A nemzetközi közösség nem tanult a koronavírus-járványból, amely rámutatott az egyenlőtlenségre, a megosztottságra és a felelősségvállalás hiányára - írta jelentésében a világ egészségügyi válsághelyzetekre való felkészültségét monitorozó Global Preparedness Monitoring Board (GPMB) kedden.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank által 2018-ban létrehozott független csoport a berlini World Health Summit elnevezésű tanácskozás zárónapján ismertette beszámolóját.
A világjárvány első évét az határozta meg, hogy nem sikerült komolyan venni a felkészülést az egészségügyi válsághelyzetre és tudományos alapon gyorsan reagálni rá - mutatott rá a szervezet. A második év már az egyenlőtlenségről szólt, valamint arról, hogy a világ vezetői nem értették meg: kölcsönösen függünk egymástól - tette hozzá.
A nemzetközi közösség nincs abban a helyzetben, hogy a közeljövőben véget vessen a koronavírus-járványnak vagy elkerüljön egy hasonló helyzetet - vélekedtek a grémium szakértői.
A járvány emberéletek millióit követelte és az országok még mindig nem találtak közös megoldást a kihívásokra. Az, hogy valaki beoltathatja-e magát a koronavírus ellen, nem rászorultságától függ, hanem attól, hogy hazája hozzá tudott-e jutni a vakcinához.
A jelentés bevezetőjében a szervezet szenegáli társelnöke, Elhadj As Sy kiemelte, hogy az oltóanyag kifejlesztésének gyorsasága méltán töltheti el büszkeséggel a világot. "Azonban mélységesen szégyellnünk kell magunkat számos tragédia - a vakcinák felhalmozása, a szegényebb országokban tapasztalt, kétségbeejtő oxigénhiány, az oktatástól megfosztott gyermekek, valamint a sérülékeny gazdaságok és egészségügyi rendszerek összeomlása - miatt" - tette hozzá.
"Sem normálisnak, sem elfogadhatónak" nem tekinthető, hogy a koronavírus több millió halálos áldozatot szedett, de "sajnos kevés bizonyíték utal arra, hogy levontuk a megfelelő tanulságot ebből a világjárványból" - húzta alá.
A jelentés szerint alapvető félreértés, hogy a szolidaritás csak arról szól, hogy jót akarunk a gyengébbeknek, és segítünk rajtuk. A fogalom sokkal inkább a mindenkit megillető tisztességes bánásmódot és a bolygó lakóinak közös érdekét takarja.
"A gazdag országok orvosi eszközöket adományoznak ahelyett, hogy támogatnák a vakcinagyártói kapacitások kiépítését, megosztanák a technológiát és elfogadnának egy tisztességesebb szabadalmi szabályozást" - bírálták a szakértők.
A WHO régóta kifogásolja, hogy a gazdagabb országok először jutottak hozzá az oltóanyagokhoz és már az emlékeztető oltások beadásánál tartanak, miközben sok országban még az egészségügyi személyzetet sem sikerült beoltani.
A GPMB egyebek között azt javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetközi szerződést, amelyben az országok kötelezettséget vállalnának arra, hogy kézzelfogható lépésekkel készülnek a jövőbeli világjárványokra, és tisztességes globális választ adnak rájuk. Ehhez szükség van egy megfelelő finanszírozási mechanizmus kidolgozására, amely biztosítaná, hogy vészhelyzetben gyorsan és rugalmasan lehessen elengedő forráshoz jutni.
