Laptársunk, az Azonnali interjút készíett a DK frissen megválasztott főpolgármester-helyettesével, Bősz Anettel. Szó volt a politika belső világáról, fideszesekről, akik vágynak a normális közéletre; egy ráuszított kutyáról, a liberalizmus hibáiról és gyermekvállalásáról.
Mit szól hozzá, hogy a DK és a Momentum nem tudott megegyezni elsőre a megválasztásában? Mit tud a konfliktus részleteiről?
Nem a személyem körül alakultak ki a viták, azért ülök most itt, mert az első perctől a városvezető koalíció teljes támogatását élvezem. Tehát az, hogy a megválasztásom át illetően ne egyeztek volna meg, ilyen formában nem pontos. A Momentum egy nagyon fontos belső folyamat előtt állt, új elnökséget választott azóta,
ennek a hatásai vetültek rá a Momentum és a DK együttműködésére.
Amint a párton belül kialakultak a végső struktúrák, a DK és a Momentum azonnal minden kérdésben megállapodott. Az koalíciós együttműködés lényege, hogy tisztán és egyértelműen kommunikáljunk egymással, és megértsük egymás szempontjait. Szerintem ebben megint jól vizsgáztak a partnerek, ezt bizonyítja, hogy tudunk továbbra is dolgozni a közös célokért.
Nem tartja aggályosnak, hogy érdiként lett fővárosi főpolgármester-helyettes?
Budapesten születtem, életem eddigi 35 évéből 28-at éltem Budapesten, 3-at Berlinben, 4-et Érden. Az, hogy egy vagyok az agglomerációban lakó fiatalok közül, csak azt erősíti, hogy van feladatunk egymással. A bemutatkozásom egyik fontos eleme volt, hogy budapesti és ingázó közt éppúgy harmóniát kell teremteni, mint bármely más társadalmi csoportok közt.
Fotó: Aradi Péter / azonnali.hu
Túl régen élünk békétlenségben, megoldások híján, itt ugyanúgy feladatunk hidakat építeni, mint a sport, a kultúra vagy a szociális szféra szereplői között. A főpolgármester, a városvezetés is elhivatott ebben.
A Fidesz azért aggódott, hogyan fogja tudni összeegyeztetni az anyasággal a főpolgármester-helyettesi tisztségét. Tényleg, hogy tervezi? Mennyi időt marad otthon a kicsivel? Utána beviszi majd a hivatalba vagy esetleg a közgyűlésekre is?
A Fidesz nem ezért aggódik. A családbarát Fidesz igyekszik amennyire csak lehet, háttérbe szorítani a nőket, kiírni őket a társadalomból, bekényszeríteni őket a férfiak mögé. Én másképp gondolkodom egy teljes és tartalmas női életről. Úgy fogok dolgozni, ahogy anyák ezrei: lelkiismeretesen és teljes szívemet a számomra legfontosabb ügyeknek és embereknek áldozva. A politikai uborkaszezonban születik meg a kisfiam, ezért lesz időnk valóban nyugodtan kialakítani a közös életünket. Hat hét után visszatérek dolgozni a terveim szerint.
Politikusként mit lehet kezdeni azzal az állítással főleg online, hogy a szintén soha nem nyerő Gy. Németh Erzsébet után egy választást vesztő politikus kerül főpolgármester- helyettesi székbe Budapesten a DK delegálásában?
Ha megnézni a választási eredményeket kirajzolódik, hogy fűnyíróelv-szerűen
mindannyian vesztettünk tíz százalékot a várt eredményhez képest.
Egyes ellenzéki jelöltek eredményei között csak az tesz különbséget, hogy volt-e nagyobb tartalékuk ennél: az enyém hét-nyolc százalékra tehető, 2,33 százalékkal veszítettem. Kérdés, hogy itt mit számított az egyéni teljesítmény. A negatív kommentekkel azért nem törődöm most, mert ha valaki ennyire negatívan áll hozzám, azt csak olyan lépésekkel tudom úgyis meggyőzni, amire ez a szék például felhatalmaz engem.
