Sajnos a Könyvhét nem csak nyár elején, de ősz elején is elmaradt szokásos formájában. Ettől függetlenül a hazai kiadók nagyon színes kínálattal készültek az ősz elejére: ebből válogattunk ki pár érdekes címet.
Brandon Hackett: Eldobható testek (Agave Könyvek)
A magyar sci-fi egyik legfontosabb kortárs alkotója új könyvvel jelentkezik: a 24. században járunk, amikor az emberiség elhagyta a napkitörések miatt megsemmisülő földet. Vireni Orlando ügyésznő arra készül, hogy letartóztassa a mindenki által hősként ünnepelt feltalálót, Melvin Kadeket, akinek gyanúja szerint köze lehetett a napkitörésekhez.
Mindent felforgat azonban az, hogy a katasztrófát digitális tudatként lementett személyek visszatérnek, és magukkal hoznak egy új technológiát, amivel bárki tud magának új testet nyomtatni. Ezzel pedig a Naprendszerben elszabadul a káosz.
Warren Ellis, Darick Robertson, Rodney Ramos: Transmetropolitan – A teljes gyűjtemény 1. (Fumax)
A nagy magyar képregényes fellángolás eljutott abba a szakaszba, hogy ilyen hiányzó klasszikusok is megjelennek végre magyarul: Spider Jerusalem, a legendás hírű és kolosszális sikereket elért, végletekig cinikus újságíró évekkel ezelőtt önkéntes száműzetésbe vonult, hogy megszabadulhasson a Várostól. Sorsa azonban így is utoléri: vissza kell térnie a gyűlölt metropoliszba, a munkahelyre, amit ki nem állhat. Ráadásul jön az elnökválasztás...
Warren Ellis képregénye a Cyberpunk klasszikus alapműve, Spider Jerusalem pedig az egyik legmenőbb fiktív újságíró, akit valaha megalkottak. A kötet a normális változat mellett limitált, exkluzív kivitelben is megjelenik a kiadónál – egyébként itt lehet beleolvasni.
Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai 1880-1945 (Jaffa)
Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880–1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások – mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak – hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi „testőrület” bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára.
A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni.
Tamsyn Muir: Gideon, a Kilencedik (Fumax)
Tamsyn Muir könyvének esztétikája gótikus, humora a legjobb értelemben véve fárasztó, története pedig a legjobb Agatha Christie-utánérzés, amit mostanában olvastam, csak brit arisztokraták helyett csontmágusokkal, mocskos szájú kardforgatókkal. Ezt írtam nemrég a tavalyi év legizgalmasabb debütáló fanatsyjéről.
Harrowhark Nonagesimus, a Kilencedik Ház páratlan csontmágus boszorkánya rendkívüli küldetés előtt áll. A Császár valamennyi Ház örökösét halálos próbatételre szólította, amelyhez minden tudásukra, erejükre és ravaszságukra szükségük lesz. Na, meg egy-egy tehetséges lovagra. Amennyiben Harrow kiállja a próbát, a Feltámadás halhatatlan, nagyhatalmú szolgájává emelkedik, azonban, ha az ő képességei és bajnoka, Gideon pengéje kevésnek bizonyul, a Kilencedik Házra biztos pusztulás vár.
Révész Sándor: Dobi István – Az elfeledett államfő (Európa)
Ki volt Dobi István? Nem könnyű eldönteni erről az ismerősnek tűnő, ám mégis az ismeretlenségbe süllyedt államfőről, hogy ki is volt valójában. Talán „a szegényember legkisebb fia”, aki megküzdött a szegénységgel és névleg elnyerte a fél királyságot, de valódi király még a trónján sem lehetett. Talán a magyar földet és földművest leginkább megértő politikus, aki a szövetkezetesítés képviseletével mégis igen sokat rontott a földből élők helyzetén.
