Kulcsár Árpád cikke eredetileg társlapunkon, az Azonnali.hu-n jelent meg.
Sokat olvashattunk a háborúról külföldön, de annál kevesebbet a jelenlegi belső politikai helyzetről. Mi történik a belpolitikában?
Jelenleg különleges működésrend van a parlamentben, és próbálunk minden döntést a katonai szükségletek fényében meghozni. Most az egyetlen célunk, hogy Ukrajna túlélje ezt a nehéz időszakot. A gazdaságunk összeomlott, jelenleg körülbelül 35 százalékon üzemel, ez pedig katasztrófát okozhat. A háború lerombolta a gazdaságunkat, és ha a parlament nem hoz jó döntéseket, illetve partnereink nem segítenek, akkor nagyon nehéz lesz ebből kilábalni. A parlamenti munkában az a nehéz, hogy nincs most előre rögzített ülésrend, amikor összeülünk, akkor csak három nap múlva tesszük nyilvánossá a döntéseket, és titokban tartjuk azt is, mikor ülésezünk, mert bármikor rakétatámadás érhetne minket.
A háború első napjaiban minden politikai párt úgy döntött, hogy egységet kell formálnunk, félretettük a politikai vitáinkat. Ez két hónapig működött, mára már azért előjöttek a különbségek ismét. Mondhatni: minél távolabb zajlanak a harcok Kijevtől, annál több politikai vita indul meg.
Krízishelyzetben nagyon sokszor meg szokott történni, hogy a kormányerők kihasználják a helyzetet az ellenzék és a kritikus hangok elhallgattatására. Vannak most ilyenek Ukrajnában?
Ilyen kísértések mindig lehetnek, de ez a felelősségről szól, hiszen most az állam léte a tét. Sajnos vannak itt is arra utaló jelek, hogy a kormány azon igyekszik, hogy kontroll alá vonja az összes televíziós csatornát, és három ellenzékhez köthető csatornának is a digitális sugárzási jogai a kormány által birtokolt cégekhez kerültek. Így elveszítették nézőik 25-30 százalékát, de még mindig jelen vannak kábeles és magánkézben levő digitális hálózatokon, és persze a közösségi médiában. Érdekes hatása van, hogy a Youtube-on nő ezeknek a csatornáknak a nézettsége. Ukrajnában nincs értelme a médiára nyomást helyezni, mert bumerángként üt vissza.
Láttunk ugyanakkor olyan is, hogy az elnöki adminisztrációhoz közel állók megpróbálnak támadást intézni az ellenzékiek ellen.
A sajtóban próbálták lejáratni őket, de a társadalomból heves reakciókat váltott ki. Az emberek most egységet várnak.
Miféle támadások vannak?
Például a fogságban levő, Putyin-párti oligarcha, Medvedcsuk elkezd Porosenkóra nézve terhelő nyilatkozatokat tenni. Azonban ő a titkosszolgálatok és a fogva tartói kezében van, nem tudjuk, pontosan miket mond, és valószínűleg bármit mond, csak, hogy mentse magát. Szeretné elkerülni a hosszú büntetést, és azt is, hogy kiadják Oroszországnak, hiszen Putyin nagyon dühös rá, neki lett volna a feladata oroszpártira hangolni a lakosságot, akik majd virágokkal fogják várni az orosz katonákat. Putyin azzal vádolja Medvecsukot, hogy rosszul költötte el az erre kapott pénzt, vagy akár el is lopta.
Nemrég akár önök is láthattak egy esetet: a NATO meghívta Porosenkót a közgyűlésére, de mindenféle jogi magyarázat nélkül nem engedték, hogy elhagyja az országot. Természetesen mi ezekkel kapcsalatban éles kritikákat fogalmazunk meg, és várjuk, hogy a helyzet enyhüljön, akkor majd előveszünk olyan dolgokat, amik nagyon kellemetlenül fogják érinteni Zelenszkij elnököt. Ezeket majd a maga idejében. Jelenleg az egység ideje van. Megtanultuk több százéves függetlenségi küzdelünk során, hogy csak ez vezethet eredményre. Úgy tűnik Zelenszkij köreiből valakik nem tanulták meg ezt a történelmi leckét.
