Szabadhegyen, Győr egyik legfelkapottabb újépítésű városrészében, újabb jelentős lakópark-fejlesztés körvonalazódik. A másfél hektárnyi területet, mely a ROYAL és a Rózsaliget lakópark szomszédságában található, idén vásárolta meg a CARION Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt CLEOPATRA Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap, amely a Bayer Construct Zrt.-t bízta meg a kivitelezéssel. A beruházó két társasházban, összesen mintegy 150 lakás építésére már rendelkezik építési engedéllyel - ezt az engedélyt a telek megvásárlásával egyben kapta meg.
Fotó: gyor.hu
Első látásra ez akár egy újabb ingatlanfejlesztés is lehetne a sok közül, a beruházó személye miatt azonban a projekt jóval túlmutat önmagán. A Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila az elmúlt években a NER egyik legmeghatározóbb építőipari szereplőjévé vált. Cége milliárdos állami megrendelésekhez jutott, érdekeltségei kiemelt központi beruházásokban vettek részt, a most Győrben fejlesztő befektetési alap pedig 11 milliárd forintos támogatást kapott lakásépítési programjára az MNB-n keresztül.
A Bayer Construct neve azonban nemcsak a kiemelt beruházások, hanem az elmúlt évek egyik legnagyobb állami ingatlanügylete kapcsán is ismerős lehet. Az Orbán-kormány a választásokat megelőző időszakban közel 600 milliárd forint értékben kötött szerződéseket NER-közeli fejlesztőkkel irodaházak megvásárlására.
A konstrukció egyik legnagyobb nyertese Balázs Attila érdekeltsége volt, hiszen a Zugló Városközpont-projekt keretében épülő irodaházakra is szerződést kötött vele az állam, a végleges adásvételek közül hármat pedig még közvetlenül a választások előtti két hónapban írtak alá. Az ügyletet több elemző és oknyomozó cikk is azért bírálta, mert szerintük nehezen volt alátámasztható, hogy az állam piaci alapon kötötte meg ezeket a szerződéseket.
Balázs AttilaFotó: Purger Tamás/MTI/MTVA
A vállalat működését emellett munkavédelmi ügyek is beárnyékolták. A Bayer Constructot két külön eljárásban összesen 91 millió 200 ezer forintos munkavédelmi bírsággal sújtották, ezek közül az egyik egy olyan üzemi balesethez kapcsolódott, amely után a megsérült dolgozó később életét vesztette. A Közbeszerzési Hatóság ugyanakkor elfogadta a társaság által kezdeményezett öntisztázási eljárást, így a cég továbbra sem esett el az állami közbeszerzéseken való indulás lehetőségétől.
Szintén sokat elárul a NER egyik gyöngyszeméről, hogy 2026 áprilisában, a választások előtt Balázs Attila levélben szólította fel a cégcsoport alkalmazottait a kormánypárt támogatására, és arra utalt, hogy a „másik csapatra” szavazók távozhatnak a vállalattól. Ezért április 12-e után ugyan bocsánatot kért, de sokat elárul a habitusáról ez a kis lábjegyzet is.
Győrben ugyanakkor egészen más problémákkal gyűlhet meg a baja a sikerkovács fejlesztőnek. Információink szerint a jelenleg engedéllyel rendelkező két épület mellett - ami a 150 lakást foglalja magában - egy harmadik társasház lehetőségével is számol a beruházó, arra azonban még nincs építési engedélye. Ennél is fontosabb, hogy a beruházásnak jelenleg nincs településfejlesztési szerződése sem. Ez azért különösen fontos, mert ez a típusú megállapodás hivatott rögzíteni többek között a közműfejlesztések, a közlekedési kapcsolatok, a parkolók, a zöldfelületek, valamint a közösségi infrastruktúra kialakításának feltételeit és a vállalkozó kötelezettségeit.
Ez mindenhol extra érzékeny kérdés, de Szabadhegyen, és főleg az inkriminált telken ez hatványozottan igaz. A korábbi családi házas városrész az elmúlt években ugyanis látványosan átalakult: egymás után épültek a nagy társasházak és lakótömbök, miközben sok helyi lakó szerint a közlekedési hálózat, az óvodai és iskolai férőhelyek, az egészségügyi ellátás és a parkolási lehetőségek nem fejlődtek ugyanolyan ütemben. A környék túlzóan beépítetté vált, a közlekedése a nap több szakaszában is katasztrofális, és egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kérdés is, hogy hol húzódik a városrész terhelhetőségének határa.
Fotó: bayerconstruct.hu
Éppen ezért a Bayer Construct győri projektje jóval több lehet egy sokadik lakópark építésénél. Az áprilisi kormányváltás után ez lehet az egyik első olyan nagy volumenű helyi építkezés, amely megmutathatja, hogyan alakul a korábban kiemelt helyzetben lévő, a NER gazdasági hátországához sorolt, elit nagyvállalatok mozgástere.
Az lesz itt a kérdés, hogy vajon ugyanazon feltételek mellett folytathatják-e beruházásaikat, mint korábban, mert a helyi önkormányzatoknál, és döntéshozatali szerveknél még van elegendő NER-puffer és használható “csók” a 16 évnyi orbánizmusból, vagy az új politikai környezetben már ugyanazokat a szabályokat, egyeztetéseket és feltételeket kell teljesíteniük és be kell állniuk a sorba, mint bármely más fejlesztőnek.
Erre ma még nincs egyértelmű válasz, az azonban biztosnak látszik, hogy a szabadhegyi beruházás fontos mércéje lesz annak, hogy hogyan változik meg a nagy ingatlanfejlesztések világa Magyarországon. Ha a projekt csak átlátható feltételek, településfejlesztési megállapodás és a helyi közösség bevonása mellett valósulhat meg, az valid lenyomata lesz annak, hogy valóban új korszak kezdődött áprilisban. Ehhez pedig rengeteget hozzá tehet az új TISZA-kormány is, amennyiben az Orbán-rezsim által megnyirbált önkormányzati jogkörökből, mondjuk az építéshatósági rendelkezéseket visszaadja a polgármesteri hivataloknak önálló döntéshozatalra.
