Miközben Magyarországon továbbra is politikai alapvetésnek számít a rezsicsökkentés fenntartása, az Európai Unió 2028-tól új kibocsátáskereskedelmi rendszert vezet be, amely éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözné a fogyasztás csökkentését. A Másfélfok oldalán megjelent elemzés szerint a két rendszer első látásra nehezen fér össze, megfelelő szabályozással és támogatásokkal azonban akár még nyertese is lehet az országnak az átállásnak.
Fotó: Farkas Bazsi
A Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója, Koczóh Levente András szerint az úgynevezett ETS2-rendszer az épületek, a közúti közlekedés és kisebb energetikai létesítmények fosszilisenergia-felhasználását érinti majd. Bár hivatalosan az energiakereskedők fizetik a kvóták költségét, az várhatóan megjelenik a lakossági árakban is. Egy REKK-elemzés alapján a földgáz ára 8–10 százalékkal, az üzemanyagoké pedig 10–12 százalékkal emelkedhetne.
Az elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az ETS2 nem opcionális politikai döntés, hanem már elfogadott uniós szabályozás. A Green Policy Center szerint ezért nem az a kérdés, hogy Magyarország bevezeti-e, hanem az, hogyan alkalmazkodik hozzá. A jelenlegi rezsicsökkentési rendszer több ponton torzítja a piacot, mivel nem szociális alapon működik, miközben a korábbi hatósági üzemanyagárak ellátási problémákat és piaci zavarokat is okoztak.
A javaslat szerint a földgáz esetében megmaradhatna a kétsávos rezsirendszer, de fokozatosan csökkentenék a kedvezményes fogyasztási határt, miközben energiahatékonysági beruházásokkal segítenék a háztartásokat. Az áramnál időalapú kedvezményes tarifát vezetnének be, vagyis az olcsóbb energia a kisebb terhelésű időszakokban lenne elérhető. A közlekedésben pedig a közösségi közlekedés fejlesztése, vasúti mellékvonalak újranyitása és az elektromos mobilitás támogatása csökkenthetné a lakossági terheket.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A Green Policy Center számításai szerint az ETS2 és az ahhoz kapcsolódó Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást is biztosíthatna Magyarországnak. Ezt épületfelújításokra, energiahatékonysági beruházásokra, közlekedési fejlesztésekre és a sérülékeny háztartások támogatására lehetne fordítani. Az elemzés szerint így az új rendszer hosszabb távon nemcsak a kibocsátások csökkentését segítheti, hanem az energiafüggőség mérséklését és az energiaszegénység enyhítését is.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
