Az előzetesen tervezett támogatások több mint háromszorosát kapták a határon túli magyarok, az egyházak pedig hétszeresen múlták felül az előirányzott összeget 2020-ban, a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül folyósított magyar állami támogatások keretében
– derül ki a HVG összesítéséből. Így a koronavírus legkeményebb évében ezek a támogatások összesen 250 milliárd forint pluszkiadást jelentettek, főképp egyedi döntések nyomán, ami a 2020-as, 5549 milliárd forintos költségvetési hiányban is vaskos tételt tesz ki, írja szemléjében a Telex.
A Bethlen Gábor Alap, illetve az azt kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) jelenti a határon túlra irányuló állami támogatások elosztásának elsődleges eszközét. A lap által idézett közhasznúsági jelentésének tanúsága szerint a BGA kiadási előirányzata 2020-ban 140,6 milliárd forint volt, amiből összesen 140 milliárd forint kifizetés teljesült is.
Ennek az összegnek csak kisebb részét teszik ki a működési kiadások, vagy az iskolások kirándulásait finanszírozó Határtalanul-program, 2020-ban a kifizetések túlnyomó többségét, 128 milliárd forintot a „nemzetpolitikai célú támogatások” tették ki.
2020-ban a Bethlen-alap összbüdzséje eredetileg 46,5 milliárd forintot tett ki, ezt toldották meg az év folyamán egyedi döntésekkel, és így hízott a „nemzetpolitikai támogatások” előirányzata 37,8 milliárdról 127,7-re, vagyis több mint háromszorosára.
Ez azonban még csak nem is kirívó, mert évek óta óriási az alultervezettség: 2016-ban 12 milliárd helyett ment el 59, egy évvel később pedig 22 helyett 81; és borítékolható, hogy a BGA-nak idén sem a 2021-es költségvetésbe beírt 25 milliárdos nemzetpolitikai támogatással kell gazdálkodnia.
A menetrendszerű túlköltekezést a lap szerint az magyarázza, hogy így az alapon átfolyó pénzeket nem pályáztatással, hanem egyedi támogatási kérelem alapján kaphatják meg a kedvezményezettek.