Lehallgatás, előválasztás, korrupciós botrány – ez történt Magyarországon 2021-ben

Pintér Bence 2021-12-28 06:39:57
A 2022-es parlamenti választást megelőző évben már szinte kampány üzemmódra váltott a politika, de komoly botrányok is voltak az év során. Visszatekintés 2021-re.

2021-ben egyáltalán nem volt egy csendes év a magyar belpolitikában: a választásra készülve ugyanis a pártok már kvázi nyáron elindították a kampányokat: az ellenzék az előválasztással, míg a Fidesz-KDNP először a gyermekvédelmi nemzeti konzultációval, majd később a népszavazással.

De ezenkívül mi történt még az évben? Összeszedtük a kilenc legfontosabb belpolitikai eseményt 2021-ből!

Lekapcsolták a Klubrádiót

Ahhoz sajnos már hozzászokhattunk, hogy a magyar média helyzete évről évre egyre rosszabb. A Reporters Without Borders civilszervezet 2010-ben még a 180 vizsgált országból az 56. helyre tette a magyar média helyzetét, azonban ez azóta csak romlik,

2021-ben a média szabadsága kapcsán már csak a 91. helyezést érte el Magyarország, miközben olyan országoknál értékelik jobbra a média helyzetét, mint Albánia, Hongkong vagy Koszovó.

Az RWB ezenkívül Orbán Viktort a „média ellenségének” titulálta – olyan listára került fel erre a magyar miniszterelnök, amin Vlagyimir Putyin, Hszi Csing-ping vagy Aljakszander Lukasenka szerepel, méghozzá mindezt első uniós vezetőként sikerült elérnie.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a gyakorlati életben is szűkült a szabad nyilvánosság tere és rosszabbodott a magyar médiaszabadság helyzete:

februárban elutasította a bíróság a Klubrádió keresetét a Médiatanács döntésével szemben, így megszűnt a rádió földi sugárzása.

A Médiatanács korábban kisebb szabálytalanságokra hivatkozva (például a sugárzott magyar–, illetve külföldi zenék arányának eltérése az előzetesen vállalttól) nem hosszabbította meg a Klubrádió lejáró frekvenciaengedélyét, ezt a döntést támadták meg a rádió vezetői. A sugárzás megszűnése után a Klubrádió online rádióként folytatja, míg a rádió frekvenciáját az ATV-hez tartozó Siprit FM kapta meg.

Kizárást megelőző kilépés a Fidesztől

Szinte napra pontosan két évvel azután, hogy 2019. március 20-án a Fidesz olvasata szerint önkéntesen felfüggesztette a tagságát az Európai Néppárt pártcsaládban,

idén március 18-án ki is lépett a legnépesebb európai pártcsaládból, miután március elején az EP-frakcióból is távoztak a fideszes képviselők.

A döntést a Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke, Novák Katalin közölte az EPP vezetésével.

A Fidesz és az EPP kapcsolata régóta feszült volt – például a Klubrádió miatt is –, de a 2019 februárjában a Soros Györgyöt és az Európai Bizottság akkori, egyébként az EPP által jelölt Jean-Claude Junkert gyalázó kormányzati plakátkampány volt az utolsó csepp a pohárban.

Fideszes politikusok korábban arról beszéltek, ha mennek, akár az EPP tagpártjainak harmada is követheti őket, de ebből semmi nem valósult meg.

A távozás után a Fidesz új európai pártcsalád grundolásába fogott, amibe leginkább az olyan újkonzervatív, illetve szélsőjobboldali pártok csatlakozását várták, mint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, vagy a bukott olasz belügyminiszter, Salvini Legáját, azonban a próbálkozásokból egyelőre sem lett semmi.

Orbán Viktor még december 3-án a Kossuth Rádióban arról beszélt, reméli másnap fontos lépést tehetnek a pártcsalád megalakulásában, azonban végül ez nem jött össze: az olaszok például el se mentek a Varsóban tartott csúcstalálkozóra, így sem Salvini Legája, sem az Giorgia Meloni újfasiszta Olaszország Fivérei nem vettek részt a találkozón, a zárószöveg pedig semmi érdemlegeset nem tartalmazott azonkívül, hogy továbbra is együttműködnének különböző fórumokon és szinteken.

A decemberi kormányinfón Orbán Viktor már arról beszélt, a 2022 áprilisi francia elnökválasztásig nem is döntenek semmiről az ügyben.

