Honnan tudja Fekete Dávid, hogy kik azok a győriek, akik - állítólag - szerepelnek a kiszivárgott Tisza-listán?

Fekete Dávid, a győri Fidesz-KDNP frakcióvezetője, a közösségi oldalán publikált, egyik legutóbbi posztjában erős kijelentéseket tett „spontán” sétája közben. Azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy a párt applikációját „az ukrán titkosszolgálattal kapcsolatban álló cégek” fejlesztették, és hogy a kiszivárgott adatok között „rengeteg győri és Győr környéki személyes adat” szerepelt. A politikus szerint ez „súlyos bizalomvesztés” a felhasználók részéről, és szerinte ez bizonyítja, hogy a Tisza nem vigyázott megfelelően a magyar emberek adataira.

Fekete emellett azt is állította, hogy „érdekes nevekre” bukkant az adatbázisban, többek között a város alpolgármesterének és a polgármester kabinetvezetőjének neve is szerepel a kiszivárgott listán. Úgy fogalmazott, hogy „kibújt a szög a zsákból”, és szerinte ez bizonyítja, hogy „Tiszás keltető működik a városházán a győriek pénzéből”.

Az erős kijelentések azonban komoly kérdéseket vetnek fel. Fekete - fideszes szokás szerint - nem közölt semmilyen bizonyítékot arról, hogy az alkalmazást valóban ukrán hátterű cég fejlesztette volna, sem pedig arról, hogy hogyan jutott hozzá a kiszivárgott nevekhez. Azt sem tisztázta, pontosan milyen forrásból tudja, hogy kik a „győri nevek” az adatbázisban, és az adatok hogyan kerültek nyilvánosságra. 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelenleg is vizsgálja az ügyet, de egyelőre nincsenek független megerősítések, ennek ellenére a győri politikus tényekről beszélt a videóban. Egyetlen hivatkozási pontja egy Kisalföld cikk lehet, ami egy képernyőfotón túl, szintén nem szolgál egyéb evidenciával, forrást nem jelöl meg sehol. 

Ez a Kisalföld "bizonyítéka".

Fotó: Kisalföld

Nem mellékes jogi kérdés az sem, hogy mit jelent, ha egy közszereplő bizonyíték nélkül vádol más politikai szereplőket. Bár ebben az esetben az is érdekes, hogy egyáltalán vádolható-e valaki csupán egy pártszimpátia alapján, mert ha igen, az elég súlyos megsértése félreértelmezése lenne a demokratikus alapelveknek.

Egy ilyen kijelentés akár rágalmazás vagy hamis hír terjesztésének gyanúját is felvetheti, különösen ha konkrét személyekről és állami biztonsági kockázatról van szó. A politikai kommunikációban ez nemcsak reputáció romboló eszköz, hanem egyre inkább a bizalom szétverésére épülő stratégia, a cél, hogy a közvélemény egy része akkor is kételkedjen az ellenfélben, ha később kiderül, hogy a vádak alaptalanok voltak. Egy dolog nagyon tisztán látszik: a győri Fidesz egyértelmű célja, hogy a helyi városvezetés és a Tisza Párt közé egyenlőségjelet tegyen. 

A módszer ugyanakkor nem új. A kormánypárt kommunikációs gépezete évek óta él a „vádaskodás, majd cáfolat nélküli másról beszélés” taktikájával. A probléma az, hogy ezzel a közbizalom folyamatosan erodálódik, a tények súlya csökken, a társadalom pedig egyre inkább táborokra szakad. A kérdés tehát nemcsak az, hogy Fekete Dávid honnan tudja, amit állít, hanem az is, hogy mit tesz egy politikai közösséggel, ha a vezetői következmények nélkül terjeszthetnek meg nem erősített vádakat.

Szólj hozzá!