Orbán Viktor augusztus 20. óta először jelentkezett be a Facebookon, és rögtön a Magyar Péter vezette kormány gazdasági teljesítményének ment neki. „Üzemanyagárak az egekben! A költségvetési hiány elszabadult! Újra adósrabszolgaság a láthatáron! Ez nem a magyarok napja volt…” – írta a Fidesz elnöke. A poszthoz mellékelt képen már „rekordmagas benzinár”, „rekordmagas költségvetési hiány” és „rekordmagas államadósság” szerepelt.
Fotó: Getty Images
Az első állítás egészen biztosan nem állja meg a helyét, hiszen szeptember 8-án a 95-ös benzin országos átlagára 622, a gázolajé 697 forint volt, miközben 2022 júniusában, Orbán kormányzása alatt a 95-ös benzin piaci átlagára 801,9, a gázolajé 820,9 forintig emelkedett. Az igazsághoz ugyanakkor kétségkívül hozzátartozik, hogy anno a kormány stratégiai döntést hozott és bevezette az „üzemeanyag-árstopot”. Így a jogosult magyar autósok számára 480 forintos hatósági ár volt érvényben, vagyis a 800 forint feletti piaci árat nem mindenki fizette meg, de ettől függetlenül tény, hogy az Orbán-kabinet látott már a mostaninál vastagon drágább benzin- és dízel árakat.
A költségvetési helyzet is valóban súlyos, az idei pénzforgalmi hiány augusztus végére 5169 milliárd forintra nőtt, a módosított költségvetés pedig már 7,5 százalékos GDP-arányos éves deficittel számol. Csakhogy rekordról itt is nehéz beszélni, a KSH adatai szerint 2020-ban, az Orbán-kormány idején a kormányzati szektor hiánya 3823 milliárd forint, a GDP 8 százaléka volt. Az Eurostat későbbi adatsorai szerint 2021-ben 7 százalék körüli, 2022-ben 6,2, 2023-ban pedig 7 százalékos hiány jött össze, és még 2025-ben is 4,7 százalékos deficittel zárt az ország. Ráadásul a TISZA-kormány saját költségvetési átvilágítása szerint a 2026-os büdzsét még az előző parlament fogadta el, és kormányzati beavatkozás nélkül az éves hiány 8,3 százalék körül alakult volna.
Az „adósrabszolgaság” emlegetése talán még kínosabb egy olyan politikustól, aki 16 évig vezette az országot. Magyarország GDP-arányos államadóssága 2025 végén 74,6 százalék volt, 2026 első negyedévére pedig 77,7 százalékra emelkedett. Ez kétségtelenül nem a jó irány, csakhogy 2020 végén, ugyancsak Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt az államadósság a GDP 80,1 százalékán állt. Ráadásul az új kormány májusban úgy vette át az ország irányítását, hogy a 2025 végi adósságállomány már csaknem 65 ezer milliárd forint volt. Vagyis négy hónap után lehet és kell is számon kérni a TISZA-kormány gazdaságpolitikáját, de a mostani államadósságot aligha lehet úgy bemutatni, mintha az május óta, a semmiből keletkezett volna.
Fotó: Orbán Viktor Facebook
Orbán tehát közel három hét hallgatás után három olyan témával tért vissza, amelyek valóban problémát jelentenek, csak éppen mindháromhoz vaskos fideszes előtörténet tartozik. A benzin piaci ára az ő kormányzása alatt már átlépte a 800 forintot, a költségvetési hiány elérte a GDP 8 százalékát, az államadósság pedig 80 százalék fölött is járt. Négy hónap TISZA-kormányzás után természetesen már van mit számon kérni Magyar Péteren, de 16 év kormányzás után Orbán Viktornak talán érdemes lett volna előbb visszanéznie a saját számait, és csak utána megnyomni a „Közzététel” gombot. Arról nem is beszélve, hogy az Orbán-rendszer gyenge gazdasági mutatóit rendre a hanyatló európai teljesítménnyel magyarázta száz milliárdokból a közmédia, de úgy tűnik, hogy ez a felmentő kártya a volt miniszterelnök szerint a TISZA-kormánynak nem jár – abszolút tudathasadás.