Érdekesség egyébként, hogy a Fidesz kilépéssel az Európai Néppártnak még mindig van magyar tagja,

ugyanis a KDNP még mindig aktív tagja a kormánymédia szerint baloldali fordulatot végrehajtó Néppártban,

de Hollik István KDNP-tag és a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a párt EP-képviselője, Hölvényi György belülről kívánja megreformálni a szerintük romlott pártcsaládot.

A még meg sem épült kínai elitegyetem, amivel az ellenzék tematizálni tudta a közbeszédet

A kínai Fudan Egyetem még 2017-ben kötött együttműködési megállapodási szerződést a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy az egyetem campust létesítsen Magyarországon is, majd a két ország 2018-ban állapodott meg arról, hogy a magyar kormány támogatni fogja a Fudan magyarországi tevékenységét.

Korábban nem igazán volt róla szó, de Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának cikksorozata robbantotta a botrányt, mivel kiderült,

a Fudant a korábban Diákvárosnak kijelölt egyetemi negyed területén építenék meg, így pedig radikálisan csökkent a Diákváros-projekt területe, ezzel együtt a tervezett kollégiumi férőhelybővítés száma is.

Ezután az előválasztáson a 8. kerületben elinduló, végül győzedelmeskedő Jámbor András, a Mérce alapítója, korábbi főszerkesztője a Szikra Mozgalommal együtt tematizálta a Fudant, amit összekötött a Magyarországon is egyre inkább érezhető lakhatási válsággal – Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel közösen demonstrációt is szerveztek, hogy így védhessék meg a Diákváros-projektet.

A tüntetés mellett népszavást is kezdeményezett az ellenzék, amihez meg is indult az aláírásgyűjtés, ugyanakkor az eseménynek a legnagyobb eredménye nem ez, hanem leginkább az, hogy

a Fudan-üggyel hosszú idő után először az ellenzék vette át a tematizációs kezdeményezést, és nem a Fidesz.

Annak ellenére, hogy eleinte úgy tűnt, a kormány visszavonulót fúj, a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többségével a parlamentben végült megszavazta a Fudan Hungary Egyetem Alapítvány létrehozását, ami az egyetem fenntartója lenne, és novemberben már főigazgatót is kapott az alapítvány.

Hogy a megfelelő mennyiségű aláírást az ellenzéknek sikerül-e összegyűjteni, nem 2021-ben derül ki, ahogy az sem, hogy egyáltalán az áprilisi országgyűlési választásokkal egyidőben tartják-e a népszavazást: ehhez ugyanis a rövid téli uborkaszezon alatt, január közepéig kellene 200 ezer szignót kellene összeszedni. A HVG információ szerint ennek ellenére jól haladnak az aláírásgyűjtéssel.

LMBTQ-ellenes harcot hirdetett a kormány

Kaleta Gábor pedofília miatt felfüggesztett börtönre ítélt egykori perui nagykövet botránya után a Fidesz még 2020-ban a kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények büntetésének szigorítását ígérte.

A gyermekvédelmi törvényhez kezdetben az ellenzék is támogatólag állt, azonban nyáron

a parlamenti szavazás előtt a Fidesz olyan módosításokat rakott a törvényhez, ami a gyermekek védelmére hivatkozva már nem csak a pedofilokkal, hanem a homoszexualitással és a nemváltással is foglalkozott.

A június 15-én elfogadott törvény végül nem csupán azt mondta ki, hogy szigorúbban fogja büntetni a pedofíliát és a pedofil pornográfia terjesztését, de ehhez mintegy hozzácsapva betiltja az LMBTQ-közösség oktatási, civil és médiaszerepléseit is, úgy érvelve, hogy az propaganda és káros a gyermekekre.

A törvényt végül a parlament megszavazta, méghozzá a Fidesz-KDNP képviselői mellett a Jobbik, illetve az egykori jobbikos függetlenek egyetértésével, egyedül a Szanyi Tibor-féle ISZOMM képviselője, Székely Sándor szavazott nemmel – a többi ellenzéki párt a szavazás alatt egyszerűen kivonult az Országgyűlés épületéből.

A törvény elfogadása után a kormány azóta is próbálja a felszínen tartani a témát:

maga Orbán Viktor jelentette be egy szokásos péntek reggeli interjújában, hogy nemzeti konzultációt, sőt, népszavazást is kezdeményeznek az ügyben.

