A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének – derül az 1734 oldalas nyomozati iratból, amely alapján az elnököt, és Völner Pált, a bűnügy miatt lemondott fideszes állatmtitkárt is meggyanúsították.
A 444.hu által ismertetett nyomozati dokumentumok szerint a végrehajtói kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte be azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. Mindegyik esetben az a megalapozott gyanú áll fenn, hogy Schadl és Völner korrupciós kapcsolata révén jutottak végrehajtói irodájukhoz, és a kinevezésükre döntő hatással bíró két vezetőnek pénzt juttattak.
Két végrehajtó beismerő vallomást tett, a többiek ártatlannak vallják magukat.
Az ügyészségi indítvány mind a hét esetben nagyjából ugyanazt a sémát írja le. Schadl felajánlotta a szakterületen többnyire járatlan, de a szükséges jogi végzettséggel rendelkező embereknek, hogy elintézi nekik a végrehajtói kinevezést, ha kifizetik neki az osztalék 50, vagy akár 100 százalékát a jövőben.
A hét frissen kinevezett végrehajtó közül négy 40-80 milliót adott Schadlnak, hárman viszont 190-250 milliót, mindezt másfél és három év közötti idő alatt. Cserébe Schadl havi 1-2 milliót juttatott nekik, a párszázezres fizetésük mellett.
A nyomozás szerint Völner Pál úgyanígy kapta a kenőpénzt. Schadllal három éven keresztül találkozgattak rendszeresen, és nagyjából kéthavonta jutott pénzéhez az államtitkár, havi bontásban átlagosan 2,2 millióhoz. Az összegekből egyértelműek az erőviszonyok: Völner a vád szerint 83 milliót kapott, míg Schadlnak a végrehajtók összesen 884 milliót fizettek.
Mocskos milliók: még Schadl sofőrje is „hármas" csomagokat állított össze Völnernek
A 444 nemrég már bemutatta, hogy A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett végrehajtóknak és végrehajtók hozzátartozóinak, így a fideszes képviselővel szoros munkakapcsolatban álló Schadl György például azt is elérte, hogy olyan is átmehessen a vizsgákon, aki ott sincs.
A nyomozás arra is kitért, a pénzeket Schadl egyik alkalmazottja, a sofőrje szedte be a végrehajtóktól is, szintén nagyon szabályszerűen:
nem csak átvette a milliókat, hanem szinte mindig a bankfiókba is elkísérte a delikvenseket, illetve ő szállította ki a havi „fizetéseket”.
Mivel a nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve Schadl pénzügyesének laptopját is lefoglalták egy házkutatás során - amin megtalálták a „Házipénztár 2021” „Házipénztár2018”, „Házipénztár2018-2” és „Házipénztár2019” elnevezésű Excel-fájlokat, így vezették a begyűjtött pénzt, a végrehajtók monogramjaival jelölve a forrást -, számszerűen vissza lehet követni, mikor és mennyi pénzt kapott Schadl.
Az ügyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának fideszes elnöke által jegyzett parlamenti határozat is összefoglalta már, abból is világos, hogyan válhatott a bűnszervezet részévé az államtitkár. Ebben az állt: „Völner Pál a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a Kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja, így
- államtitkárként és miniszterhelyettesként, ebből fakadó hivatali pozícióját és tekintélyét az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó hivatalos személyeknél felhasználva elérje, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Kar elnöke támogatott,
- támogassa a Kar elnökét abban, hogy a Karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak.”
Az egyik gyanúsított végrehajtó Schadl a tanára volt a Károlin, de állítása szerint a pályázata beadása előtt nem találkoztak. Magyarázata szerint azért kezdett el készpénzt hordani Schadl részére a kinevezése után, mert csak az átvételkor „döbbent rá”, hogy ha át akarja venni elődje 16 munkaállomásos irodáját, akkor a felszerelést ki kell fizetnie,
erre a pont a helyszínen lévő Schadl menten fel is ajánlott neki egy 20 milliós kölcsönt. Ezen felül állítása szerint rendszeresen kért személyi kölcsönt Schadltól, 1-1,5 milliós „havi összegeket” – a vád szerint épp ellenkezőleg, ezek voltak a kvázi-fizetések, amelyeket Schadltól kapott az osztalék helyett.
A férfi sírva tagadta a bíróság előtt, hogy bűncselekményt követett volna el. A férfi felesége is érintett, akit szintén letartóztattak, az asszony két gyerekére – egyikük egyéves – hivatkoztva próbálta elkerülni a börtönt, ám végül férjével együtt letartóztatták.
Ketten tettek beismerő vallomást (egyikük csak részben) a hét meggyanúsított végrehajtó közül. Egyikük arról is szólt, hogy úgy tudta, az iroda osztalékának 1/3 része valójában Völner Pálnak ment.
Néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt Schadl György
Néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke, írja az RTL.hu. A lap információi szerint a Völner-ügy miatt ismertté vált vezető a budai Várban, Erzsébetvárosban és a XII. kerületben is vett lakást, de még üdülője is volt, néhány méterre a Balaton partjától.
Schadl György gyanúsítottal szemben 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint 7 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.
A végrehajtókkal nagyrészt 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, mivel cselekményeik – bizonyítottságuk esetén – hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehetnek alkalmasok.
Völner Pál mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérte ki Polt Péter legfőbb ügyész tavaly év végén. Polt a beadványában azt írta, hogy a megalapozott gyanú szerint Völner hosszú időn keresztül, rendszeresen, lényegében fizetésként, alkalmanként 2-5 millió forintot fogadott el Schadltól, akit már november elején letartóztattak. A Legfőbb Ügyészség gyanúja szerint a végrehajtói kar elnöke összesen 83 millió forintot adott át az államtitkárnak a többi között azért, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket a kar elnöke támogatott, valamint hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég.
