2021-ben egyáltalán nem volt egy csendes év a magyar belpolitikában: a választásra készülve ugyanis a pártok már kvázi nyáron elindították a kampányokat: az ellenzék az előválasztással, míg a Fidesz-KDNP először a gyermekvédelmi nemzeti konzultációval, majd később a népszavazással.
De ezenkívül mi történt még az évben? Összeszedtük a kilenc legfontosabb belpolitikai eseményt 2021-ből!
Lekapcsolták a Klubrádiót
Ahhoz sajnos már hozzászokhattunk, hogy a magyar média helyzete évről évre egyre rosszabb. A Reporters Without Borders civilszervezet 2010-ben még a 180 vizsgált országból az 56. helyre tette a magyar média helyzetét, azonban ez azóta csak romlik,
2021-ben a média szabadsága kapcsán már csak a 91. helyezést érte el Magyarország, miközben olyan országoknál értékelik jobbra a média helyzetét, mint Albánia, Hongkong vagy Koszovó.
Az RWB ezenkívül Orbán Viktort a „média ellenségének” titulálta – olyan listára került fel erre a magyar miniszterelnök, amin Vlagyimir Putyin, Hszi Csing-ping vagy Aljakszander Lukasenka szerepel, méghozzá mindezt első uniós vezetőként sikerült elérnie.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a gyakorlati életben is szűkült a szabad nyilvánosság tere és rosszabbodott a magyar médiaszabadság helyzete:
februárban elutasította a bíróság a Klubrádió keresetét a Médiatanács döntésével szemben, így megszűnt a rádió földi sugárzása.
A Médiatanács korábban kisebb szabálytalanságokra hivatkozva (például a sugárzott magyar–, illetve külföldi zenék arányának eltérése az előzetesen vállalttól) nem hosszabbította meg a Klubrádió lejáró frekvenciaengedélyét, ezt a döntést támadták meg a rádió vezetői. A sugárzás megszűnése után a Klubrádió online rádióként folytatja, míg a rádió frekvenciáját az ATV-hez tartozó Siprit FM kapta meg.
Kizárást megelőző kilépés a Fidesztől
Szinte napra pontosan két évvel azután, hogy 2019. március 20-án a Fidesz olvasata szerint önkéntesen felfüggesztette a tagságát az Európai Néppárt pártcsaládban,
idén március 18-án ki is lépett a legnépesebb európai pártcsaládból, miután március elején az EP-frakcióból is távoztak a fideszes képviselők.
A döntést a Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke, Novák Katalin közölte az EPP vezetésével.
A Fidesz és az EPP kapcsolata régóta feszült volt – például a Klubrádió miatt is –, de a 2019 februárjában a Soros Györgyöt és az Európai Bizottság akkori, egyébként az EPP által jelölt Jean-Claude Junkert gyalázó kormányzati plakátkampány volt az utolsó csepp a pohárban.
Fideszes politikusok korábban arról beszéltek, ha mennek, akár az EPP tagpártjainak harmada is követheti őket, de ebből semmi nem valósult meg.
A távozás után a Fidesz új európai pártcsalád grundolásába fogott, amibe leginkább az olyan újkonzervatív, illetve szélsőjobboldali pártok csatlakozását várták, mint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, vagy a bukott olasz belügyminiszter, Salvini Legáját, azonban a próbálkozásokból egyelőre sem lett semmi.
Orbán Viktor még december 3-án a Kossuth Rádióban arról beszélt, reméli másnap fontos lépést tehetnek a pártcsalád megalakulásában, azonban végül ez nem jött össze: az olaszok például el se mentek a Varsóban tartott csúcstalálkozóra, így sem Salvini Legája, sem az Giorgia Meloni újfasiszta Olaszország Fivérei nem vettek részt a találkozón, a zárószöveg pedig semmi érdemlegeset nem tartalmazott azonkívül, hogy továbbra is együttműködnének különböző fórumokon és szinteken.
A decemberi kormányinfón Orbán Viktor már arról beszélt, a 2022 áprilisi francia elnökválasztásig nem is döntenek semmiről az ügyben.
Érdekesség egyébként, hogy a Fidesz kilépéssel az Európai Néppártnak még mindig van magyar tagja,
ugyanis a KDNP még mindig aktív tagja a kormánymédia szerint baloldali fordulatot végrehajtó Néppártban,
de Hollik István KDNP-tag és a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a párt EP-képviselője, Hölvényi György belülről kívánja megreformálni a szerintük romlott pártcsaládot.
A még meg sem épült kínai elitegyetem, amivel az ellenzék tematizálni tudta a közbeszédet
A kínai Fudan Egyetem még 2017-ben kötött együttműködési megállapodási szerződést a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy az egyetem campust létesítsen Magyarországon is, majd a két ország 2018-ban állapodott meg arról, hogy a magyar kormány támogatni fogja a Fudan magyarországi tevékenységét.