A népszavazást a tavaszi parlamenti választásokkal egy napon tartják majd, bár több kérdését is többen megtámadták a Kúrián – az ellenzéki pártok közül legelsőként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt protesztpárt tett így, méghozzá sikerrel.

Lehallgatási botrány Magyarországon – a Pegasus-ügy

Miközben a kormány a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációval, míg az ellenzék az előválasztási kampánnyal foglalkozott, addig július 18-án mindenidők egyik legnagyobb lehallgatási botránya robbant ki világszerte:

Több mint 16 médium egyszerre publikálta cikkeit, ami alapján kiderült, hogy több ország is használhatta az izraeli NSO csoport Pegasusra keresztelt kémszoftverjét.

17 szerkesztőség összeállva göngyölítette fel a megszerzett adatokból, hogy az izraeli NSO csoport Pegasus nevű szoftverével a világon közel ötvenezer telefonszámot próbáltak megfigyelni – köztük újságírókat, ellenzéki politikusokat és civil szervezetek alkalmazottait, aktivistákat. 

A magyar szálat feldolgozó a Direkt 36 újságírói több cikken keresztül mutatták be, hogy a magyar kormány kiknek a telefonjaihoz férhetett hozzá a kémszoftver segítségével. Ilyen például a cikket szerző Panyi Szabolcs, de a megfigyeltek között van még Szabó András újságíró, Simicska Lajos ügyvédje, illetve a 24.hu-t is kiadó Centrál Média tulajdonosa, Varga Zoltán is. Gödöllő polgármesterét, Gémesi Györgyöt, illetve az ügyvédi kamara elnökét, Bánáti Jánost is megfigyelhették.

A kormány eleinte tagadta a Pegasus-szoftver beszerzését, Szijjártó Péter külügyminiszter például a szoftvert fejlesztő NSO cégre azt mondta, azt hitte, az a Nemzeti Sport Online, azonban Kósa Lajos véletlenül elszólta magát.

Azóta újabb személyekről derült ki, hogy bevethették ellenük a szoftvert, azonban a Pegasus nem a magyar Watergate:

az ügy miatt eddig Magyarországon senkinek sem kellett lemondania,

és ugyan az ellenzék tartott egy tüntetést és a közvélemény-kutatások szerint is a Fidesz-KDNP-nek árt a botrány, eddig az ügynek semmilyen komolyabb következménye nem lett. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága ugyan a belügyminiszter Pintér Sándort egy ülésen faggathatta az ügy kapcsán, azonban az ezen az ülésen elhangzott információkat 2050-ig titkosították.

Hadüzenet Norvégiának

Ugyan a nyári uborkaszezon, illetve az ezzel egyidőben tartott előválasztás miatt kicsit elsikkadt a figyelem, de Magyarország számára nagyon fontos esemény történt a nyáron, aminek Norvégia is a szereplője volt:

a nyáron ugyanis lejárt a határidő, amíg a magyar és a norvég kormányoknak meg kellett volna egyezniük a Norvég Alap támogatásainak folyósításairól,

azonban mivel lejárt az idő, ezért végül Magyarország ezektől a pénzektől elesett.

Magyarország 2014 és 2021 között 214,6 millió euró, mai árfolyamon körülbelül 77 milliárd forintnyi támogatásra lett volna jogosult a Norvég Alapból – mint ismert, Norvégia nem EU-tagállam, azonban az EU-s közös piac része, emiatt a kevésbé jómódú államoknak nyújt támogatásokat –, viszont a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni egy mintegy 4 milliárd forintos tételben, hogy ezt a támogatást mely szervezet ossza szét a pályázó civil szervezetek között: a norvégok ugyanis ragaszkodtak hozzá, hogy ezt egy civil szervezet kezelhesse, míg a magyar kormány azt szerette volna, ha a kormánynak is van beleszólása ezen összeg kiosztásában.

Mivel Norvégia és az Európai Unió által kötött megállapodás szerint a civil rész kötelező eleme a támogatásnak, így a teljes összeg folyósítása elmaradt.

A magyar kormány először közleményben augusztus 4-én jelentette be, hogy jogi lépéseket tervez a Norvég Alap forrásainak az elbukása miatt, míg

augusztus 6-án a Magyar Közlönyben azt is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.

