Több mint 100 éves vadgesztenyefa terebélyesedik az egyik szombathelyi családi ház udvarán. A szakvélemény szerint a növény eszmei értéke 41 és fél millió forint körül mozog. A fa egy egész kis életközösségnek ad otthont. Madarak fészkelnek rajta, mókusok játszanak az ágai között. Igazi kis zöld oázis a nagyvárosi urbanizációban.
A kert és az azzal együtt álló ház tulajdonosai néhány éve költöztek be, az eredetileg egy egységet alkotó telket ekkor már ketté osztották, egy úgynevezett nyeles telket alakítottak ki mögöttük.

A nyár elején kapták az értesítést, hogy új tulajdonosai vannak a szomszéd teleknek, hamarosan pedig ikerházat fognak építeni melléjük.
A ház építésének kijelölt területe, azonban olyan közel van a fához, hogy a korona csonkolása, illetve a gyökereinek roncsolása nélkül az épületet felépíteni nem lehet.
Ekkor kezdtek bele a fa tulajdonosai megoldást keresni arra, hogy a ház is felépülhessen és a fa is megmaradhasson. Azonban úgy néz ki, hogy minden erőfeszítésük kudarcot vall.
Elsőként a szombathelyi önkormányzatnak írtak, hogy szeretnék a fát megóvni, az önkormányzat azonban feltette a kezét, mivel a fa magánterületen van, így nincsen jogköre arra a hivatalnak, hogy bármilyen korlátozást vezessenek be az építkezésre, vagy védettséget jegyezzenek be a fára. Illetve az esetleges későbbi jogvitákra hivatkozva inkább jobbnak látta, ha kimarad a tulajdonos közötti ügyből.
Próbáltak beszélni a kivitelezővel és a leendő szomszédokkal is. A kivitelező leginkább arra hivatkozott, hogy a tervezésnél oda lett rajzolva az épület, ahová, ezen ők nem tudnak változtatni. De olyan is elhangzott, hogy az építésnél nem lesz tekintettel a fa lombozatára és gyökérzetére. Mindezt annak ellenére, hogy a fa tulajdonosai felajánlották, hogy minden felmerülő plusz költséget átvállalnak.
A leendő tulajdonosokat levélben keresték meg, de még csak nem is válaszoltak.
Végül jött a Kormányhivatal, akik végül csak az induló építkezés miatt szálltak ki egyeztetni, a fával kapcsolatban nem mutattak hajlandóságot, egészen pontosan a leendő természeti károkkal nem törődtek.
A fa tulajdonosai próbálkoztak még az Őrségi Nemzeti Parknál, ám sajnos jogosítványuk nekik sem volt ahhoz, hogy a fa további sorsáról megnyugtatóan gondoskodjanak. A vadgesztenye fe minden esetre felkerült a biotóp fákat nyilvántartó listájukra.
A kertes ház lakói azért keresték meg szerkesztőségünket, hogy mindezt elmondják, és szomorúságuknak adjanak hangot. Egyszerűen nem értik, hogy most, amikor már Magyarországon is egyre forrósodik az időjárás, és lépten nyomon azt hangoztatja mindenki, hogy csakis a fásítás, a telepítés, a zöld környezet kibővítése adhat némi enyhülést, hogyan lehetséges az, hogy sem hivatalok, sem a józan emberi ész nem képes egy ilyen helyzetben megvédeni egy ilyen kivételes fa óriást.
Amennyiben bekövetkezik a legrosszabb, és a fa valóban megsérül, károsul, akkor a tulajdonosok polgári peres úton próbálhatják meg érvényrejuttatni a kárigényüket.
