Honnan volt rá pénz? – vagyonnyilatkozatai alapján nehezen követhető Dézsi Csaba András sok százmilliós gyarapodása

Az elmúlt hónapokban rengeteget foglalkoztunk az Ugytudjuk.hu hasábjain azzal, hogy milyen állapotban hagyta maga után a várost a korábbi, Pintér Bence (TSZV–LMP–Momentum) előtti vezetés. A Győr-Szol Zrt. pénzügyi problémái, amit már a közgyűlés fideszes oldala is megoldandó problémaként ismer el, a Győr+ Média Zrt. milliárd forintot karcoló veszteségei és konkrét megszűnése, a Győr Projekt Kft. körüli anyagi kérdőjelek és elmaradt állagmegóvások, valamint a GYHG-per tanulságai mind-mind ugyanabba az időszakba vezetnek vissza:

Ezért úgy döntöttünk, hogy közelebbről megnézzük az ex-polgármester nyilvános vagyonnyilatkozatait és a hozzájuk kapcsolódó földhivatali adatokat, és úgy tűnik, hogy a privát életében Dézsi egészen kiváló érzékkel bánik a pénzzel. Sőt! A számok alapján olyan kérdések merülnek fel, amelyekre egyelőre nehéz ésszerű magyarázatot találni.

A történet első látványos állomása 2022.

A földhivatali adatok szerint az év áprilisában az akkori polgármester megszerezte a győri Sajó utca 24. szám alatti ingatlant, amelynek akkori piaci értéke becslések szerint 50 millió és 55 millió forint között lehetett. Egy ilyen vásárlás normális esetben érezhetően csökkenti az ember megtakarításait, a volt városvezető esetében azonban ennek éppen az ellenkezője történt. A 2022 januári vagyonnyilatkozatban szereplő 132 millió forintos pénzügyi vagyon egy év alatt, bravúros módon 310 millió 700 ezer forintra nőtt. Ez közel 178 millió 700 ezer forintos növekedés, miközben egy több tízmillió forintos ingatlant is megvásárolt.

Egy Dézsi-ingatlan a Sajó utcában.

Fotó: Ugytudjuk.hu

A nyilvános adatok szerint Dézsi Csaba András teljes, 2022-es nettó jövedelme – az osztalékokat is beleszámítva – körülbelül 90 millió 450 ezer forint volt. Ebből kellett volna fedezni a házvásárlást, a mindennapi kiadásokat, valamint a közel 178 millió 700 ezer forintos megtakarítás-növekedést is. Mészáros Lőrinc féle matematikus legyen a talpán, aki kiszámolja, hogy hogyan lehetett a bevallott jövedelemnél jóval nagyobb mértékben növelni a vagyont úgy, hogy közben jelentős értékű ingatlan is került a tulajdonába.

A történetet tovább bonyolítják az ex-polgármester céges osztalék bevallásai körüli ellentmondások is. A 2022 januári vagyonnyilatkozatban Dézsi 38 millió forint osztalékjövedelmet tüntetett fel, miközben a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cégei 2021-ben összesen nettó 7 millió 900 ezer forint osztalékot fizettek ki. Egy évvel később még látványosabb az eltérés: a 2023 januári bevallásában már 113 millió 950 ezer forint eseti osztalék szerepel, miközben a hivatalos cégiratok szerint a vállalkozások 2022-ben összesen bruttó 77 millió, vagyis nettó 65 millió 450 ezer forint osztalék kifizetéséről döntöttek. A vagyonnyilatkozatok és a cégiratok között így több tízmillió forintos eltérés mutatkozik, miközben a százmilliós nagyságrendű vagyonnövekedés még a magasabb összegekkel számolva sem vezethető le egyértelműen.

Két évvel később aztán szintet lépett a történet, hiszen a tulajdoni lapok szerint Dézsi Csaba András 2024 szeptemberében megszerezte a Sajó utca 26. szám alatti ingatlant is, amelynek értékét 100 és 120 millió forint közé lehet becsülni. A pénzszórás itt még nem ért véget, hiszen ugyanebben az évben a vagyonnyilatkozata szerint egy Jaguar F-Pace típusú luxusautó is megjelent a politikus tulajdonában, amelynek értéke meghaladja a szerény 30 millió forintot. Vagyis rövid idő alatt legalább 130 millió–150 millió forintnyi új vagyonelemmel gyarapodott a Dézsi-birodalom.

Még egy Dézsi-ingatlan a Sajó utcában.