Azonban hiába a nemzetközi szerződéseket jogilag nem befolyásoló magyar határozatok, a két ország kormányainak azóta sem sikerült megegyeznie, így végül Magyarország a támogatást sem kapta meg. A kormány így végül egy saját alapot hozott létre a Norvég Alap helyére, amin az Átlátszó szerint a nyertes civil szervezetek több mint fele közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll.

Előválasztáson döntött az ellenzék a Fidesz kihívóiról

Az ellenzéknek a 2011-ben elfogadott új választási törvény után két kétharmados vereség kellett ahhoz, hogy belássák:

az új választási törvény szerint az ún. centrális erőteret csak úgy tudják megtörni, ha már a választások előtt összefognak,

hiszen a választások egyfordulóssá tétele miatt már nem állt fenn az a lehetőség, hogy egy párt jelöltje visszalép egy másik jelölt számára a második fordulóban, hogy így tudják maximalizálni a mandátumaikat.

Az ellenzéki összefogás először a 2019-es önkormányzati választásokon valósult meg, ahol az ellenzéki pártok 1 az 1 elleni küzdelemben sok helyen legyőzték a Fidesz-KDNP jelöltjeit, így a pártok eldöntötték: 2022-ben az országgyűlési választásokon is együtt indulnak.

A hosszú előkészítés után az ellenzék végül sikeresen, a vártnál jóval nagyobb részvétel mellett sikerült lebonyolítania a Magyarország első teljes előválasztását,

ahol a 106 jelölt mellett a közös miniszterelnök-jelölt személyéről is a választók döntöttek.

Az előválasztáson tapasztalt folyamatos visszalépések ellenére végül a legtöbb választókörzetben valódi küzdelem zajlott a jelöltek közül, mindössze 11+1 körzet volt, ahol az első forduló vége előtt már biztosra lehetett venni a győztest, mivel 11 körzetben eleve csak egy jelölt indult, míg az MSZP-s Tóth Csaba időközben visszavonta indulását Zuglóban, így Hadházy Ákos is az eredményhirdetés előtt is már biztosra vehette a jelöltségét.

Az előválasztáson a legtöbb választókörzetben a DK győzött: Gyurcsány Ferenc pártja 2022-ben 32 jelöltet állít, mögötte a Jobbik végzett 29 jelölttel, őket az MSZP követte 18, a Momentum 15, a Párbeszéd 6, az LMP 4, a Mindenki Magyarországa Mozgalom pedig 2 jelölttel. A két fordulós miniszterelnök-jelölti verseny igazi fordulatokat és meglepetéseket is hozott, ugyanis a korábban végső győzelmre is esélyes Jakab Péter csak a szavazatok 14 százalékát szerezte meg, így még csak a második fordulóba sem jutott be a miniszterelnök-jelölti versenyben.

A második fordulóban így végül Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mérette meg magát, azonban Karácsony és Márki-Zay hosszú huzavonája után végül Karácsony lépett vissza a hódmezővásárhelyi kollégája számára, aki a második fordulóban legyőzte Dobrevet.

Győzelme után az Márki-Zay bejelentette, hogy mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak saját frakciót akar az ellenzéki pártszövetségen belül.

Korrupciós botrányba bukik bele Völner Pál

December 13-án a Legfőbb Ügyészség nyilvános közleményben kérte a parlamenttől Völner Pál igazságügyi államtitkár és országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Mint kiderült, Völnert azzal vádolják, hogy végrehajtói megbízatások meghosszabbításáért cserébe alkalmanként 2-5 millió forint összegű kenőpénzt fogadhatott el.

Völner államtitkári posztjáról az ügy kirobbanása után nem sokkal lemondott, a parlament pedig már a következő héten felfüggesztette a mentelmi jogát, így megindult a büntetőeljárás.

Az ügyben az ellenzék Varga Judit igazságügyi minisztert is lemondásra szólította fel, mivel korábban ő bízta meg Völnert például a titkos telefonlehallgatások engedélyezésével is.

Völner ezzel 2010 óta a negyedik fideszes országgyűlési képviselő, aki ellen vádat emeltek: korábban Mengyi Rolandot ítélték el korrupció miatt, míg Simonka György 2020-ban, Boldog István pedig 2022-ben áll bíróság elé korrupció vádja miatt.

