Hiába emelkedtek jelentősen a magyarországi bérek az elmúlt másfél évtizedben, euróban számolva Magyarország az Európai Unió sereghajtói közé került. Az Eurostat adatai szerint egy egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresettel rendelkező magyar munkavállaló éves nettó jövedelme 12 967 euró, ami már a bolgár és a román értéknél is alacsonyabb.

A régiós összehasonlítás különösen látványos, Bulgáriában ugyanez az éves nettó jövedelem 13 016 euró, Romániában 13 232 euró, Szlovákiában 15 685 euró, Lengyelországban 16 163 euró, Csehországban pedig 19 568 euró. Vagyis a felsorolt kelet-közép-európai országok közül Magyarországon marad a legkevesebb nettó jövedelem az átlagkeresőnél.
Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a családok esetében sem, egy olyan kétkeresős, kétgyermekes magyar család, amelyben az egyik szülő átlagbért, a másik pedig az átlagbér 67 százalékát keresi, évente 23 664 euró nettó jövedelemből gazdálkodhat. Ez az Európai Unióban a harmadik legalacsonyabb összeg.
A változás nagyságát jól mutatja az elmúlt tíz év régiós összehasonlítása. 2016-ban egy ilyen magyar család jövedelme még 77 százalékkal haladta meg egy hasonló bolgár családét, mára azonban ez az előny mindössze 5 százalékra olvadt. Romániával szemben tíz évvel ezelőtt még 42 százalékos volt a magyar előny, mostanra viszont már csupán 0,5 százalék maradt belőle.

Mindez azért is figyelemre méltó, mert az Orbán-kormányok gazdaság- és társadalompolitikájának egyik központi eleme 2010 óta a családok támogatása és a „családbarát Magyarország” felépítése volt. Bár a magyar nettó átlagbér forintban 2010 és 2026 között több mint négyszeresére emelkedett, a forint gyengülése és a régiós országok gyorsabb felzárkózása miatt nemzetközi összehasonlításban jóval kevésbé kedvező a kép: a magyar keresők és családok jövedelmi pozíciója mára az Európai Unió alsó mezőnyébe került.