Talán Rákosi és Kádár alkoholizmussal küzdő bábja, aki pontosan látta a rendszer működésképtelenségének megannyi jelét, ám szerepe kimerült a csip-csup ügyek buzgó intézésében. Talán a legnépszerűbb államfőink egyike, hiszen „Árpi bácsi” előtt ő volt a vidéki parasztság „Pista bácsija”, akit időnként mégis „Szeretett Vezéremnek” hívtak.
Az élete – felemelkedése és csendes bukása – mögött ott lüktet a korabeli rendszer minden sajátossága, kényszere és megalkuvása. Csupa olyan ellentmondás, amelyek megértése Magyarország történetének megértéséhez viszi közelebb az olvasót.
Nathan Ballingrud: Szörnyvidék (Agave Könyvek)
Nathan Ballingrud első novelláskötete az emberi psziché sötét zugaiba invitálja az olvasót, egyszerre felvillanyozó és megrázó élmény. A történetek szörnyekről szólnak: igaziakról és a képzelet szülötteiről, a bennünk létezőkről és a külvilágban jelen lévőkről. Néha szülők, máskor szeretők arcát viselik, vagy éppen a miénket. Olykor a szeretet hajtja őket a legvégsőkig, hogy megváltást nyerjenek, vagy valami örökre eltörjön bennük. Mindannyian a legmagányosabb pillanatukból próbálnak menekülni, hol saját maguk, hol valami más borzasztó dolog elől.
A Szörnyvidék a 2013-as megjelenését követően hatalmas kritikai sikert aratott, a modern horror új kiválósággal gyarapodott. A kötet megkapta a Shirley Jackson-díjat, és jelölték a Bram Stoker-, World Fantasy- és British Fantasy-díjakra is, miközben a Hulu adaptálja képernyőre a novellákat; és kifejezetten érdekes lehet a horror iránt érdeklődő, de egyébként alapvetően szépirodalmat olvasó olvasók számára.
Mark Fisher: Kapitalista realizmus (Napvilág)
„Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét”
– jó nagy csúszással, de végre magyarul is megjelenik a kortárs kapitalizmuskritika egyik alapműve, amit az azóta elhunyt Mark Fisher rakott össze, lassan több, mint tíz éve.
A könyv feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus követ-kezményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztáliniz-musában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a ’89 után született generáció depresszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-
módban.
Mészáros Urbán Szabó Gábor: A győri regény (Napkút)
Ritkán akad kifejezetten Győrről szóló regény az ember kezébe, talán Fábián György Dan Brown-utánérzései volt utoljára olyasmi ,ami feltűnt, a polcon pedig még mindig itt figyel Jules Rado ökökatasztrófaregénye, ami szintén Győrben játszódik.
Mészáros Urbán Szabó Gábor 592 oldalas (!) regénye már nevében is egyértelműsíti, hogy ez a könyv hangsúlyosan szól a városról, de egyébként a fülszövegből kiderül, hogy valamilyen módon a szerelmről szól – ennél több azonban nem lesz világos akkor sem, ha végigolvassuk az ajánlót.
Viszont mivel Győrről szól, ezért nem tudjuk nem felhívni rá a figyelmet.
Boros Tamás: Magyarország 2030 (Osiris / Egyensúly Intézet)
Nemrég lépett színre az Egyensúly Intézet – egyik tagjával, Filippov Gáborral készült interjú, ami itt olvasható –, ráadásul rögtön egy kiadvánnyal is jelentkeztek, ami 2030-ra nyújt jövőképet a magyaroknak: 1. Hol állunk ma? 2. Hová szeretnénk eljutni? 3. Hogyan szeretnénk eljutni oda?
„Az eltérő politikai víziók versenye gyakorlatilag elhalt. A jövőre vonatkozó gondolkodást, a stratégiai tervezést megfojtották a pártok közötti öldöklő verseny rövidlátó, választási ciklusokhoz igazított szempontjai. Egyetlen ország sorsa sincs előre megírva. Egy nemzet sem kijelölt vágányon halad a megváltoztathatatlan jövő felé. Minden generáció számára adott a lehetőség, hogy új célokat keressen és új lehetőségek után kutasson” – áll a fülszövegben.