Korábban nem igazán volt róla szó, de Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának cikksorozata robbantotta a botrányt, mivel kiderült,
a Fudant a korábban Diákvárosnak kijelölt egyetemi negyed területén építenék meg, így pedig radikálisan csökkent a Diákváros-projekt területe, ezzel együtt a tervezett kollégiumi férőhelybővítés száma is.
Ezután az előválasztáson a 8. kerületben elinduló, végül győzedelmeskedő Jámbor András, a Mérce alapítója, korábbi főszerkesztője a Szikra Mozgalommal együtt tematizálta a Fudant, amit összekötött a Magyarországon is egyre inkább érezhető lakhatási válsággal – Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel közösen demonstrációt is szerveztek, hogy így védhessék meg a Diákváros-projektet.
A tüntetés mellett népszavást is kezdeményezett az ellenzék, amihez meg is indult az aláírásgyűjtés, ugyanakkor az eseménynek a legnagyobb eredménye nem ez, hanem leginkább az, hogy
a Fudan-üggyel hosszú idő után először az ellenzék vette át a tematizációs kezdeményezést, és nem a Fidesz.
Annak ellenére, hogy eleinte úgy tűnt, a kormány visszavonulót fúj, a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többségével a parlamentben végült megszavazta a Fudan Hungary Egyetem Alapítvány létrehozását, ami az egyetem fenntartója lenne, és novemberben már főigazgatót is kapott az alapítvány.
Hogy a megfelelő mennyiségű aláírást az ellenzéknek sikerül-e összegyűjteni, nem 2021-ben derül ki, ahogy az sem, hogy egyáltalán az áprilisi országgyűlési választásokkal egyidőben tartják-e a népszavazást: ehhez ugyanis a rövid téli uborkaszezon alatt, január közepéig kellene 200 ezer szignót kellene összeszedni. A HVG információ szerint ennek ellenére jól haladnak az aláírásgyűjtéssel.
LMBTQ-ellenes harcot hirdetett a kormány
Kaleta Gábor pedofília miatt felfüggesztett börtönre ítélt egykori perui nagykövet botránya után a Fidesz még 2020-ban a kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények büntetésének szigorítását ígérte.
A gyermekvédelmi törvényhez kezdetben az ellenzék is támogatólag állt, azonban nyáron
a parlamenti szavazás előtt a Fidesz olyan módosításokat rakott a törvényhez, ami a gyermekek védelmére hivatkozva már nem csak a pedofilokkal, hanem a homoszexualitással és a nemváltással is foglalkozott.
A június 15-én elfogadott törvény végül nem csupán azt mondta ki, hogy szigorúbban fogja büntetni a pedofíliát és a pedofil pornográfia terjesztését, de ehhez mintegy hozzácsapva betiltja az LMBTQ-közösség oktatási, civil és médiaszerepléseit is, úgy érvelve, hogy az propaganda és káros a gyermekekre.
A törvényt végül a parlament megszavazta, méghozzá a Fidesz-KDNP képviselői mellett a Jobbik, illetve az egykori jobbikos függetlenek egyetértésével, egyedül a Szanyi Tibor-féle ISZOMM képviselője, Székely Sándor szavazott nemmel – a többi ellenzéki párt a szavazás alatt egyszerűen kivonult az Országgyűlés épületéből.
A törvény elfogadása után a kormány azóta is próbálja a felszínen tartani a témát:
maga Orbán Viktor jelentette be egy szokásos péntek reggeli interjújában, hogy nemzeti konzultációt, sőt, népszavazást is kezdeményeznek az ügyben.
A népszavazást a tavaszi parlamenti választásokkal egy napon tartják majd, bár több kérdését is többen megtámadták a Kúrián – az ellenzéki pártok közül legelsőként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt protesztpárt tett így, méghozzá sikerrel.
Lehallgatási botrány Magyarországon – a Pegasus-ügy
Miközben a kormány a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációval, míg az ellenzék az előválasztási kampánnyal foglalkozott, addig július 18-án mindenidők egyik legnagyobb lehallgatási botránya robbant ki világszerte:
Több mint 16 médium egyszerre publikálta cikkeit, ami alapján kiderült, hogy több ország is használhatta az izraeli NSO csoport Pegasusra keresztelt kémszoftverjét.
17 szerkesztőség összeállva göngyölítette fel a megszerzett adatokból, hogy az izraeli NSO csoport Pegasus nevű szoftverével a világon közel ötvenezer telefonszámot próbáltak megfigyelni – köztük újságírókat, ellenzéki politikusokat és civil szervezetek alkalmazottait, aktivistákat.
