Elhunyt Lennie Niehaus amerikai altszaxofonos, zenei rendező, komponista. A 90 éves korában múlt csütörtökön távozott Emmy-díjas művész számos híres film zenéjében működött közre, Clint Eastwooddal több mint két tucat moziban dolgozott együtt.
Zenész családban született 1929-ben St. Louisban, apja egy némafilmek alá játszó zenekarban dolgozott hegedűsként. Mint egy 2009-es interjúban felidézte, akkor döntött a szaxofon mellett, amikor 1942-ben Corky Corcorant hallotta játszani - írta kedden a Hollywood Reporter.
Lennie Niehaus - Best Of 3H (Thou Swell, Whose Blues?, Bunko and more...)
Listen to the greatest songs by one of the strongest altoists of the West Coast jazz scene, also known for his impressive movie scores ! Check out our Jazz C...
"Apám sokkot kapott. Szaxofon? Inkább zongorázz, vagy hegedülj. Meglátod, egy bordélyházban zenélve fogod végezni. Valójában igaza lett, hiszen később furcsa kis klubokban játszottam" - mondta Lennie Niehaus tizenegy évvel ezelőtt. A Los Angeles-i közösségi iskolába járt, majd 1951-ben a város állami egyetemén (Cal State LA) szerzett diplomát zenei tanulmányokból. Előbb Phil Carreón zenekarában játszott, ezután Stan Kenton formációjába került, mielőtt besorozták volna a hadseregbe. 1954-ben szerelt le, és még öt éven át zenélt Kenton együttesében, amíg 1959-től Hollywood be nem szippantotta.
Zenei rendezőként működött közre a King Singers, Mel Tormé, Dean Martin és Carol Burnett produkcióiban, dolgozott a Hogan's Heroes című tévés vígjátékban, később a filmzeneszerző Jerry Fielding vette maga mellé. Utóbbival olyan alkotások muzsikáját készítették el, mint a Szalmakutyák (1971), A törvény nevében (1971), a Mestergyilkos (1972), A szerencsejátékos (1974), a Gáz van, jövünk! (1976) vagy a Majdnem futball (1977).
Clint Eastwooddal az ötvenes évek első felében, a hadseregben találkozott először, a későbbi hollywoodi legenda úszni tanította a monterey-i Fort Ordban. A dzsessz közös szeretete alapozta meg barátságukat. A hetvenes évektől több mint két tucat filmben dolgoztak együtt, Niehaus olyan ismert hollywoodi művek zenei összeállítója volt, mint az Eastwood főszereplésével vagy rendezésében készült A törvényenkívüli Josey Wales (1976), Az igazságosztó (1976), A vesszőfutás (1977), a Szökés Alcatrazból (1979), a Kötéltánc (1984), a Fakó lovas (1985), a Halálhágó (1986). Közös munka volt az 1988-ban bemutatott Bird - Charlie Parker élete című film, amelyben Forest Whitaker alakította a kultikus dzsessz szaxofonost.
Az Eastwood-Niehaus páros olyan további mozikban működött együtt, mint a Zöldfülű (1990), Az elefántvadász (1990), a Nincs bocsánat (1992), a Tökéletes világ (1993), A szív hídjai (1995), az Államérdek (1997), az Éjfél a jó és a rossz kertjében (1997), Az igazság napja (1999), az Űrcowboyok (2000), a Véres munka (2002), a Titokzatos folyó (2003), a Millió dolláros bébi (2004), a Levelek Ivo Dzsimáról (2006), A dicsőség zászlaja (2006), a Gran Torino (2008) és az Elcserélt életek (2008).
Az 1993-ban bemutatott tévéfilm, a Lush Life zeneszerzőjeként Emmy-díjat kapott, és 2008-ban ismét jelölték az elismerésre a Mitch Albom's For One More Day-ért, amelyet az ABC mutatott be.