Szakértő a Duna alacsony vízállásáról: a vízlépcső sem csodaszer önmagában, a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség

Dömötör Gábor 2026-08-05 15:18:09
A BME vízmérnöke szerint a Paksi Atomerőmű helyzetére sem jelentene automatikus megoldást egy új dunai vízlépcső - a jövő vízgazdálkodását pedig már a klímamodellekre kell alapozni.

A Duna rekordközeli alacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátása ismét a hazai vízgazdálkodásra irányította a figyelmet. A témában Baranya Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezető egyetemi docense adott hiánypótló értékelést - a Másfélfok portálon. A szakember szerint a jelenlegi helyzetet nem lehet egyszerű válaszokkal kezelni, a Duna működése és a lehetséges beavatkozások hatásai ugyanis rendkívül összetettek.

Baranya Sándor

Fotó: BME

A vízmérnök hangsúlyozta, hogy tévhit, miszerint a felvízi országok visszatartanák a Duna vizét. Az osztrák és más dunai vízlépcsők többsége úgynevezett átfolyásos rendszerben működik, vagyis lényegében ugyanannyi víz távozik belőlük, mint amennyi érkezik. Alacsony vízhozam esetén a víz visszatartása ráadásul a hajózást, az energiatermelést és a helyi vízhasználatot is veszélyeztetné, ezért ezeknek az országoknak sem állna érdekében ilyen beavatkozás.

Baranya Sándor szerint időről időre felmerül, hogy a Dunán új vízlépcsőket kellene építeni, azonban jelenlegi tudásunk alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez valódi megoldást jelentene. A gyakran emlegetett nagymarosi vízlépcső például a szakértő szerint nem javítana a paksi helyzeten, mivel túl messze található az atomerőműtől. Egy délebbre, például Fajsz térségében létesített duzzasztómű ugyan magasabb vízszintet biztosíthatna, de számos más, ma még nem teljesen ismert környezeti és hidrológiai következménnyel is járna. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon évtizedek óta nem készültek korszerű hatástanulmányok új dunai vízlépcsők létesítéséről.

A vízlépcsők egyik legfontosabb következménye a hordalék természetes mozgásának megváltozása. A felvízi oldalon lerakódó hordalék megemelheti a mederszintet, míg az alvízi szakaszokon medermélyülést idézhet elő, amely akár értékes természeti területeket is veszélyeztethet. Emellett a duzzasztott szakaszokon lerakódó finom iszap hosszabb távon az ivóvízbázisokra is kedvezőtlen hatással lehet, mivel csökkentheti a parti szűrésű kutak vízhozamát és elősegítheti a szennyezőanyagok felhalmozódását.

A Bős-Nagymarosi vízlépcső látványterve.

Fotó: reaktor.hu

A jelenlegi kisvizes időszak ugyan megfelelő csapadék esetén akár néhány nap alatt is megváltozhat, hiszen a magyarországi Duna vízhozamát elsősorban a felső vízgyűjtőn lehulló csapadék határozza meg. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a 2024-es Boris ciklon néhány nap alatt rekordközeli alacsony vízállásból jelentős árhullámot idézett elő. A klímaváltozás következtében a jövőben nemcsak gyakoribb aszályokra, hanem szélsőségesebb árvizekre is fel kell készülni.

Baranya Sándor szerint ezért alapvető szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodásban és a hosszú távú tervezésben. A múltbeli vízállási adatok önmagukban már nem elegendők a jövő előrejelzéséhez, így a Paksi Atomerőmű működésének és a hazai vízgazdálkodási fejlesztéseknek is a klímamodellekre, valamint korszerű hidrológiai számításokra kell épülniük. A szakember szerint csak ilyen tudományos alapokon lehet megalapozott döntéseket hozni a Duna jövőjéről.

Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004.A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja.