A kőszegi önkormányzat és a helyi sörfőzde összefonódását bírálta ügyfelünk egy rendezvény kapcsán, semmirekellő kölöknek nevezve egy fideszes képviselő fiát. A képviselő fia eljárást indított becsületsértés miatt, de a bíróság nekünk adott igazat: közügyekben a kritika szabad
A járványhelyzet alatt, 2020 őszén a kőszegi önkormányzat támogatott egy háromnapos zenei eseményt a város főterén. Ezen – ahogyan általában önkormányzati rendezvényeken is –, az egyik képviselő fia árulhatta a sört, sőt, a sörfőzdéje volt a szervezője is az Őszi Zenés Esteknek. Az Ugytudjuk a rendezvény kapcsán részletesen beszámolt arról, hogy a Kőszegi Sört üzemeltető Kiss András milyen üzleti előnyökhöz jutott politikai összeköttetéseit felhasználva.
Az újságíró (lapunk főszerkesztője, Farkas Balázs) azt is hangsúlyozta, hogy a program annak ellenére jött létre, hogy a járványhelyzet miatt szinte minden nagyobb tömegrendezvényt lemondtak a környéken. A cikket sokan megosztották a Facebookon, és élénk vita alakult ki a kommentelők között. A TASZ ügyfele, Gábor is kommentelt. Többek közt azt írta, hogy
“az a sumákság, hogy Kiss képviselő úr semmirekellő kölkét közpénzből finanszírozzuk.”A sörfőzdés Kiss Andrásnak ez nem tetszett. Ügyvédet fogadott, és magánvádas eljárást indított a cikk írója, és két másik ember (köztük főszerkesztőnk) ellen is, akik szerinte becsületsértő módon kommentálták az írást a Facebookon
– említi a TASZ bejegyzése.
Az elsőfokú bíróság Farkas Balázst és az egyik kommentelőt bűncselekmény hiányában felmentette. Az újságírót a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva, a másik kommentelőt pedig azért, mert a kommentjeiben nem talált becsületsértő elemeket. Gábor bűnösségét azonban megállapította az elsőfokú bíróság arra hivatkozva, hogy a “sumákság” és a “semmirekellő kölök közpénzből finanszírozása” fordulatok becsületsértőek. A büntetés a legenyhébbnek számító megrovás volt. Gábor nem tudta elfogadni a bíróság döntését. Ragaszkodott ahhoz, hogy a véleménye nem becsületsértő, ezért keresett meg minket. (A magánvádat indító Kiss András is fellebbezet, hogy a másik két megvádoltat is ítéljék el.)
A fellebbezésben egyrészt azzal érveltünk, hogy a demokrácia lényege, hogy közügyekben mindenki szabadon elmondhassa a véleményét. Másrészt pedig azzal, hogy az Alkotmánybíróság által felállított mérce szerint a közügyekhez kapcsolódóan csak két fajta közlés lehet becsületsértő:
ha a megszólaló tagadja, kétségbe vonja az érintett emberi mivoltát,
vagy ha az emberi természet legbelsőbb köreibe hatol, öncélúan támadva a személyiség és az identitás lényegét alkotó vonásokat.
– fogalmaz a TASZ.
Szerintünk sem a “sumákság”, sem pedig a “semmirekellő kölök” nem esik bele egyik kategóriába sem, így nem lehet szó bűncselekményről.
A másodfokú bíróság nekünk adott igazat. A bíróság érvelésének lényege szerint azt kell vizsgálni, hogy az ügy közügy-e, és nem pedig azt, hogy a képviselő fia közszereplő-e. A bíróság velünk egyetértve úgy találta, hogy a kőszegi önkormányzat rendezvényei közügyek, így az ezekben szerződéses félként résztvevők közügyben vesznek részt.
Abban is egyetértett velünk a bíróság, hogy a “semmirekellő kölök” fordulat nem olyan tartalmú, amely büntetőjogi értelemben sértheti Kiss András becsületét.
A bíróság érvelése szerint nem az a fontos, hogy Kiss Andrásnak hogyan esik a kritika, hanem az, hogy a társadalom azt hogyan ítéli meg. A bíróság szerint közügyhöz kapcsolódóan a “sumákság” és “semmirekellő kölök” is belefér, mert egyik sem gyalázkodó, megszégyenítő jellegű.
Azt persze nem tudjuk, hogy Kiss András semmirekellő kölök-e, de az biztos, hogy ha valaki közpénzeket használ fel, és az apja ül a közpénzek felhasználását befolyásolni képes képviselő-testületben, akkor ehhez kapcsolódan tűrnie kell a kritikát. Különösen így van ez akkor, ha a kritika éppen arra akar rávilágítani, hogy az üzleti lehetőségek és a családi kapcsolatok között lehet némi összefüggés
– írja a jogvédő szervezet a posztjában.
A másik két megvádolt, így lapunk főszerkesztője esetén a bíróság helybenhagyta az első fokú ítéletet.
