Nem vett részt sem a Fidesz, sem pedig KDNP parlamenti frakciója Baka András keddi köztársasági elnökké választásán és beiktatásán. Az ellenzéki képviselők ehelyett Tatán, az ‘56-os forradalom vértanúinak emléktáblájánál koszorúztak, a tatai sortűz áldozataira emlékezve. Bóka János, az útkereső, és az önkénytől rettegő Fidesz frakcióvezetője azt mondta: pártja nem tekinti Baka Andrást köztársasági elnökének, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a frissen beiktatott államfő nem méltó a tisztségre.
Bóka szerint a TISZA-kormány hatalomra kerüléséig két fontos politikai konszenzus létezett Magyarországon, az egyik, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, a másik pedig, hogy a modern Magyarország az 1956-os forradalom szellemi örököse. Szerinte a kormányváltással mindkettő megdőlt. Rétvári ugyanis Baka korábbi strasbourgi bírói tevékenységével indokolta álláspontját, mondván, nem testesítheti meg a nemzet egységét az, aki „nem a forradalmárok mellett döntött Strasbourgban”.
A KDNP politikusa ezzel Korbely János ügyére utalt, amivel egészen az ‘56-os forradalom idejére kalauzolta vissza a nagyérdeműt. A nyugalmazott katonatisztet a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben öt év szabadságvesztésre ítélte az 1956. október 26-i tatai sortűz miatt. A megállapított tényállás szerint Korbely felfegyverzett tisztek élén érkezett a tatai rendőrkapitánysághoz, hogy visszafoglalják az épületet a felkelőktől, majd a kialakult helyzetben tüzet vezényelt és maga is lőtt. Három ember meghalt, további három megsebesült. A magyar bíróság Korbely tettét több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette.
Az ügy később az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, amelynek Baka akkor magyar tagja volt. Strasbourgban nem arról kellett politikai értelemben dönteni, hogy ki áll 1956 forradalmárainak oldalán, hanem arról a jogi kérdésről, hogy Korbely cselekménye az alkalmazható nemzetközi jog alapján emberiesség elleni, így el nem évülő bűncselekménynek minősíthető-e. A testület végül 2008-ban 11:6 arányban Korbely javára döntött; Baka a tizenegy fős többséggel szavazott. A Fidesz–KDNP most ezt a közel két évtizeddel ezelőtti bírói döntést teszi az új államfővel szembeni politikai tiltakozásának egyik központi elemévé.
Fotó: MTI / Beliczay László
A köztársasági elnöki tisztséghez szükséges méltóság kérdésének felemlegetése ugyanakkor különösen véleményes szájízű a Fidesz–KDNP párt-házasságának a részéről, főleg ha megnézzük az általuk korábban államfővé választott politikusok történetét. Nehezen felejti el a magyar társadalom, hogy Schmitt Pál 2010-ben a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségének támogatásával – bárminemű társadalmi egyeztetés híján – lett köztársasági elnök, 2012-ben azonban a Semmelweis Egyetem visszavonta kisdoktori címét. Az egyetem szenátusa ugyanis megállapította, hogy Schmitt dolgozata „nagy terjedelmű szövegazonos fordításon” alapult, és nem felelt meg a tudományos munka szakmai-etikai kritériumainak. A többi már történelem: Schmitt néhány nappal később lemondott köztársasági elnöki tisztségéről.
Még súlyosabb politikai következménye lett Novák Katalin kegyelmi ügyének. A Fidesz által államfővé választott Novák, elnöki kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert megpróbálta rávenni a pedofil intézményvezető egyik áldozatát arra, hogy változtassa meg a vallomását. A kegyelmi döntés országos botrányt váltott ki, Novákot pedig 2024 februárjában elsodorták a történtek által keltett hullámok, így lemondott köztársasági elnöki tisztségéről. Vagyis miközben Baka esetében a Fidesz egy nemzetközi bírói testületben leadott, többségi jogi álláspontot tesz alkalmassági kérdéssé, saját korábbi államfőjük egy személyesen meghozott kegyelmi döntés miatt kényszerült távozni – úgy tűnik azonban, hogy a bukott kormányzó pártokban nem divat a hosszú távú memória.
De a Fidesz–KDNP mostani tiltakozásának másik pillére, 1956 öröksége körül is akad olyan történet a közelmúltból, amely nem kicsit árnyalja a mostani erkölcsi számonkérést. Orbán Balázs, Orbán Viktor akkori politikai igazgatója 2024 szeptemberében az orosz–ukrán háborúról beszélve éppen 1956-ból kiindulva mondta azt, hogy Magyarország valószínűleg nem tette volna azt, amit Volodimir Zelenszkij Ukrajnája tett az orosz támadás után, vagyis nem választotta volna a fegyveres ellenállást. A kijelentésből akkora botrány lett, hogy maga Orbán Viktor is hibának minősítette politikai igazgatója szavait.
Fotó: Farkas Bazsi
A történet azért is nehezen illeszthető a mostani Fidesz-érvelésbe, mert 1956 magyar történelmi emlékezetének egyik központi eleme éppen a szovjet katonai túlerővel szembeni ellenállás. Orbán Balázs kijelentése lényegében azt a kérdést vetette fel, hogy érdemes-e egy kisebb országnak fegyveresen ellenállnia egy jóval erősebb orosz támadónak. A politikai igazgató később azt mondta, félreérthetően fogalmazott, Orbán Viktor pedig hangsúlyozta, Magyarország 1956-ból éppen azt tanulta meg, hogy mindig meg kell védenie magát.
Ehhez társult a 2023-as orosz tankönyv-botrány is, amikor egy új orosz történelem tankönyv 1956 eseményeit a nyugati hatalmak által támogatott radikálisokhoz és egykori fasisztákhoz kapcsolódó felkelésként tárgyalta, ami Magyarországon komoly felháborodást váltott ki. A magyar kormány végül elutasította ezt az értelmezést, és azt hangsúlyozta, hogy 1956 hősei a magyar szabadságért harcoltak. Az ügy azonban azért is kapott különös hangsúlyt, mert az Orbán-kormányok ekkor már évek óta szoros politikai és gazdasági kapcsolatot ápoltak Vlagyimir Putyin Oroszországával, és valahogy Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter nem igazán tépte az istrángot, hogy a bántó orosz lépésért nemzetközi revansot vegyen.
A Fidesz–KDNP maradékának természetesen joga van politikailag vitatni Baka András személyét, korábbi bírói döntéseit vagy akár azt is, hogy alkalmasnak tartják-e a köztársasági elnöki tisztségre. A „méltatlanság” és 1956 örökségének számonkérése azonban sajátos fénytörést kap annak tükrében, hogy a pártszövetségnek semmilyen erkölcsi vagy annál is magasztosabb nívója nincs az elmúlt 16 év után, hogy egy demokratikusan megválasztott köztársasági elnököt illegitimnek nevezzen. A Fidesz–KDNP tehát Bakával szemben felállíthatja a saját mércéjét, ám ugyanazzal a mércével a saját politikai múltját sem ártana megvizsgálnia. De csak óvatosan mert aztán „lészen sírás és fogaknak csikorgatása”.