Novák Katalin lesz a Fidesz köztársaságielnök-jelöltje

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a parlament választja közvetlenül öt évre, és egy ember maximum két ciklust vállalhat. Áder János még 2012. május 10-én lépett hivatalba, így megbízatása 2022 május 10-én jár le.

Az időpont azért fontos, mert így még utódlásáról a 2022-es parlamenti választások előtt kell dönteni, aki minden bizonnyal Novák Katalin lesz,

miután ezt Orbán Viktor a december végi kormányinfón váratlanul bejelentette.

Novák jelölése meglepetés, hiszen előtte leginkább arról lehetett olvasni, hogy Trócsányi László egykori igazságügyminiszter, jelenlegi EP-képviselőt hoznánk haza köztársasági elnöknek, de a jelenlegi házelnök, Kövér László neve is felmerült, aki egyébként Schmitt Pál lemondása után ideiglenesen ellátta az államfői feladatokat is.

Mint azt a hosszú elemzőcikkünkben kifejtettük,

Novák jelölésével a Fidesz egyszerre két legyet üt egy csapásra,

hiszen az ellenzék régóta követeli a politikai generációváltást, illetve szeretne több nőt is a politikába, így egyfajta csapdahelyzetet állított a Fidesz számukra, amit gyakran éri a vád, hogy leginkább idősödő férfiak irányítják és vesznek részt a döntéshozatalban.

A 44 éves Novák e mindkét pontot teljesíti, ráadásul ha két ciklusig megválasztják, még mindig csak 54 éves lesz, amikor megbízatása lejár, így a későbbiekben akár Orbán Viktor pártelnöki pozícióját is megszerezheti, ha Orbán időközben nyugdíjba vonulna.

Ezenkívül Novák kiválasztása során más szempontok is felmerülhettek:

Novák lojális fideszes, így a Fidesz esetleges 2022-es győzelme esetén nem valószínű, hogy Novák a kormány ellensúlyaként pozícionálná magát köztársasági elnökként,

míg egy esetleges ellenzéki győzelem esetén elképzelhető, hogy Sólyom Lászlóhoz hasonlóan aktívabb politikai szerepvállalást vállal majd. Mindenesetre ez nem 2021-ben fog majd kiderülni, hanem majd csak 2022-ben – ha egyáltalán valaha megtudjuk.

Szólj hozzá!

Elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását

Jelenleg Kövér László látja el az államfői feladatokat.

Az Éljen Szombathely is Horváth lemondását követeli

Önmagában is felháborító, hogy egy ilyen cselekmény miatt elítélt bűnöző magát mentegető írásának egy önkormányzati képviselő teret ad - írják közleményükben.

A rozáceás bőr ápolása – hasznos tippek, javasolt kozmetikumok

Kipirosodott, égő arc, kínzó viszketés – bizonyára már hallottál róla, de ha jó ideje küszködsz is vele, ez a cikk segíthet néhány hasznos tipp által. 

Megrongálták a Radnóti-szobrot Pannonhalmán

Felfesztítették a rácsot, letörték a szobor fejét.

Ezért:

Pökhendi választ adott Horváth Gábor fideszes szombathelyi képviselő arra a kérdésünkre, hogy miért tűnt el Facebook-oldaláról a K. Endre ártatlanságát bizonygató bejegyzés.

Sorcsere: hét körzetben is új arcot indít a győri Fidesz

Radnóti, Sik, Hajszán, Takács, Rózsavölgyi a távozók között. Szakács István ennek örömére azt írta:„bevált csapaton nem szabad változtatni”.

A Győr-Szol igazgatója szerint nincs nyomozás ellenük, Hajtó viszont kirakott egy dokumentumot, ami szerint igen

Folytatódik a városüzemeltető cég és a volt fideszes képviselő közötti adok-kapok.

Gázolás történt Szombathelyen a Jókai Mór utcában

A gyalogátkelőn ütöttek el egy járókelőt.

Interjút ígért az Ugytudjuk.hu-nak Lenkai Nóra, majd lemondta azt

Egyelőre új időpontot sem adott, amikor feltehetnénk kérdéseinket.

Megfejtették a bálnák énekének titkát

Most már biztos, hogy a hajók megzavarják a cetek kommunikációját.

Kocsis Máté: Sulyok Tamást jelöli a Fidesz-KDNP államfőnek

Jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.