Balog Zoltán református püspök, korábbi emberminiszter részletes közleményben magyarázta el, hogyan kerülhetett 2016-ban állami kitüntetésre Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon később pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatója. Balog azt állítja, abban a tudatban támogatta a Magyar Bronz Érdemkereszt odaítélését, hogy Vásárhelyit „a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja”, és vele kapcsolatban nincs kizáró ok. Az ATV friss cikke arról ír, hogy Balog közleménye Magyar Péter miniszterelnök állítására reagált, aki szerint a volt miniszter javaslatára került Vásárhelyi neve Orbán Viktor akkori miniszterelnök elé.
Fotó: Balog Zoltán Facebook
Balog magyarázata szerint nem egy sebtében odatolt papírról volt szó, az eset tartalmazott jópár bürokratikus kanyart. A javaslat a megyei igazgatóságtól indult, átment a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon, majd az Emmi illetékes főosztályán, a helyettes államtitkárságon, a szakmai államtitkárságon és a politikai államtitkárságon is, mire eljutott hozzá, a hetedik szintre. Közben sehol nem jeleztek problémát. Balog szerint a 2011–2012-es vizsgálat anyagát a fővárosi fenntartó később nem adta át az állami fenntartónak, a korábbi rendőrségi eljárást pedig azzal zárták le, hogy bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg.
A volt miniszter ezért most azt mondja, a kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az ő feladata volt, bár azt maga is elismeri, hogy ez nem mentesíti a saját, hetedik szinten meghozott javaslatának felelőssége alól. Ez az állítás azért nagyon szomorú, mert ha Balog beszámolója pontos, akkor nem pusztán arról van szó, hogy egy miniszter nem tudott valamiről. Hanem arról, hogy egy többszintes állami döntési láncon úgy jutott végig Vásárhelyi kitüntetési javaslata, hogy a korábbi, gyermekotthonát érintő vizsgálatokból semmi nem jelent meg az ex-miniszter elé kerülő anyagban.
Balog azt is közölte, hogy egy hónappal a kitüntetés után civil forrásból értesült a gyermekotthonban felmerült, szexuális molesztálásra vonatkozó gyanúról, és ekkor azonnali vizsgálatot rendelt el. Vásárhelyit később felfüggesztették, feljelentették, majd jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték. A mostani magyarázat tehát nem azt állítja, hogy a korábbi problémák nem léteztek, hanem azt, hogy ezekről Balog a kitüntetési döntés idején nem tudott. Hogy ez mennyire volt elfogadható egy olyan minisztériumban, amelynek vezetőjeként végül ő továbbította a javaslatot a kormányfő felé, az már politikai felelősségi kérdés.
Fotó: MTI
Az ügy mindenesetre egy jóval kellemetlenebb kérdést is maga után hagy az Orbán-kormányok működéséről. Ha Balog Zoltán most igazat mond, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen releváns információ egy ennyire soklépcsős rendszerben sem jutott el a döntéshozókig! Orbán Viktor néhány nappal korábban Kötcsén arra hivatkozott, hogy Vásárhelyit anno valaki(!) felterjesztette hozzá, és azt javasolta az újságíróknak, hogy erről a felterjesztőt kérdezzék. Meglepő lett volna ha a volt miniszterelnök felelősséget vállal ennek a kínos sztorinak legalábbis egy részéért, de most ott tartunk, hogy maga a felterjesztő is azt mondja: hozzá úgy érkezett az ajánlás, hogy semmilyen kifogás nem szerepelt mellette. Így aztán lassan nemcsak az a kérdés, ki mit tudott Vásárhelyiről, hanem az is, hogyan működhetett egy állami döntéshozatali rendszer, amelyben – a résztvevők mai magyarázatai alapján – a döntések megszülettek, miközben a lényeges információk valahol útközben elvesztek, ne adj’ isten elhallgatták őket.
