Pintér Bence publicisztikája eredetileg az Azonnali.hun jelent meg.
Hülye kérdés, mondhatnánk arra, amit a címben kérdezek, hiszen mint azt legutóbb is kifejtettem, tizenkét – harminckét, kinek-kinek ízlése szerint – tűrjük, és tűrtük előtte is harmincháromig, meg hát az előtt is. Néha nem tűrjük, és robban, akkor vagy jönnek az orosz lovasrohamok/tankok, vagy nem jönnek, aztán annyi.
Most pedig nem csak tűrjük, nem erölteti ránk senki ezt a dolgot. Tapsolunk neki! Április harmadikán hárommillió ember szavazott boldogan s dalolva Orbán Viktorra és a Fideszre.
Nem mintha olyan óriási esélyekkel kecsegtetett volna, ha Márki-Zay Péterre és az ellenzéki összefogásra szavazunk, mégis: rögzítsük a tényt. Annak ellenére szavazott hárommillió választó a Fideszre, hogy csak egy kis odafigyeléssel is világos, hogy hazudnak kicsiben és nagyban, hazudnak helyben és országosan, vagy ha nem hazudnak, hát megfutamodnak a valódi viták és valódi kérdések elől, tét nélküli áltémákkal, gumicsontokkal, bolhából felfújt identitáspolitikai és fasisztoid jellegű pánik- és gyűlöletkeltéssel terelik, terelik örökké a témát.
Eközben a baloldal által elfuserált nullás évek után pontosan ugyanúgy elfuserálták a tizes éveket is. Hiába az óriási felhatalmazás, hiába a globális kapitalizmus egyik legsúlyosabb válsága utáni gazdasági konjunktúra, pénz- és hitelbőség, az EU-s pénzeső: nem fektettek az egészségügybe, az oktatásba, az energiahatékonyságba, a mélyszegénység felszámolására, a cigányság integrációjába, a hazai, valódi értéket teremtő iparba. Nem fektettek gyakorlatilag semmibe, aminek hosszú távon értelme lenne.
Mellé viszont kiárusították az országot a német, kínai és orosz gazdasági és politikai érdekeknek, miközben a fent említett gyűlöletkeltéssel és egyéb hókuszpókuszokkal még a rendszerváltáskor felállt, egyébként is döcögősen működő magyar demokrácia alapjait is lerombolták – hosszú évtizedekre terméketlen posvánnyá változtatták a közbeszédet, a közvagyont pedig kiszervezték saját maguknak.
Bah, legyintünk: banális, unalmas igazságok, amiket már-már kínos leírni, mégis rögzíteni kell az utókornak.
Ha valaki leírja, cinikus, undorító szellemi verőlegényeik jönnek, és jól pofánröhögnek, az általuk felbátorodott, borzalmas Facebook-kommentelők pedig folytatják a sort. Elkeserítő dolog.
Azért álljunk meg egy pillanatra ma is,
és olvassuk el Orbán Viktor szavait, csak hogy regisztráljuk az arcátlan hazugságokat:
Aki az átlagfogyasztás felett fogyaszt, „annak gondoskodnia kell arról, hogy vagy csökkentse a fogyasztását, vagy keressen annyi pénzt, hogy a piaci árát ki tudja fizetni az átlagfogyasztás fölötti energiarésznek”.
Csökkentsd, vagy keress több pénzt, öreg. Hajrá! Sok szerencsét! – szinte látom is mellé, ahogy egy pillanatra azért eszébe jut az elinflálódó forint, és szokása szerint megnyalja a szája szélét.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyi hóhányónk eközben Moszkvában könyörög még több gázért, attól az orosz kormánytól, ami a gázcsap nyitogatásával-csukogatásával zsarolja éppen egész Európát, és tömeggyilkos, aljas teljesen jogtalan háborút vív az egyik szomszédunkkal szemben.
Nagyot fordult a világ a rezsicsökkentéssel pár hónap alatt. Mivel általában rövid a választópolgár memóriája, idézzük csak fel, hogy egy évvel ezelőtt hogy is álltunk ezzel az egész orosz gázzal, meg a rezsicsökkentéssel:
Hétfőn Budapesten aláírták tíz plusz öt éves gázvásárlási szerződést a Gazprommal, amely hosszú távon garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. (...) Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában.
