Nem tilthatta volna le előzetesen a rendőrség, hogy Orbán Viktor kormányfő házánál tüntessenek a devizakárosultak – igy ítélt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, írja a TASZ - Társaság a Szabadságjogokért.
Azaz a tiltás jogellenes volt, a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot.
A cikk visszaemlékszik, hogy több budapesti helyszínen szerettek volna tüntetni 2014 végén a devizahitel-károsultak a bankok és a kormány ellen. A rendőrség azonban számos helyen, köztük Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt megtiltotta a gyűlés megtartását, annak ellenére is, hogy a szervezők több ponton elfogadták a rendőrség első kéréseit: tíz percre rövidítették a tüntetés időtartamát, és nem hajtottak volna be autóval az utcába. Később a hatóság mégis megtiltotta az eseményt.
A rendőrségi tiltást a bíróság helybenhagyta, illetve az Alkotmánybíróság is elutasította az emiatt tett panaszt.
A hatósági tiltás indokai között szerepelt, hogy a lakóövezetben megtartott tüntetés sértené a környéken lakók családi és magánélethez fűződő jogát, mert a gyülekezők beláthatnak a kertekbe és a lakóknak nincs módjuk kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől, sértené a szabad mozgáshoz való jogot, mert a munkából és iskolából hazaérkező lakóknak kerülőutat kellene igénybe venniük, a gyülekezés félelmet kelthet a környékbeli iskolába járó gyerekekben, illetve a miniszterelnök utcájában a Terrorelhárítási Központ személy- és létesítménybiztonsági intézkedést rendelt el.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban csütörtöki ítéletében immár másodszor is úgy határozott, hogy
a tüntetést nem lehetett volna önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani, igy az állam jogtalanul korlátozta a gyülekezési szabadságot
– olvasható a Társaság a Szabadságjogért (TASZ) közleményében, amely kitér arra is, ezt követően készítette el a kormány az új gyülekezési törvényt, amely szűkítette a gyülekezések és tüntetések lehetőségeit.
A mai strasbourgi döntés alátámasztja azt az álláspontunkat, hogy a korábbi gyülekezési törvény teljes lecserélésére nem lett volna szükség: ebben a tekintetben nem volt hiányos, egyértelmű szabályokat tartalmazott, és 1989 óta számos ügyben gond nélkül alkalmazta a hatóság
– értékelte az ítéletet Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője.
