A közösségimédia-platformok példátlan technológiai kapacitással rendelkeznek a vélemények szabályozása tekintetében. A Facebook, vagyis új nevén Meta és más nagy internetes cégek képesek figyelemmel kísérni minden egyes szót, amit a felhasználóik megosztanak, és szabadon törölhetik a kommunikációs irányelvekkel szembemenő tartalmakat.
Soha egyetlen médium sem működött így korábban az emberiség történetében, ezért okkal lehet tartani attól, hogy egy Facebook méretű platform politikai elfogultságtól vezérelve, tisztességtelenül elhallgattat bizonyos felhasználókat, illetőleg aránytalanul és indokolatlanul felerősít egyes politikai véleményeket.
Szerdán a közösségimédia-szabályozással kapcsolatban tartottak vitát a CEU előadótermében. A Political Capital kutatása a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködve bemutatta és értékelte a magyarországi szabályozási javaslatok hatékonyságát, átláthatóságát és jogszerűségét az európai, valamint a
tekintélyelvű országok gyakorlatához képest.
Betiltják a Facebookon a politikai nézetek alapján célzott hirdetéseket
A Meta (a Facebook és az Instagram anyavállalata) kedden közölte, hogy január 19-től a hirdetők többé nem célozhatnak meg embereket olyan hirdetésekkel, amelyek érzékeny jellemzőikre vonatkoznak, például etnikai hovatartozásra, politikai hovatartozásra, vallásra vagy szexuális irányultságra - írja az Telex. Ez eddig a legdrasztikusabb lépés, amit a Meta annak érdekében tett, hogy a felhasználókat ne manipulálják a hirdetők.
A kutatás során hazai és nemzetközi szakértőket is felkerestünk, hogy mind teljesebb képet kapjunk a közösségi média és tágabb digitális környezetének hatásáról a polgárok digitális jogaira, a dezinformációra és a politikai polarizációra
„Az a hurráoptimista hangulat a közösségi médiával kapcsolatban, ami 2003 és 2010 között jellemző volt, annak egyértelműen vége van. Manapság mind a közéleti, mind a szakértői, mind a politikai diskurzusokban is úgy jelenik meg a közösségi média, mint a legnagyobb fenyegetés a demokráciánkra, a közbeszédre és a pszichés jólétünkre"
– kezdte beszédét Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.
A Facebook megregulázása kapcsán szóba került, hogy mi minősülne semleges magatartásnak a politikai, közéleti vitákról szóló felhasználói tartalmak moderálása, illetőleg ezen tartalmak a felhasználok számára algoritmus segítségével történő ajánlása során.
A válaszhoz tisztázni kell azt, hogy létezik-e olyan objektív feltétel vagy feltételrendszer, aminek teljesítése elvárható lenne és aminek alkalmazásával elkerülhetővé válna, hogy mindig az éppen aktuális politikai hatalom döntse el, mi minősül politikai semlegességnek.
A Political Capital elemzése alapján az alábbi javaslatokat tennék:
- átfogó, de mérsékelt szabályozás
- átláthatóság kikényszerítése
- érdemi emberi ellenőrzés a tartalomszabályozásban
- globális, de legalább európai szabályozás
A szabályozások mellett viszont fontos lenne a fogyasztókat is a tudatos felhasználásra ösztönözni, ami a legnagyobb nehézsége lehet a közösségi média kordában tartásának.
„Mind belecsöppentünk ebbe a digitális forradalomba, és egyik korosztály sem kapott ahhoz segítséget, hogy ezt hogyan is kellene használni. Ez igaz a fiatalabb és az időebb generációkra is, nincs egy olyan korosztály sem, amelyik ezt a tudást tovább tudná adni később"
– vonta le a következtetést Krajnyik Cintia, a WMN újságírója.