Akkor nem kellene mégis szembe szállni velük?
Nem, hiszen látszik, hogy az oroszok nem változnak. Láttuk Bucsában mi történt, és látjuk azt is, hogyan akarják eltörölni teljesen Ukrajnát a föld színéről. Megértették, hogy ha vérengzést hajtanak végre, akkor azok, akik maradnak, összefognak ellenük még erősebben. Most mindannyiunkat el akarnak pusztítani.
Mégis van itt egy fontos kérdés: szólnak arról hírek, hogy nemcsak a háború előtt, az ön pártvezérének időszakában volt magas a korrupció mértéke, hanem a háború alatt is súlyos problémák vannak.
Igen, a korrupció súlyos probléma nálunk, és nem lehet néhány év alatt leküzdeni. Nem megy könnyen az igazságügy reformja sem. Nem lehet csak úgy leváltani korrupt bírókat mondjuk tisztességes matematikusokra. A teljes igazságügyünk terhelt a korrupcióval, szóval ez időbe telik. Nemrég voltak változtatások a legfelsőbb bíróságon, és most úgy tűnik, többnyire a legális standardok szerint működik, de néha azért nagyon függenek a kormánytól és az elnöktől.
Bárki is lesz Ukrajna élén a jövőben, folytatnia kell a megtisztulási folyamatot.
Az is a baj, hogy létrejött egy korrupcióellenes ügyészség, de a kinevezési folyamat másfél éve megakadt, jelenleg tehát csak a főügyészség végezheti el a munkát, de a főügyészt meg a kormány nevezi ki, nem nevezhető függetlennek. Szóval lehet itt Porosenkót vagy Zelenszkijt hibáztatni, de meg vagyok győződve, hogy évekbe fog telni ez a munka, és ha az EU-ba tartunk, akkor létre kell hozunk egy másféle igazságügyi rendszert.
Ön szerint valóban van esély arra, hogy az elkövetkező években Ukrajna EU-s taggá váljon? Főleg, ha ennyi belső problémája van.
Erős jelzést adtunk, hogy taggá kívánunk válni, ezután már teljesítenünk kell a kritériumokat. Stabil demokráciát kell építenünk, és a piacot is hozzá kell igazítanunk. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de jelenleg vannak az EU-nak olyan tagjai, ahol a demokrácia meggyengült, és ha belegondolunk, mi történt Magyarországon, ez megnehezíti számunkra az EU-csatlakozást. Vagy beszélhetünk Törökország NATO-tagságáról is. Az ilyen országok döntőek lehetnek a mi esélyeinket illetően. Sok mindennek kell tehát történnie, de nekünk is meg kell értenünk, hogy nem kívánhatunk lehetetlent. Az, hogy tagjelöltté váljunk, most reális eséllyel bír. Évek óra próbáljuk meggyőzni az európai partnereinket, hogy tagállammá kellene válnunk, de eddig udvarias hallgatás volt a válasz.
Moldova ás Grúzia is szeretne az lenni.
Igen, és mi segíthetünk nekik is, a procedúra, ami velünk kapcsolatban elindul, náluk is felgyorsíthatja a tárgyalásokat. Amennyiben nem sikerül mindhármunknak, úgy mindannyian el fogunk bukni. De most jó esélyünk van, és azért bíráljuk a kormányunk összes antidemokratikus lépését különösen most, mert sokat ronthatnak az esélyeinken. Azonban vigyáznunk kell a kritikákkal háborús időkben. Nem a Szovjetunióban vagy Észak-Koreában élünk, hogy ne szólalhassunk fel, de nem szabad megosztottá tenni az országot.
Ukrajnát gyakran kritizálják amiatt, hogy az oligarchák bírnak valós hatalommal. Zelenszkij elnök kapcsolatba hozható oligarchákkal?
Természetesen. Közeli kapcsolatban áll Ihor Kolomojszkijjal és körével, ezt a saját oknyomozásom derítette ki.
