Az már unalmas, hogy az időjárás tréfát űz a naptárral. A naptárnak amúgy is mindegy, hány fok Celsiust írunk, mondjuk, a december 18-ai rovatba. De nekünk, karácsonyi áhítatra készülőknek meg nagyon nem. Így hát beírjuk a plusz 18 fokot. Vagy többet.
Inkább többet: december 18-án, napsütésben, a hőmérő higanyszála közelítette a plusz 30 fokot. Árnyékban, vagyis reálisan mért helyen pedig a plusz 20 fokot. Mindez sóhajtásnyira a karácsonytól, amikor szánkók szelik a dúsan havas tájat, csilingel a rénszarvas és a télapó önfeledten kortyol a forralt borába. Eddig a mese. Valójában tavaszias szél járja át a szomszéd lány topját, a Király utcában ifjú titán söpör nagy lendülettel pólóban, de látni néhány rövid gatyás elhajlót is. Az idősek is bátorodnak. Lekerül rólunk a téli bunda, jön elő az átmeneti kabát, majd a pulcsi és persze a napszemüveg. Mintha Nápoly magasságában lennénk, (ott most 14 fok van), ragyogó napsütésben fürdik az óriáskerék, pattog az ablakpárkány sokat megélt bádogja. A város örül, lüktet, a piacon tárva az ajtók. Most jó lenni a mélyhűtőnek becézett, „második ütemben", mert ott nincs az a nagy meleg...
Még tíz éve is sci-fi lett volna a fenti eszmefuttatás, de most, sajnos, vagy sem, nem az. Minden adat helytálló: Szombathelyen december 18-án csaknem megdőlt a helyi meleg rekord, plusz 18 fokot mértek. A pálmát és a szintén majdnem rekordot Barcs vitte el a maga 19,5-ös értékével. A naptárra tekintve nyugodtan leírhatjuk, hogy nyakunkon a decemberi hőhullám. Ilyenkor a fagypont közeli értékek lennének a mérvadók, de az sem lenne kirívó, ha mínusz 5-10 fokokat mérnének. Mi okozta a mostani, szaknyelven: anomáliát?
Leginkább az, hogy a klímaváltozás hatására megváltozott Európa időjárása, megváltoztak az úgynevezett időjárási nagy rendszerek, légköri mozgások. Az elmúlt évekig, évszázadokig, de talán évezredekig is az óceáni (kontinentális) áramlás volt a mérvadó. Vagyis nyugatról keletre haladtak a frontok, a déli, mediterrán feláramlás többnyire hó volt a nagy pöttyön. A nyugat-kelet, vagy a kelet-nyugati (hideg) légtömegek adták meg ilyenkor a téli jelleget. Nem ritkán, például szibériai hidegbetörés esetén, a farkasordító hőmérsékleteket. Ismert az 1987-es tél, amikor januárban, napokon át mínusz 25 fokos hideg volt Budapesten, miközben 1,5 méternyi hó hullott le. De hasonló máskor is előfordult. Aztán a 90-es évekre szelídültek a telek, mára pedig lényegében eltűntek.
Az okok között szerepel az egyre inkább dominánssá váló, meridionális áramlási rendszer. Ez észak-déli áramlású, gyors mozgású, radikális időjárási jelenség. Olyan, mint egy hullámvasút: az áramlatok északról lezúdulnak délre akár váratlan időszakokban, majd szélviharokat, özönvízszerű esőzéseket, kiterjedt jégesőket okoznak. Pár napra/hétre aztán megnyugszik a légkör, majd megint jön a jelenség, csak most déli irányból: a meleg levegő a hideggel keveredve erős frontot hoz létre, özönvízszerű eső, jégeső, viharok és hasonló borzalmak sorakoznak a menüben. A meridionális időjárásnak betudhatóan került nemrég víz alá fél Olaszország, öntötte el többször is az ár Velencét, korábban pedig halálos áldozatokkal járó viharokat okozott a görög partoknál. És ez a jelenség okozza most nálunk a kiskabátos decembert. Szubtrópusi levegőt szállít fölénk, amely csökkenő értékekkel ugyan, de kitart karácsonyig. Télapónak már csak a műhó marad a szánkója alá.
Már csak két kérdés maradt: mire számíthatunk az idei télen és mire a jövőben? Komoly meteorológus négy-öt napnál hosszabb távra nem jósol. De modelleket azért közöl: ezek szerint év végéig pluszok lesznek, a télies idő január elején köszönt majd be. De akkor sem kell aggódnia Lénának a farkasok miatt. A jövő? Fogas kérdés. Nagyon úgy néz ki, az emberiség elrulettezte esélyeit a klímacsatában, sorsunk nagy valószínűséggel már nincs a kezünkben. A meridionális időjárás erősödése, amely szinte biztosra vehető, félelmetes következményekkel jár majd. Lesznek olyan téli hónapok, amikor tartósan plusz 20-25 fokos tartomány áll be. Lesznek olyan április hetek, amikor komoly mínuszok teszik majd tönkre a bimbódzó tavaszt. Utóbbira tavalyelőtt volt példa, amikor is április elején, Vas megyében, mínusz 15-18 fokokat mértek két éjszakán át, majd rá két héttel plusz 30-at. Most viszont adott a feladat, védekezzünk: póló, napszemüveg, naptej.
