Konkrét javaslattal készül Hajtó Péter a pénteki közgyűlésre a győri zártkertekkel kapcsolatban

A városi zártkerti területek problémája évtizedek óta rendezetlen kérdésként lebegett a közéleti diskurzusban, egészen mostanáig. Az Ugytudjuk.hu-n hetek óta követjük nyomon Hajtó Péter (Borkaival Közösen a Jövőnkért) önkormányzati képviselő kezdeményezését, mely első lépésként a peremkerületek valódi problémáinak felmérését tűzte ki célul, és egy egységes, moratórium-rendszerű megoldásban gondolkodik. 

A képviselő első két, külső helyszínen megtartott fóruma komoly érdeklődésre tartott számot, a harmadikat pedig egyenesen a Győri Városháza Dísztermébe hívta össze, múlt hét pénteken. “A rengeteg résztvevő adott hitet abban, hogy érdemes dolgozni, érdemes elindítani folyamatokat, és lehet valódi eredményt elérni. A május elején megtartott zártkerti fórumok nemcsak a lakossági elégedetlenség szintjét tárták fel, hanem új utat is nyitottak a párbeszéd és a megoldás felé.” - fogalmazott Hajtó Péter.

A képviselő összegezte a kezdeményezést: a Győr különböző pontjain található zártkerteknek vannak hasonló, és vannak helyspecifikus problémái. Általános gondok a beépíthetőség, a rendezetlen jogi státusz, a hiányos közművek és szociális szolgáltatások. De vannak csak bizonyos területekre jellemző hátrányok, mint például a belvíz - és árvízveszély. A mostani fórumok elsődleges célja tehát az, hogy láthatóvá tegye a peremkerületen élő embereket. 

„Az volt a célom, hogy a zártkerti lakók végre ne másodrendű állampolgároknak érezzék magukat. Mindenki, aki ott él, fizet adót, nevel gyereket, közösséget épít – ugyanazt az odafigyelést és támogatást érdemli, mint bárki más a városban” – nyilatkozta Hajtó Péter. Első lépésként fel kell tehát mérni, hogy hányan és mekkora ingatlanban élnek ilyen területen.

Dézsi elkezdte, de nem fejezte be

A harmadik lakossági fórumra a képviselő egy nagy durranással készült, ami nem is maradt el. Kiderült ugyanis, hogy Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) Győr előző polgármestere is próbálkozott már hasonlóval, ő 2024-ben a Góré-dűlőt szerette volna belterületté nyilvánítani. Ez nyilvánvalóan rengeteg szavazatot hozott volna, de az Állami Főépítész akkor nem támogatta a javaslatot, mondván:

“A terület túlterhelt, belvíz illetve árvíz-veszéllyel érintett, nem javasolt az engedély nélkül épített épületek legalizálása csak azzal, hogy a beépítési százalékot megnövelik. A terület gondos előkészített módosítást igényel, ahol ezen tényezőket is figyelembe veszik.”

Dézsi végül nem vitte közgyűlés elé a problémát, pedig a hivatal leveléből tisztán kiolvasható az első feladat: a beépíthetőség megemelésével az épületek java részét törvényessé lehetne tenni! Ebben áll Hajtó Péter mostani javaslatának lényege: 3-ról, egységesen 8 százalékra emelné a beépíthetőséget, és szakmai konzultációval folytatná a helyiekkel elkezdett fórum beszélgetéseket. Ezzel továbbra sem tenne felelőtlen ígéretet a zártkertek lakóinak, de legalább elindulna törvényességi folyamat az ügyükben. 

Politikai lelkiismeret

Hajtó Péter nyilvánosan is köszönetet mondott a médiának a korrekt és támogatói hangvételű tudósításokért, ezt rádióinterjúban és saját Facebook-oldalán is megerősítette. Mint mondta: „Jó érzés volt azt tapasztalni, hogy a média nem torzította el, hanem erősítette a lakosság hangját. Rég volt példa ekkora közös figyelemre.” Ez szerinte azért volt fontos, hogy a képviselők a következő közgyűlésen releváns problémaként foglalkozzanak a témával. 

“A május 30-i ülés nem pusztán technikai döntés lesz, morális, politikai és közösségi szempontból is mérföldkő. A város történetében először nyílik valódi lehetőség arra, hogy a zártkerti területek sorsa rendeződjön. A képviselők voksai most nemcsak egy előterjesztésről döntenek, hanem arról is, hogy kinek az oldalán állnak: a lakókén, vagy a halogatás oldalán.” - zárta gondolatait a képviselő, mi pedig árgus szemekkel figyeljük majd, hogyan dönt a közgyűlés pénteken. 

Szólj hozzá!