Április 3 estéje óta nemzeti sport ütni az ellenzéket, az ellenzéki szavazók lassan jobban utálják az ellenzéket, mint a fideszesek. Ez jogos azért?
Vannak társadalmak, amik nem dolgozták fel a traumáikat, ez egyéni és közösségi szinten is iszonyatosan nagy baj. Mivel adott estben másoknak és magunknak sem tanultunk meg megbocsátani, ezért a jelenben zajló folyamatokban sem tudunk. Ez rettentő, mert ha valaki nem politizál, akkor is tud hibákat elkövetni. Nagyon sok példát tudunk mondani politikusokra, akik egy adott pillanatban elbuktak, de nem hagyták abba, így van ezzel például a jelenlegi amerikai elnök.
Én élsportoltam tizenöt évig, ráadásul a cselgáncsban azonnal fel kell pattanni,
ha a földhöz vágnak. Jó lenne ezt másban is gyakorolni: a vesztes nem marad mindig az, de ha odamegyünk és megtapossuk, akkor biztosan. Egyéni és közösségi szinten is le kell vonni a konzekvenciákat, de ez nem azt jelenti, hogy például a főváros nem vár a jelenlegi ellenzéki vezetésre, költségvetéstervezésre, a támadások kivédésére. Ha nem állunk fel a földről, hibát követünk el.
Tulajdonképpen külsősként futott be a DK-s helyre, hiszen eredetileg csak a frakciójukba ült be. Nem voltak olyanok a pártban, akik fanyalogtak?
Amikor kialakult a lista, releváns érv volt, hogy vannak, akik tíz éve a DK-val vannak, és én sem akartam valamiféle mandátumbrókernek tűnni. Főleg azután, hogy a Párbeszéddel közös munkám nem sikerült, és ennek a frakcióból való távozásom lett a vége.
A DK-nál viszont annyira természetes szövetségesnek éreztük egymást, hogy mindegy is volt, ha nem vagyok a párttársuk,
de a sajtóban is úgy kezdett megjelenni, hogy a DK-s Bősz Anett vagyok. A rövidebb listánál már nem volt terítéken ez a kérdés: hiába jöttem kívülről, abszolút úgy működtem, mint bárki más közülük. Úgy tudok DK-s politikus lenni, hogy megmaradt rajtam a Liberálisok kitűzője.
Többször is hangsúlyozta, hogy remek együttműködése van a DK-val, de azért vannak olyan vélemények, amik szerint a párt tulajdonképpen egy inverz-Fidesz. Megállja ez a helyét?
A hatékonyság és a politikai erővel való élni tudás nem bűn. Ha úgy vesszük, a Liberálisok majdnem egyszerre alakult a DK-val, és lemaradt, mint a borravaló. Amikor elkezdtük ezt a szövetséget, akkor többször is hallottam DK-s politikusoktól, hogy
tudják, mekkora tehet egyszázalékos pártban dolgozni és nem tudni, lesz-e egyről a kettőre,
aztán kialakult a legerősebb ellenzéki párt. De az nem inverz-fideszség, hogy ezt az erőt a DK használja is, hiszen vele szemben is használnának erőt, ha tüllszoknyás balerinaként menne ki a pástra. Vannak szakmák, ahol az erő használata fontos.
Nem is csak erre gondolok, de például a DK teszi meg néha, hogy bojkottál sajtóorgánumokat, Gyurcsány Ferencet sem lehet csak úgy elérni interjúzni, de propagandamédiája is csak nekik van. Ezzel kell azonosulnia?
Én jártam a HírTV-be is vitázni, bár megjegyzem, vissza is éltek vele, úgyhogy ez most valószínűleg véget ér. Azt is abszolút el tudom fogadni, hogy a DK másik utat jár, Gyurcsány Ferenccel pedig amúgy is úgy bánnak ezek az orgánumok, hogy nála már más kérdés. De Gyurcsány amúgy is talán egy interjút adott egész évben. Róla akkor is írnak, ha eltűnt, ha visszajött, és ha el sem ment.
