Továbbra is kedvező képet mutatnak a magyarországi bérfolyamatok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján - számolt be róla az MTI. Májusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 764 ezer 100 forint, a nettó átlagkereset pedig 535 ezer 900 forint volt. A bruttó bérek egy év alatt 8,7 százalékkal, a nettó keresetek 11 százalékkal emelkedtek, miközben a reálkeresetek 9 százalékkal nőttek.
Fotó: Pixabay
Az Magyar Távirati Irodának nyilatkozó elemzők szerint a májusi adatok megfelelnek a várakozásoknak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: bár a bérnövekedés üteme kissé lassult az előző hónaphoz képest, a nettó keresetek továbbra is gyorsabban emelkednek a bruttó béreknél, részben az év elején kibővített családi és anyákat érintő adókedvezmények miatt. Szerinte az alacsony infláció és a dinamikus béremelkedés együttesen tovább javítja a háztartások vásárlóerejét.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyes ágazatok között jelentős különbségek láthatók. Az átlagosnál nagyobb béremelkedést mértek például a szállítás és raktározás, az oktatás, a közigazgatás, valamint a kőfejtés és a vízellátás területén, míg a feldolgozóipar és az egészségügy elmaradt az országos átlagtól. Az ING elemzője szerint a következő hónapokban különösen a közigazgatás bérfolyamatait érdemes figyelni, mivel több területen illetménycsökkentések történtek.
Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője pozitív fejleménynek nevezte, hogy a mediánkereset 10,4 százalékkal nőtt, vagyis a béremelések nagyobb arányban érintették az alacsonyabb keresetű munkavállalókat. Hangsúlyozta azt is, hogy a vállalatok többsége az év elején hajtja végre a bérrendezést, ezért az év hátralévő részében már nem várható jelentős változás a bérdinamikában. Az idei év egészére - a fegyverpénz hatását is figyelembe véve - mintegy 10 százalékos átlagbér-emelkedést valószínűsít.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a béremelkedés mögött egyszerre állnak a közszféra bérrendezései és a versenyszféra munkaerőpiaci folyamatai. Kiemelte, hogy a vállalkozásoknál mért 8,5 százalékos béremelkedés is meghaladja a garantált bérminimum növekedését, ami azt mutatja, hogy a képzett munkaerő megtartása továbbra is kiemelt cél a munkáltatók számára.
Fotó: pixabay.com
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az idei évben 9–10 százalék körüli átlagos bérnövekedés várható. Mivel az infláció továbbra is alacsony szinten maradt, a reálbérek érdemi emelkedése stabil alapot teremthet a lakossági fogyasztás bővüléséhez, amely várhatóan 2026-ban is a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje lesz. A jövő évi bérek alakulását ugyanakkor már nagyban befolyásolhatja a gazdasági teljesítmény, a kötelező legkisebb bérek változása és a közszféra további bérrendezése.