A magyar szálat feldolgozó a Direkt 36 újságírói több cikken keresztül mutatták be, hogy a magyar kormány kiknek a telefonjaihoz férhetett hozzá a kémszoftver segítségével. Ilyen például a cikket szerző Panyi Szabolcs, de a megfigyeltek között van még Szabó András újságíró, Simicska Lajos ügyvédje, illetve a 24.hu-t is kiadó Centrál Média tulajdonosa, Varga Zoltán is. Gödöllő polgármesterét, Gémesi Györgyöt, illetve az ügyvédi kamara elnökét, Bánáti Jánost is megfigyelhették.
A kormány eleinte tagadta a Pegasus-szoftver beszerzését, Szijjártó Péter külügyminiszter például a szoftvert fejlesztő NSO cégre azt mondta, azt hitte, az a Nemzeti Sport Online, azonban Kósa Lajos véletlenül elszólta magát.
Azóta újabb személyekről derült ki, hogy bevethették ellenük a szoftvert, azonban a Pegasus nem a magyar Watergate:
az ügy miatt eddig Magyarországon senkinek sem kellett lemondania,
és ugyan az ellenzék tartott egy tüntetést és a közvélemény-kutatások szerint is a Fidesz-KDNP-nek árt a botrány, eddig az ügynek semmilyen komolyabb következménye nem lett. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága ugyan a belügyminiszter Pintér Sándort egy ülésen faggathatta az ügy kapcsán, azonban az ezen az ülésen elhangzott információkat 2050-ig titkosították.
Hadüzenet Norvégiának
Ugyan a nyári uborkaszezon, illetve az ezzel egyidőben tartott előválasztás miatt kicsit elsikkadt a figyelem, de Magyarország számára nagyon fontos esemény történt a nyáron, aminek Norvégia is a szereplője volt:
a nyáron ugyanis lejárt a határidő, amíg a magyar és a norvég kormányoknak meg kellett volna egyezniük a Norvég Alap támogatásainak folyósításairól,
azonban mivel lejárt az idő, ezért végül Magyarország ezektől a pénzektől elesett.
Magyarország 2014 és 2021 között 214,6 millió euró, mai árfolyamon körülbelül 77 milliárd forintnyi támogatásra lett volna jogosult a Norvég Alapból – mint ismert, Norvégia nem EU-tagállam, azonban az EU-s közös piac része, emiatt a kevésbé jómódú államoknak nyújt támogatásokat –, viszont a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni egy mintegy 4 milliárd forintos tételben, hogy ezt a támogatást mely szervezet ossza szét a pályázó civil szervezetek között: a norvégok ugyanis ragaszkodtak hozzá, hogy ezt egy civil szervezet kezelhesse, míg a magyar kormány azt szerette volna, ha a kormánynak is van beleszólása ezen összeg kiosztásában.
Mivel Norvégia és az Európai Unió által kötött megállapodás szerint a civil rész kötelező eleme a támogatásnak, így a teljes összeg folyósítása elmaradt.
A magyar kormány először közleményben augusztus 4-én jelentette be, hogy jogi lépéseket tervez a Norvég Alap forrásainak az elbukása miatt, míg
augusztus 6-án a Magyar Közlönyben azt is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.
Azonban hiába a nemzetközi szerződéseket jogilag nem befolyásoló magyar határozatok, a két ország kormányainak azóta sem sikerült megegyeznie, így végül Magyarország a támogatást sem kapta meg. A kormány így végül egy saját alapot hozott létre a Norvég Alap helyére, amin az Átlátszó szerint a nyertes civil szervezetek több mint fele közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll.
Előválasztáson döntött az ellenzék a Fidesz kihívóiról
Az ellenzéknek a 2011-ben elfogadott új választási törvény után két kétharmados vereség kellett ahhoz, hogy belássák:
az új választási törvény szerint az ún. centrális erőteret csak úgy tudják megtörni, ha már a választások előtt összefognak,
hiszen a választások egyfordulóssá tétele miatt már nem állt fenn az a lehetőség, hogy egy párt jelöltje visszalép egy másik jelölt számára a második fordulóban, hogy így tudják maximalizálni a mandátumaikat.
Az ellenzéki összefogás először a 2019-es önkormányzati választásokon valósult meg, ahol az ellenzéki pártok 1 az 1 elleni küzdelemben sok helyen legyőzték a Fidesz-KDNP jelöltjeit, így a pártok eldöntötték: 2022-ben az országgyűlési választásokon is együtt indulnak.
A hosszú előkészítés után az ellenzék végül sikeresen, a vártnál jóval nagyobb részvétel mellett sikerült lebonyolítania a Magyarország első teljes előválasztását,
ahol a 106 jelölt mellett a közös miniszterelnök-jelölt személyéről is a választók döntöttek.