Fotó: Aradi Péter / azonnali.hu
Tulajdonképpen ő és Orbán Viktor van ezen a polcon, de hát Orbánnál is problémás ez.
Lehet, hogy hamarosan más stratégiát választ a sajtóval, nehéz eldönteni, hogy mi legyen ez a stratégia. Márki-Zay Péternek sem sikerült például, pedig meggyőződésem, hogy maga a program, a
világkép és a vízió amit felvázolt ellenzéki vezetőként, az remek volt.
De mellé nem épült fel a magyar társadalom által keresett erő, ez mutatkozott meg az eredményekben.
A Direkt36 cikke óta egyre egyértelműbb ellenzéki repedezések mennyire jutottak le az ön választási kampányához?
Én mindig azzal védtem meg a miniszterelnök-jelöltet, amikor helyi szinten úgy érezték páran, a központból rontottak el valamit, hogy pályájának legelején került a legfontosabb ellenzéki székbe. Amikor én életem első sajtótájékozatóit tartottam, akkor annak is örültem volna, ha véletlenül arra kószál valaki. Ha valami bődületes marhaságot jelentettem volna be, mondjuk hogy örülnénk egy új Szovjetuniónak, akkor sem kapta volna fel senki a fejét.
Viszont az tény, hogy az a 32 jelölt, akivel a DK dolgozott, stratégiai irányt kapott, segítséget ahhoz, hogy
ne forgathasson be minket egy újságíró sem.
Ilyen Márki-Zay Péter Hold utcai kampányközpontjából nem jött. Ami jött, az a mikromenedzsment rész: szóróajándékok, dzsekik, de szerintem ha megfordul, és a stratégia jön a központból, a mikromenedzsment maradt volna a szövetséges pártok és mozgalmak nyakában, beljebb lettünk volna. Nem úgy néztünk volna ki, mint 106 önállóan közlekedő politikus, hanem mint egy egységes csapat.
Potocskáné Kőrösi Anita például kampánycsokit készített,
és nálunk is volt nem központi kampányajándék. De ha ezek nincsenek, hiányos a kampány.
És kielégítő az ellenzék felelősségvállalása azért, hogy nagyon alulteljesítettek?
Itt az utolsó pillanatban tört meg valami, azt kell megérteni, mi történt az utolsó egy hónapban, erre utalnak a fideszes nyilatkozatok is. Én 2010 óta nem láttam ilyen erős ellenzéki közeget, mert egyszerre hittünk benne, hogy most sikerül. Ahhoz képest, hogy én még
SZDSZ-esként azt is megéltem, hogy kutyát uszítanak rám a folyosón, füstöt fújtak az arcomba,
most pedig sorbaálltak az emberek aláírni. Ha másnap van a választás, egész más térképet látunk. Az utolsó héten már éreztük, hogy a billegők elvesztek, de azt nem gondoltuk volna, hogy átfordulnak korábban 7-8 százalékos vezetéssel mért körzetek akár nálam Érden, akár a szomszédomban Szél Bernadett vagy Jószai Teodóra esetében. Vállaljuk a felelősséget, de az még nagyobb felelőtlenség lenne, hogy most csomagolunk és megyünk.
Egyébként ha a jelenlegi ellenzék erős emberei csomagolnának és mennének, lenne egyáltalán második sor, aki politizál? Főleg ellenzékben érdekes ez a kérdés.
Az alpolgármesterek között bőven látok olyat, aki pár éven belül el tudná vinni a kerületeket, országosan nehéz ügy. De szerintem ebben mindenki rosszul áll, a Fidesz is: amikor a költségvetési bizottságban dolgoztam, akkor azt láttam, hogy az egyik alelnök, Szűcs Lajos intett a fideszeseknek. Vagy azért, mert szavazni kell, vagy azért, mert vége az ülésnek, vagy azért, mert nem szólalhat meg senki. Volt olyan, hogy egy előterjesztőt intett le. Például az NMHH volt vezérét, Kalas Móniát, akit épp én kérdeztem, és nem engedte válaszolni másodjára.
