Matolcsy György új és erős pénzügyi világgazdasági válság erősödő valószínűségére figyelmeztet legfrissebb cikkében, és ismét a szerinte felzárkózást hátráltató kormányzati gyengeségekre hívja fel a figyelmet, hibának tartva egyebek mellett, hogy a gazdaságpolitika központja 2013-ban a Pénzügyminisztérium lett.
Az MNB elnöke jelentős intézményi változásokat sürget a kormányzat szerkezetében és működésében, mert szerinte csak így kerülheti el az ország, hogy beleragadjon a „közepes jövedelmi csapdába".
Hangsúlyozta, hogy a külső környezet tartósan és kedvezőtlen irányba változik:
- Még tart a 2020-ban indult nehezebb „hétéves időszak” és még jön öt viharos év.
- Kritikus szakaszába lép az „új harmincéves háború”, ami 2001-ben indult és most az USA és Kína szembeállásának hosszú szakaszába érkezett.
- A technológiai forradalmak teljes fordulatot hoznak a pénz, az energia, az adatok, a feldolgozóipar és a hadviselés területén.
- Közben beléptünk a gazdaságtörténet új „ötvenéves” és „nyolcvanéves” szakaszaiba is. Várható tehát az 1970-es évtized és az 1940-es évtized gazdasági mintázatainak újraéledése.
Állítása szerint egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban.
A jegybankelnök egyebek mellett megismételte: a 2010 és 2019 közötti magyar gazdasági siker ellenére 2019 végére az ország nem érte el az 1936-os történelmi csúcspontot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez. Akkor az „uniós" átlag közel 83 százalékát, 2019 végén csak 73 százalékát érte el.
Döntő oknak az állami működés hiányosságait, kiemelten a kormányzati működés gyengeségeit nevezte.
A 2010–2019 közötti siker két eleme – az egyensúlyok helyreállítása és az EU átlagához történő fokozatos felzárkózás – nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét.
Matolcsy: Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel
Matolcsy György újabb gazdaságpolitikai kritikákat fogalmazott meg a Növekedés.hu oldalán megjelent hétfői írásában, melyben többek között az ország egységes jövőképét és az állam működésének mérését, a visszacsatolást hiányolta leginkább. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a „negatív és pozitív töltéssel rendelkező" gazdasági kifejezések - vízió, mérés, életminőség - használatát, illetve hiányát boncolgatja úgy vélve, hogy ezek erősítik vagy gyengítik az ország esélyét a sikerre.
Ennek döntő okait is megnevezi, az állami működés hiányosságait, kiemelten a kormányzati működés gyengeségeit említi. Kijlelenti, kivétel nélkül minden világgazdasági és európai felzárkózási siker az állami intézmények hatékony irányítószerepére épült Amerikától Szingapúrig, a bajoroktól Izraelig, Japántól Dél-Koreáig.
„Nálunk az eddigi - versenytársainkkal összehasonlítva - közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt"
– fejtette ki.
Aztán visszatér arra, hogy 1936 után egészen a mai napig soha nem értük el az akkori relatív fejlettségi szintünket. Ezt hívja „közepes jövedelmi csapdának”.
„Ha belesétálunk, onnan nem vezet kifelé út, ahogy az euróból sem. Ideje felébrednünk: talán már nagyon közel vagyunk a csapdához, lehet, hogy már benne is vagyunk?"
– tette fel a kérdést Matolcsy.
Ezután következik egy 12 pontos lista arról, szerinte mit csinált jól, és mit nem a kormány az előző évtizedben, majd a végén kiemelte, hogy
a közepes kormányzati teljesítmény nem lesz elég a mostani évtized megnyeréséhez.
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
