65 éve volt a Köztársaság téri lincselés

Papp László Tamás 2021-10-30 16:54:00
A Budapesti Pártbizottság épületének ostroma után a tömeg jó néhány elfogott ávóst, pártfunkcionáriust megölt.

A lincselés régóta ismert jelenség a történelemben, általában népítéletet, önbíráskodást, törvénytelen bántalmazással, kivégzéssel járó „igazságszolgáltatást” értenek rajta.

Legismertebb példái, amikor az Egyesült Államokban a valamilyen bűncselekménnyel vádolt színesbőrű, afromamerikai lakosokat ilyen módon gyilkolta meg a felhergelt rasszista tömeg.

Fotó: Wikipédia

Az ilyenfajta önbíráskodás gyakran előfordul olyankor is, amikor valamely (jellemzően diktatórikus, önkényuralmi) rezsim hatalma megdől, és a törvényen kívüli, zűrzavaros, forradalmi helyzetben a lázadók így vesznek elégtételt a kormányzat emberein.

Az 1848-as forradalom idején így halt meg Gróf Lamberg Ferenc altábornagy, akit 1848. szeptember 25-én a király a törvényeket megkerülve kinevezett a magyarországi haderők főparancsnokává. Szeptember 28-án, mikor a Lánchídon volt, fölismerték és a tömeg végzett vele.

Hasonlóképp járt Baillet von Latour gróf (1780-1848) császári táborszernagy, 1848. áprilisától osztrák hadügyminiszter, akit október 6-án - a második bécsi forradalom kitörésének napján - a felkelők lámpavasra húztak fel.

Ezeket a népítéleteket a forradalom mérsékelt hívei közül is sokan elítélték, de voltak radikálisok, akik helyeselték. Ilyen értelmemben lincselésre buzdított a versében Petőfi Sándor is:

Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
Akasszátok föl a királyokat!

A lincselés általában valamilyen vélt vagy valós bűncselekményt akar megtorolni, de jellegéből adódóan nincs lehetőség annak pártatlan, elfogulatlan kizsvizsgálására, hogy a meglicselt illető tényleg elkövette-e egyáltalán azt, amiért üldözik.

Így halt meg 2006 októberében Olaszliszkán Szögi Lajos, akit azért vertek halálra, mert azt hitték, elütötte az egyik családtagjukat. (Mint kiderült, ez nem volt igaz.)

Az 1956-os forradalom napjaiban, október 30-án a budapesti Köztársaság téren (ma II. János Pál pápa tér) történt lincselés.

A forradalom kitörése után a BM belső karhatalmi csapatainak parancsnoka

„48 főnyi erősítést vezényelt oda a Szamuely laktanyából. A kétszakasznyi egységet hat tiszthelyettesből és negyven államvédelmi sorkatonából sebtében állították össze, Tompa Károly hadnagy és Várkonyi György alhadnagy parancsnokságával, akik a beosztottaik nagyobb részét nem ismerték”

– írja Eörsi László az eseményekről készített tanulmányában.

Az ávósoknak azt mondták: feladatuk az objektum védelme lesz, csak támadás esetén használjanak fegyvert.

Eörsi szerint:

„...miután Csepelen Kalamár József tanácselnököt egy fegyveres csoport megölte, az az álláspont alakult ki a Budapesti Pártközpontban, hogy mielőbb fel kell készülni a harcra, mivel előbb-utóbb támadás éri az ő épületüket is.”

A fővárosi pártbizottság épületében tartózkodó legmagasabb rangú funkcionárius, Mező Imre elvileg Nagy Imrével és a pártellenzékkel szimpatizált, de a források másról tanúskodnak. 

Október 28-án este Mező azt mondta a kerületi pártitkároknak:

„Ha van erő, akkor lőni. Ez ellenforradalom. [...] A Központi Vezetőség cselekvésképtelen. Ülésezik, de nem várhatunk felülről semmit. Magunk vagyunk. Mi azonban legalább tudjuk, mit akarunk.”

A Köztársaság téri pártház megtámadásának indoka Eörsi László szerint az volt, hogy: 

„A szovjetek elvonulása után a felkelők „birtokba akarták venni” az egész várost. A Budapesti Pártbizottság épületét azonban láthatóan még mindig a gyűlöletes „ancien régime” karhatalmistái őrizték, akik még mindig útját állták a kibontakozásnak, és lőttek a forradalmárokra.”

Emellett „...az a rémhír kapott lábra, hogy az objektumban számos szabadságharcost őriznek.”

Az is elterjedt, hogy

„az épület politikai foglyokat rejt. Egyesek azt kiabálták szerte a környéken, hogy „az ávósok lövik a népet”. Rossz szemmel nézték a megérkező élelmiszer-szállító tehergépkocsit is, amelyről a pártházbeliek behordták a húst.”

Fotó: Wikipédia

Mikor a felkelők be akartak hatolni az épületbe, a védők ellenálltak.