Az sem érdekelte, hogy én ezeket látom.
Volt ott olyan fideszes fiatal, aki szép reményekkel érkezett, csillogott a szeme, aztán két évvel később már nem annyira. Ő például elég sokszor lett leintve.
Pártállástól függetlenül el fognak fogyni a politikusok Magyarországon?
A politizáló közeg is elfogy. Geszti Péternek volt egy cikke, amiben megkérdezte, hova lett az a csapat, ami régen kártyázni és fröccsözni ült össze, de megbeszélte közben a világ dolgait? Ez már nincs. Ha megnézzük az 1990-es éveket, akkor mi közösségként értelmeztük magunkat, amiben vannak furcsábbak is. Nem két szekértáborként gondoltunk magunkra, és a másik táborban nem patás ördögök ültek. Ezt a közösségtudatot veszítették el a magyarok az elmúlt húsz évben, és bár lehet értékközösségekben osztozni, nem gondolhatjuk, hogy aki ebben nincs benne, az rossz ember.
Vissza kéne szerezni, hogy ne legyen ciki, ha valaki politizálni kezd. Az elmúlt másfél évtizedben olyan ronda politikai folyamatok indultak el, hogy az emberek azt érezték, jobb enélkül a sok mocsok nélkül. De ennek nem kéne mocsoknak lenni: az önkormányzati politika például arról is szól, hol legyen játszótér, biciklitároló, hogy működik-e a szolidaritás. Ehhez képest az lett a politika, hogy egy percben szidják a migránsokat.
Fotó: Aradi Péter / azonnali.hu
Most nézve a Parlamentet megnyugtató, hogy kimarad abból, ami ott történik?
Már az előző Parlamentnek is nehéz dolga volt ellenzéki szemszögből, de én olyan utat jártam, mint amit a Fidesz is járt az 1980-as években, és úgy csináltam, mintha jogállamban élnénk, és normális lenne a közeg.
A fiatal fideszesek akkor ültek a rendőrautóban tüntetés után, és azt ismételgették, az ügyvédükkel akarnak beszélni,
vagy joguk van hallgatni. Tehát normális igényeket. Ezzel is kergették a diktatorikus hatalmat az őrületbe. Én sokakat haragítottam magamra azzal, hogy úgy csináltam, mintha a ‘90-es évek Parlamentjében beszélnék. És aki a túloldalon keresett normalitást, azzal meg is találtuk egymást.
Vannak fideszes politikusok, akivel szeretik egymást?
Egyrészt van, másrészt van bennem annyi kollegialitás, hogy nem hozom őket a sajtón keresztül zavarba. De igen, Hargitai Jánossal például van valamiféle szakmai egymásrafigyelés. Ő annak is adott hangot a Parlamentben, hogy mennyire abszurddá vált a közélet, hiszen két politikus Facebookon veszik össze. Lehet normalitást képviselni, és néha sikerült is megtalálni, még ha csak egy-egy percre is, amikor éreztem, mások is szeretnének normálisabb Parlametnben dolgozni.
Mennyire tartja Karácsony Gergely aggodalmát valósnak arról, hogy a Fidesz beszántaná a közvetlen főpolgármester-választást?
Időpontot nem tudok tippelni, de látok jönni a következő időszakban egy közigazgatási reformnak álcázott önkormányzati jogcsorbítást. Ezért tartom elsősorban drámainak az áprilisi eredményt, mert már azzal beljebb lennénk, ha a nagyon nagy törvényekhez nem tud egyedül nyúlni a Fidesz. A reform egyébként nem feltétlenül rossz, Horvátországban például létezik olyan, hogy közös polgármestere van két kisebb településnek, de ott működik az alulról építkező demokrácia, a végeredmény pedig hatékonyabb így. De a kétharmad nem ezért csinálná az átalakítást sajnos.