Fotó: Ugytudjuk.hu

A legérdekesebb rész azonban nem is maga a vásárlás, hanem az, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a fedezet ezesetben is nehezen követhető. A 2024 januári vagyonnyilatkozat szerint Dézsi Csaba András az év elején 247 millió forintos pénzügyi vagyonnal rendelkezett, amely 2024 októberére 162 millió forintra csökkent, ami 85 millió forintos visszaesést jelent. Tehát a nagyságrendileg 150 millió forintos beruházást így a 85 millió forintos megtakarítás-csökkenésből és a nagyjából 27–28 millió forintos kilenchavi nettó jövedelemből kellett volna finanszíroznia, ami még az életviteli költségek figyelmen kívül hagyása mellett is nehezen követhető számítás.

A nyilvános adatok alapján ezért felmerülhet annak vizsgálata, hogy a vagyonnyilatkozatok teljes körűen tükrözték-e a tényleges vagyoni helyzetet, illetve hogy a vásárlások fedezete minden elemében rekonstruálható-e. Amennyiben a nyilvánosan elérhető adatok és a tényleges vagyoni helyzet között eltérés mutatkozik, úgy szakértők szerint akár hamis magánokirat felhasználása, vagyon eltitkolás, költségvetési csalás vagy pénzmosás gyanúja is vizsgálható lehet. Hogy fennáll-e bármelyik bűncselekmény gyanúja, azt természetesen kizárólag egy hatósági vizsgálat állapíthatja meg, azonban a jelenleg ismert számok és dokumentumok alapján a kérdések mindenképpen adottak.

És ha azt gondoltuk, hogy ennek a történetnek már nincs több fonákja, akkor nagyot tévedtünk.Történt ugyanis, hogy a Pintér Bence beiktatása előtti napokban, Dézsi utolsó polgármesteri heteiben még volt ideje lemenedzselni egy igencsak figyelemre méltó döntést. A közgyűlés 2024 szeptember 16-án ugyanis módosította a győri építési szabályzatot, méghozzá éppen abban az övezetben, ahol a volt polgármester Sajó utcai ingatlanai találhatók.

Fotó: Farkas Bazsi

A változtatás eredményeként az adott övezetben a beépíthetőség 35 százalékról 60 százalékra emelkedett, miközben a kötelező zöldfelület aránya 45 százalékról 20 százalékra csökkent. Ezzel a döntéssel a korábban erőteljesen túlépített Dézsi-hacienda – melléképületekkel, papagáj ketrecekkel – a rendelettel egy csapásra “legálissá” vált. 

Ezek után nem túlzás azt állítani, hogy a történetnek nemcsak jogi, hanem politikai és erkölcsi oldala is van. Dézsi Csaba András volt az a polgármester, akinek időszakában megkezdődött több önkormányzati cég látványos lejtmenete. A Győr-Szol mára olyan súlyos pénzügyi problémákkal küzd, hogy a működése alapvető, strukturális átalakítása sem kerülhető el. 

Az egykori polgármester által gátlástalanul kisajátított, és közpénzből az ő saját  személyi kultuszát építő Győr+ Média mára a Titanic sorsára jutott, a Győr Projekt körül pedig feljelentések és nyomozások árnyékolják be a működést. Felelőst eddig azonban szinte soha nem találtak, de bárkivel beszéltünk ezeknél a vállalatoknál, szinte kivétel nélkül a Dézsi-féle központosított, személyi kultusz alapú vezetést látják a jelenlegi problémák forrásának.

Dézsi Csaba András nem járult hozzá, hogy az arcát mutassuk.

Ehhez képest különösen emlékezetes volt Dézsi szereplése a GYHG-perben, ahol tanúként szinte komikus módon nem emlékezett kulcsfontosságú kérdésekre, több ügyben pedig másokra hárította a felelősséget. A városi cégek pénzügyi állapotáról, működéséről és döntéseiről mintha mindenki más tehetett volna, miközben tanúk elmondták, hogy aki nem teljesítette a polgármester parancsait, akörül azonnal elfogyott a levegő.

Éles kontraszt, hogy közben a saját vagyonának alakulása egészen más képet mutat. Miközben a győriek ma annak következményeit viselik, hogyan gazdálkodtak a város közpénzével az előző években, a korábbi polgármester mesébe illő életet épített magának és szűk körének, ha kellett a városvezetői hatalmát is latba vetve. És talán ebből adódik az egész történet legfontosabb kérdése: miközben Győr cégei sorra kerültek nehéz helyzetbe, hogyan sikerült ilyen látványosan gyarapítani a politikus magánvagyonát? Vajon a kettő között van összefüggés? Felkészül a Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal – aztán hátha kipotyog még a szekrényekből egy s más.

Szólj hozzá!