Tehát fegyvert először a védők használtak, de olyan helyzetben, amikor korszaktól, helyszíntől és a harc céljától függetlenül bármilyen fegyveres alakulatnak ezt kell tennie. A pártház vezetőinek felelőssége abban nyilvánulhat meg, hogy a végsőkig ragaszkodtak egy szűk oligarchia korlátlan, diktatórikus hatalmához.

– írja Eörsi.

A szorongatott helyzetben lévő védők a kormánytól kértek segítséget. Nagy Imre miniszterelnököt is keresték,

”...de csak titkárnőjével, Balogh Józsefnével beszéltek, aki át is adta az üzenetet (üzeneteket). Nagy – aki különböző delegációkkal folyamatosan tárgyalt, és egyébként is szakadatlanul a legkülönbözőbb hírek érkeztek hozzá szerte az országból – valószínűleg nem vette komolyan a Köztársaság téri helyzetről érkező információkat.”

– szól a tanulmány.

A HM-ból közölték, hogy küldik a segítséget, de csak abban az esetben, ha Mező vállalja a felelősséget a tömegbe lövetésért.

Végül mégis érkeztek harckocsik a pártház felmentésére, de az ostromlók helyett tévedésből az épületet kezdék el lőni.

Fotó: Wikipédia

„...úgy vélték, onnan érte a támadás őket. Az egész alegységből senki sem akadt, aki ismerte volna a helyszínt. [...] Azt sem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a civilek melyik épületet támadják.”

– állítja Eörsi.

 Ekkor Mező, (Asztalos János és Papp János ezredesek kíséretében) kiment a térre, hogy megadásról tárgyaljon. S bár az ott lévő színház tetejéről és a térről is azt kiabálták:

„Ne lőj, megadják magukat!”

Mégis „géppisztolysorozat zúdult a parlamenterekre, mindhármukat halált okozó találatok érték.”

Mint Eörsi László megállapítja:

a fegyvertelen, tárgyalni kívánó emberek megöléséért elsősorban Mesz János, a Corvin közi és Práter utcai felkelők tüzérparancsnoka a vétkes.

Ezután pedig „az ÁVH-s sorkatonákat és pártfunkcionáriusokat rugdosva-ütlegelve kihurcolták az utcára. A felajzott tömeg közülük többeket igen brutálisan bántalmazott, másokat pedig a támadók lelőttek.”

Fotó: Wikipédia

A vétkeseket Eörsi szerint elsősorban a Baross téri és az Almássy téri felkelők között találhatjuk. Ugyanakkor a történész hozzáteszi:

„Jó néhányan viszont a bajbajutottak segítségére siettek, a védők nagyobb része nekik köszönheti a megmenekülését. A Péterfy Sándor utcai kórház orvosai, ápolói, sofőrjei is igen áldozatkésznek mutatkoztak.”

A Budapesti Pártbizottság ostroma a védők közül összesen 25 halálos áldozatot követelt (a pártközpont 4 munkatársa, 3 honvédtiszt, 18 karhatalmista, közülük 17 sorkatona).

15-20 főre becsülhető az életüket vesztett támadók száma. Levéltári forrás szerint több mint 50 sebesültet helyeztek el a támadók közül a kórházakban, s ez valószínűleg tükrözi a valós helyzetet, csakúgy, mint az az adat, amely szerint 5-600 fő vett részt az ostromban, és a tömeg a pártház eleste után több ezresre duzzadt

– mondja a tanulmány.

Fotó: Wikipédia

A Köztársaság téri kegyetlen önbíráskodás fontos ürügyül szolgált a második szovjet intervenció megindításához.

„Az ellenforradalmárok egyre arcátlanabbak. Kegyetlenül üldözik a demokrácia híveit, a nyilasok és más vadállatok gyilkolják a becsületes hazafiakat és a mi legjobb elvtársainkat”

– hangzott el november 4-én reggel a megalakuló Kádár-kormány felhívása.

Ennek megfelelően már a november 4-én elfogott és kihallgatott felkelők között is azokat keresték, akik részt vettek valamilyen „terrorcselekményben”. E kifejezés legfőképp a Köztársaság téri önbíráskodást jelentette

– teszi hozzá a kutató, aki szerint: 

Nem csoda, hogy az ÁVH-val szembeni gyűlölet, az évekig tartó rettegés és a szörnyű tapasztalatok rémhistóriákat szültek, amelyek a tömegben elterjedtek. Ez a magyarázata annak a felfokozott indulatnak, amely a Köztársaság téren napokig megnyilvánult.

Melyhez az őt idéző újságíró annyit tud hozzá tenni: az önbíráskodás, a lincselés nyilvánvalóan nem helyeselhető. Demokráciában, jogállamban pláne nem. Viszont a diktatúrára, az autoriter rezsimre igaz a mondás, hogy aki kardot ránt, kard által vész el.

Vagyis minél többször alkalmaznak egy ilyen rezsim vezetői a lakossággal, az ellenzékiekkel, a másként gondolkodókkal szemben erőszakot, minél jobban visszaélnek túlhatalmukkal, annál valószínűbb, hogy ők is egy szintén erőszakos, forradalmi tömegmozgalom lincselő csoportjainak áldozataiként fejezik be a pályafutásukat. 

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.