A német Manager Magazin értesülése szerint a Volkswagen-csoport vezetése már olyan hosszú távú forgatókönyveket is vizsgál, amelyekben 2035 körül kelet-európai gyárak - köztük a győri Audi - jövője is kérdésessé válhat. Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre ez nem döntés, csupán egy lehetséges forgatókönyv. A Volkswagen vezetése szerint a vállalatot egyre nagyobb nyomás alá helyezi a kínai autógyártók előretörése, ezért világszerte akár újabb 50 ezer munkahely megszüntetését is mérlegelik.
Az autóipari óriás jelenleg egy jelentős költségcsökkentési programot készít elő, a konszern hosszabb távon pedig több európai gyár jövőjét is vizsgálja, és a 2035 körüli időszakra vonatkozó lehetséges negatív forgatókönyvek között a győri Audi-gyár, valamint egy lengyelországi Škoda-üzem is bezárása is szerepel.
A Volkswagen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, nem pedig meghozott döntések. A vállalat vezetése szerint a végső lépések nagyban függnek attól, sikerül-e javítani a németországi gyárak versenyképességét. A cégcsoport úgy számol, hogy a kínai autógyártók európai térnyerése tartósan csökkentheti az értékesítéseket, ezért a jelenlegi évi mintegy 9 millió darabos gyártási volumen a következő évtizedben akár 7–8 millió járműre is visszaeshet.
Győr számára azonban ez nem egy egyszerű gazdasági hír, hiszen az Audi nem csupán egy nagy munkáltató, hanem a város gazdaságának egyik fő tartóoszlopa. Közel 12 ezer ember dolgozik közvetlenül a vállalatnál - egyes pletykák szerint a valós szám már ma sem éri el a 10 ezret - de rajtuk kívül beszállítók, logisztikai cégek, szolgáltatók, vendéglátóhelyek, intézények, kereskedők és családok tízezrei függnek attól, hogy a gyár milyen teljesítményt nyújt. Az iparűzési adóbevételektől az ingatlanpiacon át a sport és a kultúra területéig szinte nincs olyan dolog Győrben, amelyet ne befolyásolna jelentősen az Audi helyzete. Ha egyszer ez a motor lassulni kezd, annak nemcsak a gyárkapun belül lesznek következményei.
Fotó: Szijjártó Péter Facebook
Éppen ezért különösen érdekes Magyarország jelenlegi, a NER által örökségül hagyott iparpolitikája. A bukott kormány az elmúlt években ugyanis stratégiai célként kezelte a kínai autóipari és akkumulátorgyártó beruházások Magyarországra csábítását. Ennek egyik legismertebb arca Szijjártó Péter volt, aki külgazdasági és külügyminiszterként sorra jelentette be a kínai befektetéseket, és rendszeresen beszélt arról, hogy ezek jelentik a magyar gazdaság jövőjét - miközben az állam számolatlanul borította a közpénzt ezekbe a giga-beruházásokba, sokszor a valós piaci helyzet mérlegelése nélkül.
Önmagában persze nincs kifogás az ellen, hogy Magyarország új invesztorokat vonzzon, de közben egy másik kérdést is fel kell - vagy kellett volna - tenni: mi történik a közeljövőben azokkal a magyar városokkal, amelyek éppen a német autóiparra építették fel az elmúlt éveiket? Ugyanis ne legyenek illúzióink, az Audit érintő problémakör nagyon gyorsan fog dörömbölni a kecskeméti Mercedes és a debreceni BMW gyárak kapuján is. A NER jól megszokott kétkulacsos politikája, mely szerint kritikával illetjük a nyugatot ahova tartozunk, és a profit reményében bármit megteszünk keletnek, az nagyon rövid időn belül okozhat iparági patthelyzetet Magyarországon, ha a nagy gyártók úgy döntenek.
A Volkswagen vezetése ma már nyíltan beszél arról, hogy a kínai gyártók európai térnyerése alapjaiban forgatja fel a piacot. Ez természetesen nem kizárólag a BYD vagy bármely más vállalat miatt történik, hanem egy összetett gazdasági folyamat eredménye. Ugyanakkor nehéz nem észrevenni az ellentmondást: miközben Európa legnagyobb autógyártója a kínai konkurencia miatt készül fájdalmas leépítésekre, Magyarország pont ennek a konkurenciának az egyik legfontosabb európai bázisává akart válni. Szijjártó Péter első civil állásában pedig azért fog dolgozni, hogy az ázsia cégcsoport nyerje ezt a háborút.
A külügy ex első embere amúgy is különös viszonyt ápol az őt felnevelő várossal. A Dézsi-érában díszpolgárrá avatott egykori miniszter anno a hála hangján beszélt Győrről, Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármesterré választását viszont olyannyira nem tudta megemészteni, hogy az új városvezetőt többször is alkalmatlannak, és hazugnak nevezte nagy nyilvánosság előtt. Különösen emlékezetes volt az a pitiáner megjegyzése, amikor arról beszélt, hogy a győriek megszenvedik Pintér 5 évét, mert majd kevesebb forrás jut a városnak az ellenzéki polgármester miatt.
Ez ma már persze a múlt homályába vész, és nyilván arról sincs szó, hogy a BYD miatt holnap bezár a győri Audi-gyár. De arról igenis lehet és kell is beszélni, hogy egy olyan városnak, amelynek gazdasága ennyire egyetlen nagyvállalatra épül, létérdeke figyelni az ilyen jelzésekre. Az Audi Hungariánál már idén sincs általános béremelés, korábban bejelentették az adminisztratív létszám csökkentését, és a természetes fluktuáció révén is mérséklik az állományt. Ezek önmagukban nem rendkívüli intézkedések, de jól mutatják, hogy a világ legnagyobb autógyártói már elkezdtek alkalmazkodni az új piaci környezethez.
Fotó: Pintér Bence Facebook oldal
A kínzó kérdés tehát végső soron nem az, hogy bezár-e valaha a győri Audi. Sokkal inkább az, hogy van-e Győrnek B-terve. Létezik-e olyan városfejlesztési és/vagy gazdaságfejlesztési stratégia, amely számol azzal, hogy tíz év múlva esetleg már nem ugyanaz lesz az Audi szerepe, mint ma? Győr túl fontos város ahhoz, hogy a jövőjéről csak akkor kezdjenek vitatkozni, amikor már késő lesz. Az Audi sikere évtizedeken át a város sikere volt, és most annak kellene lennie a közös célnak, hogy Győr akkor is erős maradjon, ha egyszer az autóipar már nem ugyanaz lesz, mint amit az elmúlt harminc évben megszoktunk. A lecke tehát fel van adva, a helyzet nem egyszerű, ráadásul ezek a fránya kínaiak, az egyik legjobb szakembert is elhappolták.