Kolomojszkij egy magánbankot birtokolt, amelyből 6,5 milliárd dollárt tüntetett el illegális módon. Aztán állandóan zsarolta az államot azzal, hogy a támogatása nélkül ez a bank be fog csődölni. Később kapott a Nemzeti Banktól támogatást, a Nemzeti Bank meg az IMF-től. Amint Kolomojszkij bankjába került a pénz, eltüntették. Csakhogy ez az összeg eredetileg Amerikából jött az IMF-en keresztül, tehát bűnügyi eljárás indult ellene. Namármost Kolomojszkij nagyon sokat tett azért, hogy Zelenszkij elnök legyen, ők már 2012 óta közel állnak egymáshoz, és a magánbankján keresztül dollármilliókkal támogatta a mostani elnököt. Aztán 2019-ben kiderült, hogy Zelenszkij Kolomojszkij személyes páncélozott Mercedes autójávaljárt kampányolni. Ezeket mind kiderítettük, az elnöki hivatal tagadni nem tudja, de igyekszik figyelmen kívül hagyni a vádakat. Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, repül, mint egy kacsa, akkor az minden bizonnyal kacsa. Azóta Kolomojszkijjal igen előnyös üzleteket köt állami vállalatokkal, rengeteg a korrupciógyanús ügye, és Zelenszkij ügyészei nem mozdulnak.
De az ön pártja vezetőjével, Porosenkóval kapcsolatban is fel szokott merülni a vád, hogy oligarchákkal van szoros kapcsolata, és ő maga is oligarcha.
Nézzük a vállalata struktúráját: egyáltalán nem érdekelt az energiaüzletekben, mint más oligarchák. Lehet őt csokoládékirálynak nevezni, de az egy tiszta vállalat, az állam nem segíti abban, hogy előnyt szerezzen, pusztán piaci alapon működik. Az energia miatt kellenek legyenek saját embereid a kormányban. A csoki miatt nem, mégis mire mennél vele?
Vádolják azzal, hogy jó viszonyban volt Medvedcsukkal.
Ez teljesen alaptalan, voltak ugyan egy pártban, de meg kell nézni a Medvedcsuk által birtokolt sajtót akkoriban, Porosenko állandó támadások célpontja volt.
Sokan mondják, hogy Ukrajnát más komrányok állandóan figyelmeztették az orosz támadásra, mégsem várták felkészülten a háborút. Igaz ez?
Igen, de ez egy olyan kérdés, amivel a háború után kell a kormányt szembesíteni. Én magam hónapokkal ezelőtt számos kérdést tettem fel nekik azzal kapcsolatban, hogy miért nincs kellőképpen felszerelve a hadsereg például üzemanyaggal. Valaki a kormányban, vagy Zelenszkij köreiből meggyőzte őket, hogy semmi komoly nem fog történni. Nincs rá bizonyítékom, de úgy hiszem, hogy Andrej Jermak volt az. Arra viszont van bizonyítékom, hogy a Krím felől nem vártak támadást és Belarusz felől sem.
Azt hitték, csak Donbász lesz támadás alatt.
Aztán az invázió estéjére már ők is tudták, mi következik: amikor az oroszok elkezdték bombázni a katonai bázisokat, akkor például az összes repülőnk az égben volt, így sikerült a légi flottát megmenteni. De későn hitték el, hogy háború lesz. Hat nappal az orosz támadás előtt a pártunk kérte, hogy növeljük meg a védelmi kiadásainkat, Zelenszkij közleményt adott ki, hogy akkor nem maradna pénz utakat építeni.
Zelenszkij a nyugat szemében mégis hős lett, ez elég nehéz helyzetbe hozhatja önöket.
Ha kell nekik egy hős, csinálhatnak belőle. De mind tudjuk, kik az igazi hősök, azok, akik Ukrajnát a fronton védik. Zelenszkij csak a munkáját végzi, ahogy az összes miniszter, parlamenti képviselő stb. Az igazi hősök az életüket kockáztatják. Ebben a helyzetben nem a politikusokat kellene heroizálni.
Kérni fogják az előrehozott választásokat a háború után?