Gy. Németh Erzsébet humán portfóliója mellé megkapta az agglomerációt is, ami főleg a covid óta forró téma. Elvárnak saját koncepciót, vagy már kész terveket kell megvalósítania?
Abban maradtam a főpolgármesterrel, amikor szoba került a pozícióm, hogy a Magyarország Szíve projekt bővülhet ki. Abban sokat látunk: az ellenzéki kampánynak is volt már olyan lába, hogy a szomszédos kerületek jelöltjeit hívtuk meg konferenciára arról beszélni, hogy tudjuk feloldani az infrastrukturális és társadalmi problémákat. Most azt látjuk, hogy
napszakonként változva ráborul az egyik kerületre a másik problémahalmazként, akár 6-7 óra eltéréssel.
Mondok példát: a XI. kerület már új parkolási zónákat vezetne be, mert a P+R parkolók mennyisége nem elégíti ki például az Érdről érkezők forgalmát. Emiatt az érdiek megtalálták a Bikás parkot potenciális parkolóként, de akkor a gyerekkel játszani vágyók vesztenek helyet. De fontos, hogy értjük-e, hogy a sugarasra tervezett vasúthálózatunk azt jelenti, hogy az agglomerációból mi mindig ingázni fogunk, hiszen nincs körjárat busszal, vagy körvasút. Ezek nagy problémák.
Gondolatban megnéztem, hogy ha ugyanazt a félkört kellett volna megtennem Érdről Szentendrére Berlinben, akkor a Ringbahnnal fél óra alatt megérkezek. Ehhez képest nyolcvan percet autóztam. Ezek a koncepciók már megvannak, de részletes kidolgozásra várnak.
Van tényleg esély rá, hogy ekkora projekteket fog megvalósítani az önkormányzat ilyen ellenséges hangulatban?
Szerintem nem haragíthatja magára a mai kormányzat az érintett hárommillió embert. Persze arra fel kell készülni, hogy szinte minden kérdésben alul kell maradnunk a kormánnyal szemben még évekig, de ettől függetlenül nekünk kötelességünk letenni ezeket a programokat. Utána eldől, mennyire lesz nyitott a kormányzat. Az szakemberek azt várják, hogy
2050-re a magyar lakosság fele Budapest körül fog élni.
Ha nem kezdjük el az infastruktúrát ráalakítani erre a vándorlásra és be- és kiköltözésre, akkor nem a Kossuth tér és vonzáskörzetében borulnak majd ki az emberek, hanem sokkal messzebb. Most a gyűrűagglomeráció sem tud egymáshoz közlekedni autó nélkül, márpedig akkor nem lesz Budapest karbonsemleges, ha az agglomeráció nem az. De kérdés, hogy milyen hatással lesz ez a kulturális életre: ha napközben nem az ingázás a leghatékonyabb, akkor az éjszakai életben sem az.
Az érintett agglomerációs településeknek mit tud segíteni Budapest abban, hogy esetleg ne kelljen bejárni Budapestre dolgozni, és úgy általában tartalmasan lehessen élni helyben is?
Együttműködés kérdése. Például a XI. kerülettől lehet tanulni, mit lehet kezdeni a rengeteg beköltözéssel, de kell hozzá az országgyűlés is, hogy kiépüljenek azok a létesítmények, ahova legalább egy utazó társulat elmegy fellépni.
És a tömegközlekedés erősítése megoldást jelent a dugókra?
Azt kéne tudatosítani, hogy a tömegközlekedés és a saját autó kompatibilisek egymással: nyilván nem mondom azt, hogy nagybevásárlásra HÉV-vel menjen bárki, de az én zsebemben is ott van egy BKV-bérlet.
Mondjuk Budapest főpolgármester-helyetteseként azért csak hozzájut egyhez.
