Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést - közölte hétfőn Olekszandr Markusin, a város polgármestere a Telegram üzenetküldő portálon. Egyelőre azt kérte a városka lakóitól hogy ne térjenek vissza a településre, mert veszélyes. "Tart a város megtisztítása, és még újabb orosz támadások várhatók" - idézte a polgármestert az Ukrajinszka Pravda hírportál. Közben az ukrán hatóságok által hétfőn közzétett statisztika szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban a háború kitörése óta csaknem ötezren haltak meg a várost ért orosz támadásokban, köztük mintegy 210 gyermek. Pontos adatokat egyelőre nem tudnak közölni. A kikötővárost már 28 napja ostromolják az orosz csapatok. A települést a blokád előtt megközelítőleg 140 ezer mariupolinak sikerült elhagynia, utána 150 ezer lakost evakuáltak. Jelenleg még mintegy 170 ezren maradtak a városban. Harmincezer mariupolit szállítottak el Oroszországba, illetve az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai területekre.
A kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere, Ihor Terehov a hétfői tájékoztatóján kijelentette: "az orosz hadsereg célzottan lakott területeket lő. Nemcsak egy-egy házat, hanem egész lakónegyedeket. A város lakóit állandóan bombázzák. Eddig 1410 objektum pusztult el, ebből 1177 többszintes lakóépület". A polgármester hozzátette, hogy 53 óvoda, 69 iskola és 15 kórház is megsemmisült Harkivban. Terehov szavai szerint önkéntesek életüket kockáztatva szállítanak élelmet olyan kerületekben lévő óvóhelyekre, amelyeket szünet nélkül ágyúznak az orosz erők. Közölte, hogy ugyanakkor a szupermarketek működnek a városban, és az alapvető élelmiszerek kaphatók. Harkiv más városokból is kap humanitárius segélyt. Ilyen segítséget küldenek az Egyesült Államokból is: Chicago városa például 880 ezer dollár értékben küldött orvosi eszközöket, amelyeket városi kórházaknak és katonai kórházaknak osztottak szét - mondta a városvezető.
A politikus kitért arra, hogy Harkiv olyan város, ahol alapvetően oroszajkúak élnek, a háború kitörése előtt szinte minden negyedik ott lakónak volt rokona vagy ismerőse, barátja Oroszországban. Mint mondta, Harkivot többé-kevésbé mindig is Oroszországhoz "lojális" városnak tekintették, de a háború drámaian megváltoztatta az ott élők viszonyulását Oroszországhoz. Terehov azt hangsúlyozta, hogy Harkiv lakói ma egységesek, és készek a végsőkig harcolni a városuk megvédéséért, írja az MTI.
A dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Henicseszkben, az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban - amelyet elfoglaltak az orosz csapatok - elkezdtek rubelben "nyugdíjat" osztani a helyi lakosoknak - számolt be a Moszt című, helyi hírportál. Tízezer rubelt - valamivel több mint száz dollárt - osztogatnak a helyieknek, akik viszont a pénzt azonnal átváltják hrivnyára, a boltokban ugyanis nem fogadják el az orosz valutát. Szerhij Lany, a Herszon megyei tanács egyik tagja a Facebookon arra kérte az embereket, hogy "semmit se fogadjanak el az orosz megszállóktól, ne működjenek együtt velük, ugyanis csakis így járulhatnak hozzá Ukrajna győzelméhez".
Közben Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban azt állította, hogy Kijevnek kiterjedt ügynökhálózata van Oroszország katonai, politikai és pénzügyi vezetésében, beleértve a Kremlt is, és szerinte ennek köszönhetően semmisítettek meg nemrég egy partraszállító hajót az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Budanov az interjúban kiemelte, hogy Ukrajna védői készen állnak hosszú háborúra, de szükségük van még több vadászrepülőgépre, valamint légvédelmi és rakétavédelmi rendszerre.
Az ukrán légierő keleti parancsnoksága hétfőn este arról számolt be, hogy Harkiv megyében újabb orosz repülőgépet és drónt lőtt le. A repülőgép típusáról és a pilóta sorsáról információkat nem közöltek.
