A Jobbik, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum valamint a DK közös közleményt adott ki. Ezt most változtatás nélkül közöljük:
Az LMP kezdeményezésére az ellenzéki frakciók a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzék által benyújtott, de a kormánytöbbség által kiherélt klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében. A pártok képviselői a keddi közös sajtótájékoztatón elmondták, bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság a klímatörvényt alkotmányellenesnek mondja ki, mert nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti értékek megőrzését.
Az ellenzéki kezdeményezés nem egyedülálló, több országban van példa arra, hogy a hasonló alkotmánybírósági felülvizsgálat pozitív eredményt hozott.
Április végén a német Szövetségi Alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenes a német klímavédelmi törvény - mivel az nem fékezi meg eléggé a CO2 kibocsátást és veszélyezteti a jövő generációk szabadságjogait. Így Németországban a döntés értelmében 2022-ig szigorúbb klímatörvényt kell meghozni.
Itt az ideje Magyarországon is cselekedni, hiszen az éghajlatváltozás bennünket különösen érint.
A magyar Országgyűlés egy éve fogadta el a klímatörvényt. Az kormánytöbbség akkor az ellenzéki előterjesztést alaposan átírta, jelentősen megnyirbálva, gyengítve a klímacélokat!
A kormánytöbbség által elfogadott klímatörvény szerint „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest." Ha ez marad, akkor búcsút mondhatunk annak a legfontosabb célnak, hogy a globális felmelegedés következtében az emberiség el tudja kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait, és ne kockáztassa saját létét.
Az ENSZ tudományos jelentésének megfelelő pályához 2030-ig legalább 65%-os kibocsátás-csökkentésre van szükség.
A klímatörvényből teljesen hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye, pedig e nélkül nem lehet fenntarthatóságról beszélni és nem érhetők el a klímavédelmi célok. Elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi törvény mindössze 21%-os megújuló energia részarányt ír elő 2030-ra, ami messze elmarad a lehetőségektől. Legalább ilyen fontos, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás szükséges intézkedéseit sem tartalmazza a törvény.
Amennyiben a kezdeményezés sikeres lesz, akkor az Országgyűlésnek módosítania kell a törvényt, hogy szigorúbb célkitűzéseivel összhangban legyen az alkotmányos értékekkel és megfelelő választ adjon az éghajlatváltozás kihívására.
Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát. Ennek megfelelő döntést várunk az Alkotmánybíróságtól!
DK
Jobbik
LMP
Momentum
MSZP
Párbeszéd
