Mint ismert, Márki-Zay Péter magabiztos előnnyel győzte le Dobrev Klárát. A hódmezővásárhelyi politikus az első fordulót követően meglepetésre a harmadik helyen végzett - a gyengén szereplő Jakab Pétert leszorítva a dobogóról - majd a nyomás alatt meghátráló Karácsony Gergely visszalépésével váratlanul komoly kihívójává vált a fegyelmezett szavazótáborral rendelkező és tudatos kampányt folytató Dobrev Klárával szemben.
Olyannyira, hogy már az előválasztás második fordulójának részvételi adataiból is látszott, komoly meglepetés várható. A folyosói pletykák és a sátrakban dolgozó aktivistáktól érkező információtöredékek alapján pedig már-már szinte biztos volt, Márki-Zay Péteré lesz a győzelem, már csak az arányok voltak a kérdésesek.
Márki-Zay Péter nyerte az előválasztást
Tegnap véget ért az előválasztás második fordulója, amelynek keretein belül a miniszterelnök-jelöltekre lehetett voksolni. Egészen pontosan Dobrev Klára (DK) és Márki-Zay Péter (MMM) mérte össze népszerűségét. Az előválasztási bizottság nekiállt a szavazatok összeszámolásának, a részeredményeket pedig a feldolgozottságnak megfelelően közzé is adják. A részeredményeket ezeknek a hivalos bejelentéseknek megfelelően közüljük mi is.
Így vált az Orbán-kormányt és az ellenzéki elitet leváltani akarók „anti-establishment hősévé” Márki-Zay Péter
Kovács Jánossal, Az elemző szemével blog szerzőjével, politológussal arról beszélgettünk, hogy Márki-Zay Péter győzelmével mi változott meg az ellenzéki térfélen, milyen mozgástere van a hódmezővásárhelyi polgármesternek, vagy éppen lehet-e következménye az előválasztás eldurvuló hangnemének.
Mi áll Márki-Zay Péter váratlan győzelmének hátterében?
Márki-Zay Péter győzelmét alapvetően három tényező alapozta meg. Elsőként az ellenzéki pártok kínálatával elégedetlen, de kormányváltást akaró, aktív szavazók részéről jelentkező kereslet. Márki-Zay a „kívülről jött ember” imázsát építgetve, a pártok háttéralkuit ostorozva vált az Orbán-kormányt és az ellenzéki elitet leváltani akarók „anti-establishment hősévé”.
Másodsorban az előválasztási folyamathoz való csatlakozás nyújtotta, fokozott médiaérdeklődést, kapcsolati tőkét és kommunikációs csatornákat olyan sikeresen tudta előnyére fordítani, hogy azzal kompenzálhatta kampányának anyagi és szervezeti oldali erőforrás-hiányát. Ennek segítségével igyekezett megkülönböztetni magát a 2010 előtti kormányzással vagy annak politikai örökségével összefüggésbe hozható, ellenzéki szereplőktől. Egyúttal elültette a szavazók fülében azt a narratívát, hogy ő az a jelölt, aki kellően integratív, és egyedüliként képes a Fideszben csalódott, jobboldali érzelmű választók megszólítására.
Ez a fajta kommunikációs stratégia olyannyira hatékony volt, hogy még az ellenfelei által mozgósított szavazók számottevő részének támogatását is meg tudta vele nyerni.
Harmadrészt nem mehetünk el a személyiségjegyek jelentősége mellett sem. Miközben az ellenzéki oldalon igény van egy vezérszerepre, Gyurcsány Ferenc (és felesége, Dobrev Klára) ehhez társadalmi szinten túlságosan megosztó, Jakab Péter egy nem kormányfői kvalitásokat kidomborító szerep foglyává vált, a Momentum volt elnöke pedig a saját pártjának szavazóit sem tudta támogatóként megnyerni.
Velük szemben Márki-Zay üzenetei küldetéstudatot, vezetői ambíciót sugároztak, és a Karácsonnyal való politikai kötélhúzás során megmutatkozott, hogy melyik jelölt bírja jobban a politikai nyomást, kinek testhezállóbb a vezérszerep.
Ami mindenképp Márki-Zay győzelmét segítette, az a relatíve magas részvétel, valamint az online szavazás felfutása, ami képes volt a DK szervezettségét, mozgósító erejét ellensúlyozni.
A második fordulóban az ellenzéki média tematizációs ereje, a jobban átélhető tét, az üzeneteiben is kiélezettebbé váló kampány, az egyes jelöltek melletti kiállásról szóló endorsement-verseny hatékonyabban mozgósították a választókat, mint jó néhány összefogás-párt.
Nemény András is gratulált Márki-Zay Péternek
Szívből gratulálok Márki- Zay Péternek, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének. Ahogy ígértem neki, az erőmre, eszemre, szívemre számíthat majd a legnagyobb nehézségek között is - írta Facebook-bejegyzésében Nemény András, Szombathely polgármestere (Éljen Szombathely!) Az első feladatunk, hogy összekovácsoljuk és egyben tartsuk ezt a sokszínű közösséget.
Elindíthat egyfajta gravitációs mozgást az irányába, illetve a mozgalma felé?
Márki-Zay Péter győzelmében értelemszerűen többen is igyekeznek osztozni, leginkább azok, akik időközben hivatalosan is felvállalták a támogatását. Másrészt érzékelhető egyfajta tülekedés a hat párton kívüli, összefogást preferáló szereplők irányából, akik hisznek abban, hogy itt valóban „ellenzékváltás” történt, és ebben lehetőséget is látnak a politikai generációváltásra.
