Ritkán látott parázs vita és kisebb közjáték is lezajlott a szerdán tartott kőszegi testületi ülésen. A napirendi szerint tárgyalták ugyanis a képviselők a volt SOS Gyermekfalu területére vonatkozó településrendezési szerződés tervezettel kapcsolatos fejleményeket
Az ügyről legutóbb idén júniusban írtunk.
Az egykori SOS gyermekfalú 38 ezer négyzetméteres ingatlanát 2023-ban adták el egy kőszegi cégnek, a Fabos KG Invest Kft.-nek. A cég az ingatlan fejlesztését tűzte ki célul, közel 100 lakást építenének a jelenleg szabadon álló beépítetlen területre.
A terület jelenleg intézményi övezeti besorolású - és ez az a pont, ahol elsőként az önkormányzat és a beruházó véleménye különbözik.
Az önkormányzat álláspontja szerint ugyanis a tervezett építéseket csak akkor lehet megvalósítani, ha a területet átsorolják és intézményi övezeti besorolásból Lk jelű, kisvárosias lakóterületi övezetbe sorolják át. A beruházó szerint azonban a területre a jelenlegi besorolás mellett is lehet lakásokat építeni.
Fotó: azopus.hu
Az önkormányzat viszont ragaszkodik ahhoz, hogy addig ne történhessen fejlesztés, azaz lakásépítés, amíg a területi átsorolás nem történik meg.
Ahhoz, hogy a beruházó célja, és az önkormányzat érdekei kölcsönösen találkozzanak az építészeti törvény szerint lehetőség van településrendezési-szerződést megkötésére. A dokumentum aztán egyfajta biztosítékként rögzíti a felek igényeit, illetve garantálja azok megvalósulását.
És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol az önkormányzat, egészen pontosan a városvezetők szerepe fontossá válik.
A szerződést ugyanis jelen állapotában Básthy Béla (Fidesz-KDNP) polgármester nem írja alá vagyis, hogy pontosabban fogalmazzunk a kőszegi, fideszes többségű, képviselő-testület nem fogadja el, és nem hatalmazza fel a polgármestert arra, hogy aláírja.
Pedig a szerződés most már olyan elemeket is tartalmaz, ami az önkormányzat részére netto haszonnal járna. Az egyeztetések során a beruházó vállalta, hogy utat, illetve járdát épít, ami aztán az önkormányzat vagyonát fogja gazdagítani.
A beruházónak egy közútcsatlakozás kell ahhoz, hogy a terület beépíthető legyen. Ez a gyakorlatban egy kapubejárót jelent, ami csatlakozik egy közútra. A beruházó korábban már kérte a közútcsatlakozási engedélyt, ezt az önkormányzat azonban megtagadta. A Kft. perre ment, ez októberben azzal zártul, hogy az önkormányzat határozatát megsemmisítették, és új eljárásra, valamint a felperes részére a költségek megtérítésére is kötelezték.
Ebben a hangulatban érkeztek meg a felek a szerdai ülésre, ahol a városvezetés azt kifogásolta, hogy az általuk látott, és jóváhagyott településrendezési szerződésbe a beruházó olyan változtatásokat eszközölt, ami számukra elfogadhatatlan.
A vállalkozó azonban azt állította, hogy a szerződésbe csakis olyanokat változtattak, ami az ő kerésük teljesülésére is jogi garanciákat biztosít.
Azt is többször hangsúlyozta, hogy az önkormányzatot biztosították jelzálog lehetőséggel, és külön bank garanciát is belefoglaltak a szerződésbe, amely szerint, hogyha a megállapodás szerint nem teljesítik az út és járdaépítést, akkor az önkormányzat a bankból lehívhatja ennek a beruházásnak a költségeit.
Fotó: azopus.hu
A polgármester javaslatára végül az fogadta el a testület, hogy változtatási tilalmat szabnak ki a területre, ez november 27-én lép életbe, csakis akkor, hogyha a november 26., következő testületi-ülésen a felek nem tudnak a településrendezési szerződés minden pontjában megállapodni.
A szavazás előtt, még a Kft. ügyvezetőjének tőzsgyökeres kőszegi édesapja szeretett volna hozzászólni, ám Básthy polgármester erre nem adott lehetőséget, a férfi így mikrofon nélkül mondta el a véleményét.
Az, hogy a már meglévőkön túl, a kőszegi városvezetés milyen konkrét feltételek teljesülését várja el a beruházótól, illetve, hogy mit szeretnének még belefoglaltani a településrendezési szerződésbe nem hangzott el.
A kérdés tehát az, hogy ha egy beruházó közel 100 lakást építene Kőszegen, ami a egyébként komoly fejlődést jelenete a város lakosság megtartó képességében, ráadásul az önkormányzat vagyona új közúttal és járdákkal gyarapodna, amelyek megépítésére szerződésbe foglalt kötelezettséget vállal a beruházó, akkor miért fekszik keresztbe a város polgármestere ahelyett, hogy zöld utat nyitna az általa vezetett település fejlődésének?
