnapi közleményében.

A városligeti intézményben az emlősöket 133 faj 1368 egyede, a madarakat 151 faj 1262 egyede, a hüllőket 130 faj 950 egyede, a kétéltűeket 30 faj 131 egyede, a halakat pedig 218 faj 6070 egyede képviseli.

A gerinctelenek közül 213 különböző fajjal foglalkoznak, ezen belül 98 faj esetében van egyedi nyilvántartás, 666 egyedre. További 115 gerinctelen faj - elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok - esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.

A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 127 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert

Más állatkertekkel összevetve a Fővárosi Állat- és Növénykert fajszáma kiemelkedő: a magyarországi állatkertek közül itt látható a legtöbb féle állat, és európai összehasonlításban is csak kevés helyen mutatnak be ennél több állatfajt. Magyarországon csak a fővárosi állatkertben látható faj például az óriásvidra, a csupaszorrú vombat és a rövidcsőrű hangyászsün.

Nem csupán a bemutatott fajok száma kimagasló, hanem a változatosság is nagy, hiszen a szóban forgó állatfajok sok különböző állatcsoportot képviselnek. A biodiverzitás bemutatása és érzékeltetése az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet erősítése szempontjából is fontos - olvasható a közleményben.

Az állatkert szakemberei sok ritkulóban lévő fajjal foglalkoznak, amelyeknél a bemutatáson túl a természetvédelmi célú szaporításnak is nagy a jelentősége. Mint írják, jelentős szaporítási eredményeket értek el 2020-ban a sörényes hangyászoknál, a szumátrai orangutánoknál, az ázsiai vadkutyáknál, az óriásvidráknál, a tapíroknál, a szürkenyakú koronásdarvaknál, valamint a tarvarjaknál is.

 

Fotó: MTI/Kovács Attila

Szólj hozzá!

Már nem Kondora Bálint a Vas Megyei Turizmus Szövetség elnöke

Június 15-én jegyezte be a bíróság a változást.

Határérték alá csökkent az azbeszt kiporzás a szombathelyi Oladi Plató közelében

Négy helyen végzett mérést az önkormányzat: a Síp utcában két helyen a Sáfrány és a Márton Áron utcában. A kormány a héten dönthet az azbeszt-helyzet kezeléséről.

Útlezárásokkal jön Szombathelyre a hétvégén a Spartan Race

A belváros, a Kárpáti Kelemen utca környéke és a Dolgozók útja is érintett.

Indul a szombathelyi ebösszírás

Azok is kötelesek ismét bejelenteni kutyájukat, akik ezt már korábban megtették.

Lefejezték a MÁV vezetőségét

Az új Igazgatóság kinevezéséről a Közlekedési és Beruházási Minisztérium fog intézkedni.

Az építőipari szerszámok jelentősége és választása

Az építőipar mindig is az emberiség egyik fő alappillére volt. Az új technológiák és módszerek mellett vannak dolgok, amelyek változatlanul fontos szerepet töltenek be.

Az eredeti költségvetés egyharmadából lesz lebonyolítva az augusztus 20-i rendezvénysorozat

A költségcsökkentés nem érinti az ünnep méltóságát, a résztvevők biztonságát, valamint a kiemelt családi, kulturális, zenei és esti látványelemek megfelelő színvonalú megvalósítását.

Gulyás Gergely lemond Fidesz frakcióvezetői posztjáról

A Fidesz és a KDNP bojkottálja az Országgyűlés hétfői ülését.

Emberrablás Győrben

Tartozás miatt tartott fogva egy férfit négy másik.

Volt válogatott sportolóra kér súlyosabb büntetést a győri ügyészség

Elsőfokon a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 2. rész

A közművelődésről szóló cikksorozat második része azt vizsgálja, hogy a művelődési házak jövője nemcsak az épületek felújításán, hanem a helyi közösségi szerepük újragondolásán is múlik.