Másfél év múlva kellene legyenek a betervezett választások, de jelenleg nem tudni, mi lesz. Nem tudjuk, milyen gazdasági helyzetben leszünk, ha véget ér a háború, mikor lesz vége, mennyire fognak segíteni a nyugati partnerek, hányan jönnek haza azok közül, akik elmenekültek. Nem lehet semmiféle politikai prognózist tenni mostanában.
Mit gondol Törökország közvetítői szerepéről?
Erdogan nagyon ravasz vezető, ezt a helyzetet teljességgel Törökország pozícióinak megerősítésére használja. Egyfelől segít minket a Bayraktar drónokkal, de ez önző lépés, miközben átengedi az orosz repülőket. Erdogant nem érdekli sem Oroszország, sem Ukrajna, sem a NATO, mindig csak Törökország és a maga érdekeit tartja szem előtt. Ugyanilyen Magyarország is.
Hogyhogy?
Nemrég Kövér László azt mondta, hogy Zelenszkij őrült.
Mi mondhatunk ilyet, ő nem.
Miért nem?
Ez egy nagyon veszélyes politika, amit a magyar kormány űz, és Nagy-Magyarország álmáról szól.
Láttam én már vehemens támadásokat az Európa Tanácsban Magyaroszág részéről, amit az oktatási törvénnyel kapcsolatban fogalmaztak meg. Hiába magyaráztuk, hogy az, hogy az ukrán nyelvű tantárgyakból több lesz, végső soron a magyar gyerekeknek tesz jót, mert attól még nem veszítik el a nemzeti identitásukat. De az nem volt jó nekik sem, hogy nem sikerült átmenni az ukrán nyelvvizsgákon, és a munkaerőpiacon is korlátozottabbak voltak a lehetőségeik, nem tudnak ukrán nyelvű egyetemeke menni. Szerintem normális a kisebbségi nyelveket támogatni, de minden államban fontos, hogy minden állampolgár ismerje az ország nyelvét. Sajnos a magyar kormányt nem érdekelték az érveink, és mindenhol a zsarolást választották, és nem akartak tárgyalni sem.
A helyi magyaroknak sem tetszett. De azt állítja, hogy önök voltak nyitottabbak tárgyalni?
Igen, mi megpróbáltunk tárgyalni, többször is. Elég nekünk egy ellenség Oroszország személyében, a többi szomszéddal szeretnénk normális kommunikációt folytatni. Lehetett volna közös nevezőt találni, de magyar oldal nem volt ebben érdekelt. Emlékszem pedig, Orbán úgy lett miniszterelnök, hogy élesen kritizálta Putyint. Most már nagyon jóban vannak, és én megértem, hogy magyar érdek az újabb atomerőműblokk építése, de önző dolog ez ilyen időkben.
Azt mondja, a magyar kormány Nagy-Magyarországról álmodik. Önök tényleg valós veszélynek tarják, hogy a magyarok szeretnék megszerezni Kárpátalját?
Igen, ez egy valós veszély. De Orbánnak meg kell értenie, hogy NATO-tagként nem lehetnek más államokkal szemben területi követeléseid.
De soha nem is volt nyíltan semmiféle ilyen követelés.
Hivatalosan nem, de számos alkalommal tesznek magyar politikusok olyan megjegyzéseket, amelyek nemcsak minket, hanem az ország minden szomszédját aggasztják. És ez könnyen eljuthat a következő szintre, mint látjuk most Oroszország esetében. 2014 után sok európai politikussal beszéltem, mondtam, hogy Oroszországban a fasizmus felemelkedőben van, azt mondták, megértik, hogy nehéz a helyzet, de kommunikálni kell. Aztán február 24-én sokan belátták, hogy igazam volt. Magyarországon is előfordulhat, ahogy az autokrata rezsimekben szokott, hogy valós területi igények fognak megfogalmazódni. Az EU-nak nagyon vigyázni kell ezekkel az államokkal. Az olyan lépések, hogy Magyarország blokkolja a Kirill pátriárka elleni szankciókat, nem csak minket kellene aggasszanak, hanem egész Európát, a mostani háború ugyanis Magyarországon is felmelegítheti a veszélyes tendenciákat.
