A gazdag fehérek polgárháborúja, avagy Amerika politikai megosztottsága, más szemmel

ugytudjuk.hu 2018-11-03 19:57:00
David Brooks írása.

Alig telik el év, hogy egyik vagy másik kutatócsoport ne adna ki egy újabb értelmező tanulmányt az elektorátus összetételéről. Interjúk ezreit készítik el, beazonosítva az amerikai szavazók különböző csoportjait.

Legújabban a More in Common tette közzé átfogó kutatását a témában. Véleményem szerint ez az egyik legjobb ilyen kiadvány, mivel a szerzők felismerik, hogy a mai amerikai politikát már nem az egészségügyi ellátás körüli vita mozgatja. Az új hívószavak az identitás, a pszichológia, az erkölcsi alapvetések és a törzsi gyűlölködés dinamikája.

A „Hidden Tribes” (Rejtett törzsek) címmel közzétett jelentés hét csoportra osztja fel az amerikaiakat a hagyományos bal- és jobboldali tengely mentén, többek között olyan megnevezésekkel, mint a „hagyományos liberálisok”, „mérsékeltek” vagy a „politikától tartózkodók”. Nem különösebben meglepő, hogy a legaktívabb csoportok a skála két szélén találhatók: az amerikaiak 8 százalékát tömörítő „progresszív aktivisták” a bal, a 6 százalékot kitevő „elkötelezett konzervatívok” pedig a jobb oldalán.

Ez a két csoport tömöríti egyúttal a leggazdagabbakat is. És ezek a legfehérebb csoportok. Tagjaikra általában jellemző a magas végzettség és a magas szintű személyes biztonság.

Közkeletű tévedés napjaink politikájára valamiféle populista hullámként tekinteni. A tanulmány egyik fontos tanulsága az volt számomra, hogy politikai csatározásaink valójában a gazdag fehérek polgárháborúját jelentik, melyet kiváltságos progresszívek vívnak kiváltságos konzervatívok ellen.

Megkockáztatom: a törzsi gondolkodás a kiváltságos élethelyzet egyenes következménye. A számos nehézséggel küzdők értelemszerűen kevesebbet foglalkoznak politikával. Ezzel szemben a diplomások nagyobb valószínűséggel fogják azt állítani, hogy az ideológia, amit vallanak, kulcsfontosságú az identitásuk megalkotásában, melyre támaszkodva egyúttal sommás erkölcsi ítéleteket hoznak. Más szóval a diplomások hajlamosabbak arra, hogy pusztán a címke miatt csatlakozzanak egyik vagy másik táborhoz, és nagyobb valószínűséggel maradnak minden körülmények között választott pártjuk hűséges szavazói.

A második fontos tanulság az, hogy a víziók tényleges befolyással vannak a történelemre. A progresszív aktivisták és az elkötelezett konzervatívok egyaránt összefüggő filozófiai narratívák köré szerveződnek, mely narratívák egyike sem a társadalmi igazságosságról szól. Olyan narratívák ezek, melyek fenyegetettségről harsognak, és kijelölik azokat, akiknek nincs helye a társadalomban.

Az elkötelezett konzervatívok narratívája hobbes-i természetű. A világ szerintük egy veszélyes hely, ahol az élet keserves, erőszakos és rövid. Ezen a helyen kizárólag az erős központi hatalom és a szigorú elvek adhatnak nekünk némi biztonságot.

Az elkötelezett konzervatívok 90százaléka szerint a bevándorlás rossz dolog, míg az ellenkező végleten a progresszív aktivisták 99 százaléka véli úgy, hogy márpedig jó dolog. Az elkötelezett konzervatívok 76 százaléka gondolja úgy, hogy az iszlám erőszakosabb a többi vallásnál, míg a progresszív aktivistáknak alig 3 százaléka ért egyet ezzel. Az elkötelezett konzervatívok 86 százaléka vallja, hogy fontosabb jólneveltté tenni a gyermekeinket, mint a kreativitásukat erősíteni, míg ugyanezt a progresszív aktivistáknak mindössze 13 százaléka gondolja.

A másik végleten a progresszív aktivisták egy sötét rousseau-i világban élnek, ahol az emberek természetüknél fogva jók ugyan, de a társadalom hierarchikus felépítése egyenlőtlenséget és elnyomást szül, ezért le kell azt bontani.

A progresszív aktivisták 91 százaléka látja úgy, szemben az elkötelezett konzervatívok 12 százalékával, hogy a szexuális zaklatás elterjedt jelenség. A progresszív aktivisták 92 százaléka szerint a rasszizmus problémája nem kap elég figyelmet, ám ezzel az elkötelezett konzervatívoknak alig 6 százaléka ért egyet. A progresszív aktivisták 86 százaléka szerint az élet fontos történései az ember irányításán kívül esnek, míg az elkötelezett konzervatívok közül mindössze 2 százalék vélekedik így. Az átlagos szavazóhoz képest a progresszív aktivisták háromszoros valószínűséggel nyilatkoznak úgy, hogy szégyen számukra amerikainak lenni.