Másrészt Márki-Zaynak elemi érdeke most, hogy biztosítsa a saját hátországát az összefogáson belül, hiszen ennek hiányában gyenge marad a pozíciója a mögötte álló pártok alkuival, zsarolási potenciáljával szemben. Ehhez elkötelezett szövetségesekre, esetleg saját frakcióra lehet szüksége, utóbbi pedig boríthatja a korábbi pártalkukat, és még nehézkesebbé teszi a közös listaállításról szóló tárgyalásokat. Egy többszereplős koalíció egyben tartása, a politikai cselekvőképesség megőrzése a szövetségen belüli, jelentős erőcentrumok nélkül is komoly kihívás, hát még akkor, ha a miniszterelnök-jelölt hosszú távú sikerében, vezetői stílusának követésében nem is mindegyik szereplő érdekelt.
Társadalmi oldalról az ellenzéki összefogás annyival jelenthet nagyobb vonzerőt a nem elkötelezett szavazók irányában, amennyit a listavezető személye ehhez a saját brandjén és az ellenzéki egység megjelenítésén keresztül hozzá tud tenni. Ezért is fokozottan érdekes, hogy az előválasztás lezárultát követően nyilvánosan megnyugodnak-e a kedélyek, sikerül-e a konfliktusokat „házon belül” tartania az összefogás szereplőinek, illetve a miniszterelnök-jelölt karakterén mennyire fognak majd a kormányoldali támadások a következő fél év során.
Az összefogás mely pártjai számára jelenthet kihívást, ha úgy tetszik konkurenciát Márki-Zay Péter?
Leginkább azoknak, akik az előválasztás két fordulója között, illetve a második forduló alatt egyértelműen szembementek vele. A DK, mint az ellenzék továbbra is meghatározó pártja nyilvánvalóan érdekelt lesz abban, hogy saját befolyását a döntéshozatalban is érvényesítse, s ha ebben nem lesznek partnerek a szocialisták, akkor ne fékezze az MSZP-ből való átigazolási folyamatot.
A Jobbik annyival nehezebb helyzetben van, hogy számukra Márki-Zay jobboldali önmeghatározása is konkurenciát jelent, s minél erősebb lesz a párt szavazói körében az a benyomás, hogy Jakab Péterék inkább Gyurcsány Ferenccel mozognak együtt, annál inkább „elszeretheti” a közös miniszterelnök-jelölt a Jobbik azon szavazóit, akik nem a pártelnök személyes rajongói.
A Fidesz reakciója Márki-Zay vasárnapi győzelmére: Gyurcsány, Brüsszel, Soros, migráns!
Karácsonyt Márki-Zay Péter váltotta a Gyurcsány showban - állítja a Fidesz legújabb videójában, amit szinte rögtön azután posztoltak, hogy Márki-Zay győzelmet hirdetett, írja a Telex. A Fidesz szerint Márki-Zay Brüsszelbarát, adót akar emelni, csökkentené a béreket és az illegális bevándorlást is támogatná. A videót főleg különböző települések hivatalos pártoldalai osztják a Facebookon.
Az előválasztási kampány helyenként durva hangneme mennyit árthatott - ha ártott - az ellenzék esélyeinek, illetve mennyit ártott az összefogásban résztvevő pártok közti viszonynak?
Az előválasztás egy nyilvános versengés, így kódolva vannak benne a versenytársak közötti konfliktushelyzetek. A második forduló ráadásul már egy kétszereplős felállást jelentett, így szükségszerűen nem az egyetértésről szóló üzenetek váltak hangsúlyossá, hanem a konfliktusosak, hiszen a jelöltek érdeke az volt, hogy meg tudják magukat különböztetni a riválisuktól, magasabb szubjektív tétet adjanak a választói döntésnek.
Az ellenzék esélyeinek leginkább az árthat, ha az előválasztás során szerzett sebekbe a következő hetekben, hónapokban is sót szórnak, vagyis „intézményesülnek” a viták.
Ennek kétségkívül taszító hatása volna, ráadásul immár nemcsak a kevésbé elkötelezett választókra nézve, hanem azokra is, akik a konfliktusok sértett, „áldozati” szereplőivel azonosítják magukat. Márki-Zay Péter a hat párton kívüli szereplőként vált közös miniszterelnök-jelöltté, miközben – egyelőre – nincs erős pártháttere. Ez önmagában politikai játszmákat von maga után: tetszik vagy sem, ügyes „hatalomtechnikussá” kell válnia, ha a többséget maga mögött akarja tudni.
Az eldurvuló kampányból kiindulva előfordulhat-e olyan eset, hogy az ellenzéki oldalon nem csak Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök-jelölt?
Nem kizárt egy ilyen eshetőség, ugyanakkor politikailag rendkívül költséges lenne, hiszen az ellenzéki szavazók már egy ideje alapvetően összefogás-pártiak, és kifejezetten büntetik azt a szereplőt, aki szerintük az egységet látványosan megbontja.
Vagyis az összefogás felbomlásában, külön lista- és miniszterelnök-jelölt állításában közvetlenül egyik szereplő sem érdekelt. Arra viszont történhetnek kísérletek, amennyiben Márki-Zay Péterrel nem tudnak konfliktusmentesen együttműködni az összefogáson belüli, egyes erőközpontok, hogy a második forduló eredményétől függetlenül más kormányfőjelöltet állítsanak. Ez akkor képzelhető el, ha elmérgesedik a helyzet, előkerülnek az ultimátumok, és a jelenlegi miniszterelnök-jelölt nem méri fel megfelelően a koalíción belüli erőviszonyokat.
