A múlt héten egy olvasói levél kapcsán írtunk arról, hogy a Győr+ Zrt.-ben fiktív foglalkoztatások lehettek. Az erről szóló levélben többek között az szerepel, hogy:
“A „felduzzadt létszám" kérdése a gyakorlatban sokunk számára egészen mást jelentett. A mindennapi működésben részt vevő, az épületben ténylegesen jelen lévő és dolgozó állomány reálisan kb. 39–45 fő. Ehhez képest hosszú éveken keresztül jóval nagyobb létszám szerepelt a bérlistákon.
A szerkesztőségben dolgozók jelentős része pontosan tudta, hogy a névsorban szereplők egy része nem vett részt a napi munkában, nem jelent meg az épületben, és a tevékenysége a gyakorlatban nem volt érzékelhető. Emiatt alakult ki sokunkban az a meggyőződés, hogy a Győr+ bizonyos időszakokban részben kifizetőhelyként működött. P. Iván aki érintett a GYHG ügy kapcsán, állítólag éveken keresztül volt alkalmazva komoly fizetésért és a cég még autót is bérelt neki havi több százezer Ft-ért. És nem ő volt az egyetlen mindig volt 10-15 ember aki csak fizetést kapott, tényleges munkát nem végzett.”
Cikkünk nyomán Néher András (TISZA) parlamenti képviselő, és Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) győri polgármester is feljelentést tett.
Néher azt írta, hogy megalapozott gyanú merül fel arra, hogy a közpénzből működő Győr+ Média Zrt-nél rendszerszintű visszaélés valósulhatott meg, ezért az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságon.
“A rendelkezésemre álló információk alapján felmerül annak gyanúja, hogy a Győr Plusz Média Zrt. munkaszervezetében hosszabb időn keresztül ténylegesen munkát nem végző személyek szerepelhettek a bérlistákon. A ténylegesen dolgozó állomány létszáma alacsonyabb lehetett, mint a papíron nyilvántartott munkavállalók száma.” - ezt már Pintér adta közzé.
A polgármester megjegyzi, hogy a pénzkifizetések rendeltetése és a tényleges teljesítés közötti eltérés a vagyonkezelési kötelezettség megszegését jelenti, ami alapján felmerül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 376. §-a szerinti hűtlen kezelés gyanúja.
“A választási időszakot megelőző időszakban – információim szerint – jelentős összegek áramolhattak ki a cégből különböző kiadványokra, megrendelésekre. Ha bebizonyosodna, hogy a kifizetések olyan számlák, szerződések vagy teljesítési igazolások alapján történtek, amelyek mögött valós teljesítés, gazdasági esemény nem volt, vagy a teljesítés csak papíron jelent meg, akkor ez a körülmény a hűtlen kezelésen túl a Btk. 396. § szerinti költségvetési csalás bűncselekményének a gyanúját is felveti” - húzta alá Győr első embere.
|
Neked 1%, nekünk nagy segítség! Támogasd adód 1%-val a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Most a legkisebb is számít. Adószám: 19294571-1-18 |