Az előválasztáson tapasztalt folyamatos visszalépések ellenére végül a legtöbb választókörzetben valódi küzdelem zajlott a jelöltek közül, mindössze 11+1 körzet volt, ahol az első forduló vége előtt már biztosra lehetett venni a győztest, mivel 11 körzetben eleve csak egy jelölt indult, míg az MSZP-s Tóth Csaba időközben visszavonta indulását Zuglóban, így Hadházy Ákos is az eredményhirdetés előtt is már biztosra vehette a jelöltségét.
Az előválasztáson a legtöbb választókörzetben a DK győzött: Gyurcsány Ferenc pártja 2022-ben 32 jelöltet állít, mögötte a Jobbik végzett 29 jelölttel, őket az MSZP követte 18, a Momentum 15, a Párbeszéd 6, az LMP 4, a Mindenki Magyarországa Mozgalom pedig 2 jelölttel. A két fordulós miniszterelnök-jelölti verseny igazi fordulatokat és meglepetéseket is hozott, ugyanis a korábban végső győzelmre is esélyes Jakab Péter csak a szavazatok 14 százalékát szerezte meg, így még csak a második fordulóba sem jutott be a miniszterelnök-jelölti versenyben.
A második fordulóban így végül Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mérette meg magát, azonban Karácsony és Márki-Zay hosszú huzavonája után végül Karácsony lépett vissza a hódmezővásárhelyi kollégája számára, aki a második fordulóban legyőzte Dobrevet.
Győzelme után az Márki-Zay bejelentette, hogy mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak saját frakciót akar az ellenzéki pártszövetségen belül.
Korrupciós botrányba bukik bele Völner Pál
December 13-án a Legfőbb Ügyészség nyilvános közleményben kérte a parlamenttől Völner Pál igazságügyi államtitkár és országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Mint kiderült, Völnert azzal vádolják, hogy végrehajtói megbízatások meghosszabbításáért cserébe alkalmanként 2-5 millió forint összegű kenőpénzt fogadhatott el.
Völner államtitkári posztjáról az ügy kirobbanása után nem sokkal lemondott, a parlament pedig már a következő héten felfüggesztette a mentelmi jogát, így megindult a büntetőeljárás.
Az ügyben az ellenzék Varga Judit igazságügyi minisztert is lemondásra szólította fel, mivel korábban ő bízta meg Völnert például a titkos telefonlehallgatások engedélyezésével is.
Völner ezzel 2010 óta a negyedik fideszes országgyűlési képviselő, aki ellen vádat emeltek: korábban Mengyi Rolandot ítélték el korrupció miatt, míg Simonka György 2020-ban, Boldog István pedig 2022-ben áll bíróság elé korrupció vádja miatt.
Novák Katalin lesz a Fidesz köztársaságielnök-jelöltje
Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a parlament választja közvetlenül öt évre, és egy ember maximum két ciklust vállalhat. Áder János még 2012. május 10-én lépett hivatalba, így megbízatása 2022 május 10-én jár le.
Az időpont azért fontos, mert így még utódlásáról a 2022-es parlamenti választások előtt kell dönteni, aki minden bizonnyal Novák Katalin lesz,
miután ezt Orbán Viktor a december végi kormányinfón váratlanul bejelentette.
Novák jelölése meglepetés, hiszen előtte leginkább arról lehetett olvasni, hogy Trócsányi László egykori igazságügyminiszter, jelenlegi EP-képviselőt hoznánk haza köztársasági elnöknek, de a jelenlegi házelnök, Kövér László neve is felmerült, aki egyébként Schmitt Pál lemondása után ideiglenesen ellátta az államfői feladatokat is.
Mint azt a hosszú elemzőcikkünkben kifejtettük,
Novák jelölésével a Fidesz egyszerre két legyet üt egy csapásra,
hiszen az ellenzék régóta követeli a politikai generációváltást, illetve szeretne több nőt is a politikába, így egyfajta csapdahelyzetet állított a Fidesz számukra, amit gyakran éri a vád, hogy leginkább idősödő férfiak irányítják és vesznek részt a döntéshozatalban.
A 44 éves Novák e mindkét pontot teljesíti, ráadásul ha két ciklusig megválasztják, még mindig csak 54 éves lesz, amikor megbízatása lejár, így a későbbiekben akár Orbán Viktor pártelnöki pozícióját is megszerezheti, ha Orbán időközben nyugdíjba vonulna.
Ezenkívül Novák kiválasztása során más szempontok is felmerülhettek:
Novák lojális fideszes, így a Fidesz esetleges 2022-es győzelme esetén nem valószínű, hogy Novák a kormány ellensúlyaként pozícionálná magát köztársasági elnökként,
míg egy esetleges ellenzéki győzelem esetén elképzelhető, hogy Sólyom Lászlóhoz hasonlóan aktívabb politikai szerepvállalást vállal majd. Mindenesetre ez nem 2021-ben fog majd kiderülni, hanem majd csak 2022-ben – ha egyáltalán valaha megtudjuk.