Igen, de ez még magánkezdeményezés volt! De nekem ez magától értetődő volt, a járvány idején tömbjegyem volt, sokszor jobban megéri tömegközlekedést használni. Egyébként néha már most jobb a helyzet, talán azért is, mert sok munkáltató rájött a Covid miatt, hogy lehet adni home office-t. De ez nem elég, a szalag mellett dolgozó emberek még nem dolgozhatnak otthonról.
Akkor jöjjön a bulvár: Facebookon jelentette be, hogy gyereket vár, dolgozó nőként szembesült azzal, hogy a felfelé ívelő karrierjét mennyire lehet ezzel összeegyeztetni úgy, hogy ne essen ki sokáig?
Feltett szándékom beszélni a várandósságom utolsó heteiben is erről a témáról, már nem érintettként is sokat beszéltem a fiatal édesanyákat érintő joghátrányokról. Ezek ráadásul újratermelődnek: most a Magyar Tudományoks Akadámia szóvivője magyarázta azzal, miért nem került be női tag, hogy ez egy korábbi problémának az eredője, ugyanis a PHD-fokozat megszerzésének ideje jellemzően a gyermekvállalás időszakával esik egybe.
Ez nagyon drámai, mert így gyakorlatilag bevallották, hogy a fiatal nők nem tudják befutni azt a pályát, amit szeretnének. De ez nemcsak a tudományos életben van így. Amikor felmerült a nevem a főpolgármester-helyettesi pozícióra, Karácsony Gergely és a DK vezetése is tudott a várandósságomról, én szerencsés vagyok. A nyilvánosságban viszont tudatosan csak későn kezdtem róla beszélni, mert ebben a témában nagyon sok az előítélet.
Fotó: Aradi Péter / azonnali.hu
A végére kicsit beszéljük a világnézetekről: talán egyetlen politikusként meri magára használni a liberális jelzőt, de mintha ez a világnézet nemcsak itt hanem máshol is elbukóban lenne. Meg lehet egyáltalán újítani ezt a korábban szexinek tűnő világnézetet?
Már korábban is megújításra szorult szerintem. Régen azért tűnt jobbnak, mert mindent annak hittünk, ami nyugatról jött, és azt hittük, ezek a politikusok a nyugat szószólói. A 2008-as válságban derült ki, hogy a gazdaságstratégiai tervezése fölött teljesen eljárt az idő, és az új kihívásokra nem megfelelők a régi válaszok. De
rossz volt a liberalizmus társadalomszervezése is, mert hatalmas különbségeket teremtett,
és nem törődött azzal, hogy szolidaritási háló nélkül lehet támogatni azt, hogy akinek amúgy is jól megy, annak menjen még jobban. Ez nem csorog le az alsóbb rétegekre, pedig el kell érni, hogy aki kiszorul az oktatásból és egészségügyről, azokat fel kell oda emelni, hogy ott megküzdhessenek magukért. Ez egy jó gondolat szerintem a liberális eszmerendszeren belül, ezt írtam meg a doktori disszertációmban. Szerintem midnenkinek, aki politizál, nyúlnia kellene valami elméleti háttérhez.
És nemcsak a morálról beszélek, hanem arról, mihez ragaszkodunk. Ebből következhet sok dolog, de ha nincs alapcsomag, amit mondok magamról, az nem fair
A Liberálisok pártként futó projekt? Azt hogy éli meg, hogy az egészet életre hívott Fodor Gábor pária lett az ellenzékben, akit díszellenzékinek szoktak hívni a köztévébe?
Futó projekt, de most keresi a helyét a csapat, feltehetőleg a DK-Liberálisok szövetségi rendszeren belül megtalálják. Innentől a szabadidőnkben csináljuk a pártot. Fodor Gábor megítéléséről én egyet tudok mondani: 2013-ban hatalmas szabadsággal párosult bizalmat adott nekem. Én emberi értelemben sajnálom nagyon, ami vele történik, a politikai rész az ő felelőssége, és azon van is módja változtatni. Most ezt az utat választotta.
Szoktak még beszélni?
Nagyon ritkán, de szoktunk.