Aztán a fő utcai harcosunk is Moszkvába ment, még januárban, ahol állítólag azt a képtelenséget mondta Putyin, hogy a piacihoz képest ötödáron jár a gáz a magyaroknak, amiről nyilván kiderült korábban is, hogy egy ordas nagy hazugság volt, most pedig egyenesen ez tűnik a fő oknak, amiért kivezették a régi jó rezsicsökkentést. Orbán egyébként akkor ezt mondta:
„Ha van orosz gáz, akkor van olcsó ellátás a magyar családoknak, és van rezsicsökkentés. Ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés.”
Mindezekután következett a kampány, ahol egymilliószor elhangzott minden beszélő kesztyűbáb szájnyílásából, hogy ha Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc rémuralmára szavaz az ország, akkor vége a rezsicsökkentésnek. Kész, vége, kicsinálják.
Csak nehogy megvédjenek még valamit
Mindehhez képest most sikerült úgy megvédeni a „rezsicsökkentés vívmányait” a Fidesznek, hogy a szűken meghúzott átlagfogyasztáson felül Európa legdrágább gázárát fizetheti az, aki pórul jár. És bár így próbálják természetesen eladni, nem a medencefűtés miatt kicsit túlszaladó túlfogyasztó energiakulákok járják meg elsősorban, hanem bárki, aki mondjuk egy nem felújított családi házban szeretne gázzal fűteni. Ezen felül, Orbánra visszautalva: most ugye van orosz gáz, és mégsincs rezsicsökkentés rengeteg magyar állampolgárnak. És az ellátás is annyira biztos, hogy Moszkvába járunk könyörögni.
A családos kedvezményt pedig természetesen külön kell kérvényezni tekintetes főispán uramék palotájában,
Navracsics Tibor, a Karmelita mellvédjéről nézve, aprót hunyorítva kicsit még européernek látszó fideszes politikus eközben azért küzd, hogy az Európát, Brüsszelt, és az összes egyéb szövetségesünket folyamatosan kutyázó és támadó, a blokk döntéseit állandóan orosz érdekeknek megfelelően akadályozó Orbán-kormány kapja már meg azt a pénzt, amivel legalább nem homlokig, csak állig érne a foscunami.
Ugyebár mind tudjuk, hogy a Brüsszel elleni szabadságharc egyetlen lényege, hogy Orbánnak és barátainak fáj, hogy várhatóan ajövőben nem lehet majd üzemszerűen elemelni az EU-s támogatásként érkező pénzeket mindenféle himi-humi projektekben, kamuiklátókra, autópálya-, parkolóház- és vízi élménypark-építésre. Ennyi, semmi több valódi értelme nincs: hogy ebben az ügyben a fajok keveredésével kell már takarózni, az valami egészen döbbenetes fejlemény. De nem, valójában nem az.
Ami döbbenetes, az az, hogy képesek a 2008 körüli gyurcsányi csodaszöveget kicsit más szavakkal, és teljesen komoly arccal bedobni: hozzánk ugyanis nem fog begyűrűzni,
mi leszünk a lokális kivétel a globális összeomlásban: jelek szerint annyiban, hogy mi egy kicsit jobban összeomlunk majd, mint mindenki más.
Miközben ezeket a sorokat írom, éppen újabb kormányinfót jelentettek be szombatra, ami nem egy szokásos időpont, és jó esély van rá, hogy valami újabb bejelentés érkezik. Tekintve, hogy a MOL-vezérek már egy hete puhítják a népet a sajtónyilatkozatokban, nagyobb összeget mernék rá tenni (ha lenne miből), hogy valamilyen formában a benzinárstopot is megvédi a kormány.
Ahogy szokta: mondjuk úgy, hogy csak a 2020 után gyártott, nagy fekete Audikba és Mercedesekbe lehet mostantól olcsón tankolni. Vagy valami ilyesmi. De azon sem lepődnénk meg, ha Gulyás Gergely nőnek öltözve jelenne meg, és Varga Judit hegedűkíséretével elénekelné az Internacionálét – ki tudja mit kér manapság Lavrov egy kis gázért cserébe?