Ez a filozófiai szembenállás nem újdonság. Mindig voltak olyanok, akik szerint a biztonságunk érdekében szükség van hierarchikus struktúrákra, míg mások szerint először pontosan ezektől az elnyomó struktúráktól kell megszabadulnunk ahhoz, hogy elnyerjük szabadságunkat.

Ami újdonság, az a fanatizmus, amivel a felek egymással szembeszegülnek. A kutatók a gyermekneveléstől a himnuszéneklés megtagadásával megvalósított polgári engedetlenségig számos különböző témában tettek fel kérdéseket. Általános jelenség, hogy amennyiben a progresszív aktivisták 97-99 százaléka egy bizonyos véleményen volt, az elkötelezett konzervatívok 93-95 százaléka homlokegyenest az ellenkezőjét állította. Egyéni megfontolásoknak nyoma sincs, a csordaszellem mindent felülír. A mostani helyzet valóban hasonlítani kezdett az Európát a nyomdagép feltalálása után megrázó vallásháborúk időszakára, azzal a különbséggel, hogy az új vallások a politika pogány fényében születnek.

De van jó hír is. Ahogy távolodunk ettől a két elitcsoporttól, egyre gyakoribbá válik a kritikus gondolkodás és a rugalmasság. Ez akkor sem egy kétarcú nemzet, ha néha annak tűnik is, főleg amikor a kiábrándult szavazók a két szélsőség közül kényszerülnek választani.

Az amerikaiak nagyjából kétharmada tartozik a „fásult többséghez”, ahogy a szerzők nevezik ezt a politikailag négy különböző típusba sorolható tömeget. Az amerikaiak 61 százaléka szerint az őket képviselőknek jobban oda kellene figyelniük másokra, és gyakrabban kellene kompromisszumot kötniük. 80 százalékuk szerint a politikai korrektség probléma, ám 82 százalékuk szerint a gyűlöletbeszéd is az.

Rossz hír, hogy a fásult tömegnek nincs narratívája – nem létezik olyan összefüggő világnézet, mely köré elképzeléseiket megszervezve aktivizmust építhetnének ki. Amennyiben sikerül megtalálni ezt a narratívát, gyanítom, hogy mélységesen különbözni fog a napjainkat uraló két fő vonaltól. Ezek ugyanis a fenyegetettségről szóló narratívák, míg azok, akik pozitív változáson fáradoznak, általában az adottságokra figyelnek, nem a hiányosságokra. Olyan történetet mesélnek, mely az erőforrásainkról szól, és arról, hogy hogyan használhatjuk azokat közösen.

Nem tudhatom, milyen lesz a következő politikai paradigma, de fogadni mernék, hogy a bőségről fog szólni a hiány helyett, adottságokról félelem helyett, reményről gyűlölködés helyett.

Szólj hozzá!

Közös listát állít Budapesten és az EP-választáson a DK, az MSZP és a Párbeszéd

A közös EP-lista vezetője Dobrev Klára lesz, a lista első négy helyét a DK kapta.

Az önkormányzat bevonásával fog bármi is történni a szombathelyi Nagyszállóval

A parkoló kérdésben is minden segítséget meg fog adni a városvezetés.

Nyakkitekeréssel fenyegette a kalauzt a szombathelyi vonaton egy férfi

Annak ellenére szállított kerékpárt, hogy azon a járaton a kerékpár szállítása tilos volt.

2027-től új villanyvonatok járnak Szombathely és Budapest között

Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes ötrészes járművek hossza 106,2 méter, az ülőhelyek száma a nyári és téli üléselrendezéstől függően rugalmasan változtatható.

Zöld Bajnok díjat nyert Szombathely

Szombathely minden várakozást felülmúlt.

Győrszentivánon két rákkeltő anyag tekintetében veszélyeztetettség áll fenn

Elkészült a civil légszennyezettség-mérés szakmai értékelése.

Homlok ne hazudj! Erzsi takarodj!

Felirat jelent meg a Haladás Sportkomplexum oldalán.

Magyar Péter: Nem úszhatja meg a maffiaállam feje, Orbán Viktor

Több ezer fő vett részt Magyar Péter budapesti tüntetésén.

Átépítik a szombathelyi Sportliget rendre víz alá kerülő sétányát

A tervezésnél a dozmati víztározó kapacitásában bíztak.

Dézsi: Borkai egy tátongó seb Győr lelkén és testén

Mesterséges intelligenciával szerkesztett videók léteznek csak Dézsi szerint, olyan nem, amivel zsarolni lehetne.

A szombathelyi börtönbe akart drogot csempészni a győri férfi

Mobiltelefonok és adathordozók is voltak a csomagban.

„Magukat kihuzatták” – közzétette a hangfelvételt Magyar Péter

Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a felvételen arról, hogy fideszes politikusok kihúzatták a nevüket a Völner-Schadl-ügy irataiból.

Zebrán gázolt a szentgotthárdi nő

A balesetben a sértett nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.