A Pulzus Média Kutató reprezentatív kutatása a hazai lakosság elégedettségét vizsgálta a kórházak tisztasági, fizikai, műszaki és vagyonbiztonsági állapotával kapcsolatosan. Emellett arra kereste a választ, hogy a fenti körülmények milyen hatást gyakorolnak a betegellátás szakmai színvonalának megítélésére és a betegségek megelőzésére, a lakosság szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságára.
Méltatlan körülmények
A magyar lakosság 37 százaléka szerint a kórházak nagy részében méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket, további 15 százalékuk egyenesen úgy véli, hogy a legtöbb helyen katasztrofális állapotok uralkodnak, mind a kórház épületének, mind műszaki berendezéseinek (liftek, fűtés, klíma) tekintetében. Csupán 7 százalékuk elégedett maradéktalanul a kórházak műszaki állapotával. A legelégedettebbek a vármegyeszékhelyi lakosok (11%), a legelégedetlenebbek a fővárosiak (6%).
Legtöbben a lestrapált kórházi ágyakkal, bútorokkal (57%), a falak állapotával (vakolat, penész, festés – 56%), a rossz levegőminőséggel (50%), illetve a hőmérséklettel (36%) elégedetlenek. Lakóhely szerinti bontásban leginkább a budapesti lakosok (25%) panaszkodtak a kórházi lopások gyakoriságára.
A leghevesebb bírálatokat mégis a kórházak tisztasága kapcsán fogalmazták meg: ezzel a lakosság 74 százaléka elégedetlen, 54 százalékuk szerint a fürdők és a mellékhelyiségek piszkosak, kopottak, nincs WC-ülőke vagy papír, szappan vagy kéztörlő. 32, illetve 25 százalékuk szerint a közös kórházi helyiségek nincsenek rendesen takarítva, a felmosóvíz és a takarítóeszközök koszosak, csak szétkenik a koszt a padlón és a bútorokon. A lakosok 14 százaléka találkozott rovarokkal (csótány, pók, vérszívók) kórházi tartózkodása alatt.
A megkérdezettek 22 százaléka szerint sokszor a nővérek, ápolók végzik a takarítónők munkáját, ők mosnak fel, tisztítják a WC-t és a fürdőt.
Az emberek fele fél a kórházi fertőzéstől
Különösen aggasztó, hogy a magyar lakosság 88 százaléka elégedetlen a kórházak higiéniás állapotával is. 50 százalékuk ismer olyan embert, vagy hallott olyanról, aki kórházban kapott fertőzést. 42 százalékuk szerint nincs megfelelő fertőtlenítés, a kézfertőtlenítők hiányoznak vagy gyakran nem működnek, 63 százalékuk fél mások után használni a WC-ket, fürdőket. Lakóhely szerinti bontásban a legelégedetlenebbek a fővárosiak (94%), de a legkevésbé kritikus falusi lakosság körében is igen magas, 84 százalék a higiénés állapotokkal elégedetlenek aránya.
A lakosság 41 százaléka szerint az elégtelen takarítás melegágya a kórházi fertőzéseknek, összesen 56 százalékuk eléggé (41%) vagy nagyon (15%) fél tőle, hogy akár saját maga, akár a kórházban ápolt hozzátartozója valamilyen fertőzést kap.
A kórházi körülmények hatása a betegellátás szakmai színvonalára
A lakosság 91 százaléka egyértelmű összefüggést lát a betegellátás szakmai színvonala és a kórházi körülmények között. Bár a megkérdezettek 28 százaléka látott már olyan kórházat, ahol a mostoha körülmények ellenére kiváló gyógyító munkát végeznek, 34 százalékuk gondolja úgy, hogy a higiéniai hiányosságok, illetve az ezek miatti kórházi fertőzések a betegek egészségét, életét is veszélyeztethetik.
A nem megfelelő kórházi körülmények jelentős negatív hatást gyakorolnak az egész hazai egészségügyi ellátás szakmai színvonalával kapcsolatos lakossági elégedettségre is. Az emberek 68 százalékának általános kórházi tapasztalatait erősen vagy nagyon erősen, további 21 százalékukét pedig közepes mértékben befolyásolták az olyan körülmények, mint a tisztaság, a higiénia, a kórház fizikai-műszaki állapota és a vagyonbiztonság.
Káros a szűrővizsgálatokra is
A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen jár a betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatokra. Ám hajlandóságukat jelentősen rontják a nem megfelelő intézményi körülmények: a lakosság 56, illetve 26 százaléka nem szívesen jár szűrővizsgálatokra a várólisták és a hosszú várakozási idő, illetve a rossz kórházi körülmények miatt. 20 százalékuk inkább fizetős magánintézménybe jár, mert ott sokkal jobbak a körülmények. E tekintetben különösen a községekben (68%) és a fővárosban (55%) élők kritikusak.
A lakosság 69 százaléka szerint a kórházaknak több pénzt kellene kapniuk a kórházi épületek üzemeltetésének, karbantartásának javítására. A megkérdezettek közel fele az egész rendszer korszerűsítésének fontosságát is hangsúlyozza: 51 százalékuk szerint egy kórházat nem szabadna ugyanúgy takarítani és karbantartani, mint ötven évvel ezelőtt, korszerűsíteni kellene ezeket a munkákat is.
A közvélemény-kutatást a Magyar Target – Pulzus Média Kutató Kft. végezte 770 fő megkérdezésével, az adatfelvételre 2023.06.13.–06.15. közötti időszakban került sor. A végső, reprezentatív mintába azok a 18 év feletti személyek kerültek leválogatásra, akik az elmúlt 5 évben járó/fekvőbetegként vagy látógatóként voltak kórházban. A kutatás az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. megbízásából készült.
Nyitóképünk illusztráció.
